Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Erőszakos fejlesztés helyett molyoljon sokat a gyerekkel, hogy sikeres iskolás legyen, aki játszani is tud.
A közelmútban beszélgettem valakivel, aki évtizedek óta szervez nyári táborokat - vagy ahogy ők szeretik hívni: nyaralásokat - 6 és 15 év közötti gyerekeknek. A programban egy tág baráti társaság gyerekei vesznek részt, felmenő rendszerben.
Gábor arról mesélt, hogy a 10-12 évesek, főleg a fiúk viselkedésében nagyon jelentős különbségek mutatkoznak meg aszerint, hogy kisovis koruk környékén milyen játékokat játszottak. Azt figyelte meg, több a probléma azokkal a gyerekekkel, akik sok időt töltöttek képernyő - tévé, számítógép, videójáték, tablet - előtt, és keveset "molyoltak".
Ezek a gyerekek nehezen tudják magukat elfoglalni, nem tanultak meg "jól" játszani. Nehezen foglalják el magukat egyedül, nem tudnak mit kezdeni saját magukkal, semmi nem köti le őket, de a társaság többi tagjával kapcsolatban is vannak nehézségeik, nehezebben kapcsolódnak be konstruktívan a közös játékba.
Ő azzal magyarázza ezt, hogy nem jutott elég hangsúly a finommotoros képességek természetes fejlődésére, azok a játékok kimaradtak, amik ehhez hozzásegítették volna a kölyköket, és ez további hátrányokkal is jár, mivel így egy sor olyan képességük is gyengébb, amivel sikeresen kapcsolódhatnak be egy nagyobb társaság életébe.
De mik is azok a finommotoros képességek?
Ide tartoznak azok a mozgások, amikor pici izomcsoportokat kell egymástól szétválasztani, és azokat valamilyen cél érdekében összehangoltan irányítani. Ilyenek a váll, a kéz és az ujjak izmai, de például az arc izmai is. Valamint olyan komplex tevékenységek, mint a rajzolás, az írás, ami feltételezi azt, hogy a kézfej izmait a válltól függetlenül tudjuk mozgatni, és hogy képesek vagyunk a leírt/lerajzolt szöveget/képet, és nem az ujjainkat nézni.
Legintenzívebben ezek a képességek 2 és 7 éves kor között fejlődnek, és a magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt megfelelő fejlettségi szintjük szükséges ahhoz, hogy a gyerek sikeres legyen az iskolában.
Kell-e fejleszteni ezeket a képességeket?
Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, szükséges-e célzottan fejleszteni ezeket a képességet. Vannak olyan fejlesztők, mozgásterapeuták, akik már két éves kortól kifejezetten ajánlják a célzott tevékenységeket az apró mozgások fejlesztésére, hogy biztosan megalapozzuk a gyerek iskolai sikereit. Mások arra hivatkoznak, akkor tesszük a legjobbat, ha hagyjuk a gyereket a saját tempójában fejlődni, és nem erőltetjük, hogy olyan képességeket gyakoroljon, amikre még esetleg nincsen kész.
És vannak olyan pedagógiai rendszerek is, amik teljesen más rendszer szerint vezetik be például az írás tanulását, és a nálunk megszokottnál jóval később adnak például hagyományos ceruzát, tollat a gyerek kezébe.
Abban viszont mindenki egyetért, jótékony hatásai lesznek később annak, ha megtaláljuk azokat a "molyolós" játékokat, amiket a gyerekünk szívesen játszik, márpedig ezeket a képességeket rengeteg különféle módon lehet serkenteni, úgyhogy mindenki találhat a saját gyereke számára vonzót közöttük.
Érdekesség: így tanulnak írni Montessori módra
A teljes - vagyis kisovis kortól az iskola végéig végigvonuló, egymásra épülő, a pedagógia minden elemét felvonultató - Montessori rendszer nálunk nem nagyon létezik, aminek egyik oka valószínűleg az, hogy ennek a pedagógiai rendszernek minden mástól teljesen különböző eszközigénye van, ami igen drágává tenné - magyarázta nekem Éva, aki Kanadában tanít Montessori rendszer szerint. Arrafelé a Montessori ovik és iskolák tandíja igen borsos. Ebben a rendszerben a gyerekek írástanulását (ráadásul folyóírás-tanulását) sok-sok éven kereszül alapozzák meg, időben jóval megelőzve az olvasás tanulását.
Már óvodás korban elkezdik. Az egyes betűkkel úgy ismerkednek, hogy azok egyenként egy nagy kartonlapon vannak, a betűk maguk smirgliszerű anyagból, vagyis textúrájuk eltér a körülötte lévő papírétól. A gyerekek eleinte csak annyit tesznek, hogy kezükkel követik a hatalmas betűk formáját, végigsimítva az érdes felületet, a különböző durvaságú csiszolópapírok például hozzásegítik őket ahhoz, hogy később szabályozni tudják az érintésük könnyedségét.
Később ujjaikkal majd vastag krétákkal dolgoznak, és amikor elkezdenek papírra írni, eleinte akkor sem vonalas, hanem sima lapon írnak. Ez természetesen csak egy apró szegmense az egész rendszernek, amelyben még rengetegféle játékos tevékenységgel és eszközzel támogatják a szükséges képességek fejlődését.
Nem kell ehhez ennyire messzire menni!
Persze nem kell mindig messzire tekinteni, Bendig Borbála gyerekek finommotoros képességének fejleszésével foglalkozik. Ő azt javasolja, hogy a már magabiztosan járó baba számára biztosítsunk lehetőséget, hogy rajzolhasson.
Eleinte aszfaltkrétával, festékbe mártott ujjával és tenyerével alkosson, eleinte függőleges felületre – falra, kerítésre, táblára – rajzoltassuk őt. Később, a talajon guggolva vagy ülve az aszfaltra, és amikor már ez nagy élvezettel sikerül, akkor elkezdheti a vízszintes síkban, az asztalnál ülve a rajzolgatást. Ez a sorrend azért fontos, mert így kis lépésekben egyre bonyolultabb formában gyakorolhatja be az ujjak, a váll, a könyök és a csukló célirányos, pontos mozgatását.
Vastag aszfaltkrétával érdemes kezdeni, majd fokozatosan egyre vékonyabb rajzeszközt adjunk a kezébe, és mindig mutassuk meg a helyes ceruzafogást.
Milyen tevékenységekkel segíthetünk a gyereknek?
Mint arról már korábban szó volt, ezeket a finommotoros képességeket rengeteg olyan tevékenység fejleszti, amivel a gyerekek maguktól is szívesen foglalkoznak. A teljesség igénye nélkül felsorolunk jó néhányat ezek közül.
- Kézműveskedés, mint: gyöngyfűzés, gyurmázás, papírtépkedés és ragasztgatás, nyomdázás, rajzolás, festés, szivacsfestés, stencilezés, matricázás, stb
- Konyhai műveletek, mint: tészta dagasztása, szaggatása, díszítése, tojás felverése, dolgok összekavarása, élemiszerek (sajt, alma, stb) felkockázása tompa késsel, gyümölcsök (szőlő, ribizli, stb) leszemezése, borsó, bab kifejtése, kukoriva morzsolása, panírozás, műanyag palackok kupakjának tekergetése, stb
- Építős, összerakós, válogatós dolgok, mint: Lego/Duplo, puzzle, formakirakós és formaszortírozós játékok, játékok korongokkal, pálcikákkal, gombokkal, tépőzárak, egymásba rakható és egymásra építhető tornyok, stb
- Öltözködés, mint: gombolás, patentolás, csatolás, cipőfűzés, tépőzárazás, öltöztetős babák, stb
- Különféle tapintású dolgok megismertetése, mint: homok, liszt, víz, olaj, kézzel kenhető festék, gyurma, csiszolópapír, agyag, stb
