Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Öt ritka, de létező szülési komplikáció, aminél akkor van a legjobb túlélési esélyünk, ha a szomszédban van a műtő.
Talán sokak számára nem ismert, hogy szülés kapcsán olyan komplikációk is adódhatnak, amelyek előre nem láthatóak, mégis azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Ezek persze nem gyakoriak, sokat mérlegeltük, megírjuk-e az alábbi összefogalót, hiszen nem célunk senkit riogatni. Ugyanakkor úgy gondoljuk, minden kismamának joga van teljes körűen tájékozódni, mielőtt kiválasztja a szülés helyszínét – azaz eldönti, otthon, születésházban vagy kórházban szeretné-e világra hozni a babát.
Mire gondolunk? Geréb Ágnest hét évvel a történtek után azért perelhette be egy kisbabáját elveszítő pár, mert szerintük nem kaptak megfelelő tájékoztatást, és nem mentek volna bele az otthon szülésbe, ha tudják, hogy egy hirtelen fellépő komplikáció esetén a bába tehetetlen. Úgy gondoljuk, fontos, hogy a szülést tervezve a párok tisztában legyenek azzal, hogy még a legegészségesebb és legjobban gondozott terhes nő esetén is felléphet a szülés közben olyan szövődmény, amely azonnali orvosi beavatkozást, akár sürgős műtétet igényel.
Ezekben az esetekben nincs tehát olyan műfogás vagy gyógytea, amivel a bába segíteni tud, és arra sincs idő, hogy megvárjuk a mentőt. A lent felsorolt esetekben a babának és/vagy az anyának akkor van a legjobb esélye az egészséges túlélésre, ha nem negyedórára, hanem egy-két percre vagyunk a műtőtől.
Összeszedtük, melyek azok a szülészeti szövődmények, amik orvosi beavatkozás nélkül potenciálisan életveszélyesek, és az egyetlen lehetőség a sikeres kezelésükre az azonnali orvosi beavatkozás. Öt dolog, aminél jó, ha a szomszédban van a műtő:
1. Méhtestrepedés
Mit jelent? A méhtestrepedés (latinul ruptura) nevéhez híven azt jelenti, amikor a méhtest fala (tehát nem a méhnyak) vajúdás közben megreped. (A méhnyak is megrepedhet, de az egy másik probléma.) A méhtestrepedés az egyik legsúlyosabb szülészeti szövődmény, amely magas anyai és magzati halálozással jár. Szerencsére ritka.
Mi okozza? Oka legtöbbször a méhfal túlfeszülése, jellemzően a kitolási szakban, de okozhatják veleszületett kötőszöveti betegségek is. A túlfeszülés miatti repedésre hajlamosít a fejletlen méhizomzat, az ötödik vagy többedik szülés, a méhizomzat gyulladásos betegségei és a méhlepény beágyazódási rendellenességek (a méhfal rétegeiben túl mélyen tapadó méhlepény). Másik lehetséges oka a hegszétválás, vagyis ilyenkor egy, a méhen végzett korábbi műtét hege mentén reped szét a méhfal. Ez leggyakrabban előzetes császármetszés esetén fordul elő, de ritkán egyéb, a méhizomzatot érintő műtétet követően is létrejöhet, hiszen a hegek miatt a méhfal szakítószilárdsága csökken. Jellemzően császármetszés után fordul elő, és ultrahangvizsgálat során diagnosztizálható a panaszokat nem okozó néma hegszétválás, amikor a heg extrém mértékben elvékonyodik, ilyen esetekben a fájások megindulása előtt, tervezetten kell elvégezni a műtétet. A méhtestrepedés harmadik oka az úgynevezett traumás repedés, amikor valamilyen külső hatás miatt sérül a méhfal. Ilyen lehet például, ha elhanyagolt fekvési rendellenesség esetén későn kísérelik meg a magzat megfelelő irányba történő fordítását.
Mit csinál az orvos? Amennyiben méhtestrepedést igazolunk, illetve annak gyanúja felmerül, minden esetben azonnali császármetszést kell végezni. A méhrepedés olyan súlyos vérvesztéssel járhat, ami haladéktalanul sokkellenes kezelést és hasi műtétet tesz szükségessé, sok esetben vérátömlesztéssel együtt, mert az anya és a magzat élete csak ezáltal menthető meg.
2. Vállelakadás
Mit jelent? Általában az újszülött olyan, mint a macska: ahol a feje átfér, ott a teste többi része is átfér. Ugyanakkor elsősorban nagyobb babák születése esetén súlyos szövődményként jelentkezhet a vállak elakadása a fej megszületését követően. Ennek gyakorisága ezer szülésből 2-3 eset, de 4000 grammnál nagyobb magzat esetén már több mint egy százalék az esélye.
Az nem jelent vállelakadást, ha a baba fejének megszületését követően a váll ugyanazon fájás alatt nem születik meg. Azonban ha a váll a következő fájások alatt a szülésznő húzó mozdulatai ellenére sem születik meg, illetve a fej teknősbékaszerűen visszafelé húzódik a gát felé, akkor sürgős beavatkozásra van szükség, mivel ilyenkor a fej megszületése után a köldökzsinór beszorul a medence üregébe, és addig nem tud a babához oxigént szállítani, amíg az tovább nem halad, ezért a baba oxigénhiányos állapotba kerülhet.
Mi okozza? A 4 kilogramm feletti magzati súly növeli a probléma esélyét, noha egy csaknem 76 ezer nőt vizsgáló tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a vállelakadások fele 4000 grammnál kisebb magzatok esetén jelentkezett. Ugyanígy az anyai cukorbetegség, elhízás, a túlhordás, az elhúzódó kitolási szak és a fájásgyengeség is szerepel a rizikófaktorok között.
Mit csinál az orvos? Az elakadt vállak kifejtése többnyire nem igényel műtétet, viszont ellátásához több hozzáértő személy (orvosok és/vagy szülésznők) gyors és összehangolt csapatmunkájára van szükség a megfelelő műfogások elvégzésének céljából. Ezek a műfogások az anya testhelyzetének megfelelő beállítását, a szeméremcsont felett gyakorolt erőteljes nyomást, gátmetszés elvégzését és a hüvely felől a magzat törzsének megfelelő irányba forgatását jelentik.
3. Köldökzsinór előreesés
Mit jelent? Előreesett köldökzsinórról akkor beszélnek, ha a köldökzsinór a méhszájon keresztül a baba elöl lévő része (fejvégű fekvésnél a feje) előtt kicsúszik. Gyakorisága néhány ezrelék. A dolog azért életveszélyes, mert a baba lefelé nyomuló fejecskéje hozzányomja a köldökzsinórt az anya medencefalához, így azon át nem jut vér és oxigén a babához.
Mi okozza? Jó néhány olyan tényező létezik, amely hajlamosíthat köldökzsinór-előreesésre. Ezek közül a legfontosabbak a magzat fekvési rendellenességei (ferde-, haránt- vagy medencevégű fekvés) és a szokásosnál nagyobb mennyiségű magzatvíz, de a túl hosszú köldökzsinór, a koraszülés vagy az ikerterhesség is fokozott kockázattal jár.
Mit csinál az orvos? Valódi köldökzsinór előreeséskor minden esetben azonnali császármetszés végzendő, mivel a magzat élete csak így menthető meg. A szövődmény felismerésétől kezdve folyamatosan, a magzat császármetszés során történő kiemeléséig egy orvos vagy szülésznő a kezét a hüvelyben tartja és visszafelé tolja a lefelé nyomódó fejet, akadályozva ezzel a köldökzsinór összenyomását.
4. Szülés utáni vérzések: a méhlepény leválásának zavara, méhatónia
Mit jelent? A magzat megszületését követően a lepény leválásával annak helyén a méhben egy nagy sebfelület keletkezik. A méh gyors összehúzódása gyorsan csökkenti ezt a felületet, és az összehúzódó izom összenyomja a vérzés forrásaként szolgáló ereket, ezzel a vérzést jelentősen csillapítja. Rendellenesen erős vérzés a méhből akkor lép fel, ha a lepény rosszul vált le és/vagy a méh a szülést követően nem húzódik össze rendesen (ezt nevezzük atóniának). Szülés utáni vérzés az összes szülés 1-5 százalékában fordul elő.
Mi okozza? A szülés utáni vérzés kockázatát növeli, ha a méhlepény rossz rétegben tapad a méh falán, vagy nem megfelelően vált le. A szülés utáni súlyos vérzés legalább nyolcvan százalékáért felelős méhatónia gyakrabban fordul elő többes terhesség, sok magzatvíz, elhúzódó vajúdás és kitolási szak, nagy magzat esetén. A petyhüdt, ellazult méhből igen súlyos és gyors a vérvesztés, mely néhány perc alatt életveszélybe sodorhatja az anyát. Az atóniás vérzés ma is az anyai halálozás egyik vezető oka.
Mit csinál az orvos? Súlyos vérzés esetén gyors hólyagkatéteretést követően oxitocin infúzióval és egyéb gyógyszerekkel, illetve különböző műfogásokkal (a méh műszerrel való kiürítése, esetlegesen bent maradt lepényrészek eltávolítása, a méhnyakba magasan öltések helyezése), mechanikus ingerléssel igyekszik a méhet összehúzódásra bírni, a vérzés miatt kialakult folyadékveszteséget infúzióval, vagy ha szükséges, vérátömlesztéssel pótolja. Ha ez nem vezet eredményre, az anya élete csak azonnali műtéttel, a méhet ellátó erek gyors lekötésével vagy akár méheltávolítással menthető meg.
5. Magzati oxigénhiány
Mit jelent? Bár a hiedelemmel ellentétben az oxigénhiányos agykárosodás jelentős része nem a szülés során elszenvedett oxigénhiányra vezethető vissza, hanem a terhesség alatt tartósan fennáló állapot (például méhlepényi elégtelenség) következménye, kétségtelen, hogy ha a baba a szülés közben bármilyen okból kifolyólag heveny oxigénhiányos állapotba kerül, és ez pár percen belül nem rendeződik, az tartós agyi károsodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet, tehát ebben az esetben sem ér rá húsz percet várni a mentőautóra. A magzat oxigénellátottságára elsősorban a magzati szívhang méréséből, vagyis a CTG-ből lehet következtetni.
Mi okozza? Okozhatja az anyai keringés megingása, a túl intenzív és gyakori fájások, illetve a fájások közötti nem megfelelő elernyedés. Okozhatja a köldökzsinór keringésének akadályozottsága, a fent említett előreesés mellett a köldökzsinór nyakra vagy vállra csavarodása és megfeszülése vagy csomó kialakulása kapcsán. Szülés közbeni részleges vagy teljes méhlepényleválás, az anya akut vérvesztéses állapota vagy a magzat korábban nem felismert betegsége, fokozott sérülékenysége is vezethet csökkent oxigénellátáshoz.
Mit csinál az orvos? A magzati szívműködés, a CTG elemzése során észlelt súlyos és spontán vagy gyógyszerek hatására néhány percen belül nem rendeződő oxigényhiány esetén azonnali császármetszést végeznek.
