Az MTI két csodálatos grafikonnal rukkolt elő így iskolakezdés előtt, és arról is írt, hogy miért nagyon jók a reformok, melyeket a tankönyvpiacon hajtottak végre. Tájékoztatásuk szerint két év múlva minden általános iskolás ingyen kapja majd a könyveket - a mostani tanévben ezt az elsősök, a másodikosok és a harmadikosok számára biztosítják.
A kormánypárt közlése szerint tavaly az átvett kiadók tankönyveinek ára átlagosan 15, 2015-re pedig 36 százalékkal csökkent a 2013-as árakhoz képest. Azt azonban elfelejtették hozzátenni, hogy az árak az ezredforduló óta durván majdnem kétszeresére nőttek: a tankönyvek esetében 1,8-as, a tanszerek és írószerek esetében pedig 1,69-es szorzóval kell számolni az 1999-es árakhoz képest.
Hogyan jött ki nekünk mindez? Az MTI grafikáján láncviszonyszámok láthatóak, amik azt mutatják meg, hogy az előző évhez képest mennyit változott a tankönyvek ára (107,6 %-os értéknél ez 7,6 százalékos drágulást, 95,6-osnál pedig 4,4 százalékos csökkenést jelent). Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kiindulóponthoz (tehát a grafikonon még nem jelölt 1999-hez) képest mennyit változott a tankönyvek ára évről évre, akkor a bázisviszonyszámmal kell dolgoznunk. Ebben az estben egyszerűen össze kell szorozni az indexeket - kezdve a legelső értékkel (ami 1999 esetében 100%, hiszen az a viszonyítási alap), majd folytatva a következő évekével (arra vigyázni kell, hogy a szorzás előtt minden értéket százzal osztva vegyünk sorra!). Tehát 100*1,026*10,76*(...)*0,997*0,956 ~ 1,8.
Így jön ki tehát, hogy 1999 óta a tankönyvek 1,8-szorosukra, a taneszközök pedig 1,6-szorosra drágultak.
