Oktatás, egészségügy, környezetvédelem, munkahelyteremtés, szegénység felszámolása érdekli a fiatalokat. Csak pártot nem találnak hozzá. Kutatás.
Oktatás, egészségügy, környezetvédelem, munkahelyteremtés, szegénység felszámolása - ezek azok a kérdések, amelyek az alapvetően apolitikus magyar fiatalokat is érdeklik. Illetve érdekelnék, mert az Y generáció úgy érzi, nincsen olyan párt, amely képviselné a nézeteiket, sőt, a pártpolitikát az ország szempontjából kifejezetten károsnak találják, a politikusokban pedig egyáltalán nem bíznak. (És még mondja valaki, hogy baj van a mai fiatalok értékrendjével!!!)
Egy regionális, négy országra (Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Bulgária) kiterjedő kutatás arra volt kíváncsi, milyen a fiatalok viszonya a politikával, ebből az derült ki, hogy a magyar 15-35 éveseket gyakorlatilag teljesen hidegen hagyja ez a terület. Az érdeklődés hiánya azonban csak egy tünet: a legtöbben egyáltalán nem bíznak a politikusokban, és úgy gondolják, hogy amit itt a politikusok művelnek, káros az országnak.
A kutatás szerint a magyar fiatalok politikai érdeklődése még regionális összevetésben is rendkívül alacsony. Még a harminc százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik valamilyen szinten figyelik az eseményeket, és ez 20-25 százalékkal marad el az Ausztriában, Bulgáriában és Lengyelországban mérttől. A magyar fiataloknak 20 százaléka még szavazni sem menne el.
Az Y generációba tartozó magyar fiataloknál szinte teljesen hiányzik az a réteg, amely kimondottan élénken érdeklődik a közélet eseményei iránt. Létezik a politikai közömbösségnek még egy mutatója, az eddigiek fordítottja: a magyar 15-35 éveseknél 30 százalék, aki teljesen elzárkózik a politikától.
A Millennium Dialogue nemzetközi ifjúságkutatás során ennek az okait is keresték. (Ennek a kutatásnak a fiatalok boldogságérzésével kapcsolatos eredményeiről itt írtunk korábban.) Tisztán látszik, hogy a 15-35 évesek legnagyobb része azért nem foglalkozik politikával, mert nem bízik a politikusokban.
Sokukat persze tényleg egyáltalán nem érdekli a közélet (42,4%), ugyanakkor majdnem 40 százalék a „politikai árvaház lakója”, vagyis ennyien nem találtak olyan pártot, amely képviselné a nézeteiket. Nagyjából ugyanennyien vallották azt, hogy azért nem érdeklődnek a politika iránt, mert nem támogatják a jelenlegi politikai rendszert.
Szintén 35 százalék fölötti aránnyal szerepelnek azok a vélemények, miszerint az összes párt és politikus egyforma, illetve egyik politikai opció sem tetszik. A mindent vivő „vannak ennél fontosabb dolgaim” lehetőséget 34 százalék ikszelte be.
A vizsgált országok (Ausztria, Bulgária, Lengyelország és Magyarország) fiataljai tehát alapvetően szkeptikusok, Magyarországon például minden második fiatal egyáltalán nem bízik a politikusokban, de Ausztriában is 40 százalék ez az arány.
Nemcsak közömbös, hanem kimondottan káros a politikusok ügyködése
Mind a négy ország fiataljai úgy vélekednek, hogy a pártpolitika károkat okoz az országnak. Bulgáriában a megkérdezettek négyötöde, Magyarországon pedig háromnegyede vélekedik így, sőt nálunk minden második fiatal szerint kifejezetten nagyon káros az országnak az, amit a politikusok művelnek. (Ausztriában és Lengyelországban ugyanez 20 és 25 százalék).
Ha véletlenül olvasnák politikusok ezt a cikket, akkor azt is eláruljuk, hogy mik azok a szakpolitikai kérdések, amik viszont kimondottan érdeklik a fiatalokat, amin rajta tartják a szemüket. Ezek pedig az egészségügy, az oktatás és a munkahelyteremtés. Ezeket a történéseket figyelik. Emellett a szegénység felszámolása és a környezetvédelem is eléggé kiemelt helyen van a fiatalok fontossági sorrendjében.
Ami viszont nagyon nem jön be, az a fiataloknak szóló politikai rendezvények, ilyesmire még az érdektelenek 9 százaléka se menne el. Tehát míg az egészségügy helyzetének javításával, vagy az oktatás reformjával meg lehetne szólítani a fiatalokat, a politikusok által szervezett koncertekre, majálisokra nem fognak elmenni, kár a gőzért.
