Így szülünk mi

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Összehasonlítás, mit javasol a WHO és mi a helyzet a magyar kórházakban. Vezet még út fölfelé. Sok császár, kevés önrendelkezés a magyar gyakorlat.

Nagyon érdekes anyagot kaptunk a babaszoba.hu szerkesztőitől, ami a hazai szülészeti gyakorlatot hasonlítja össze a WHO ajánlásaival. Az anyagban számomra a legmeglepőbb az volt, hogy van olyan magyar kórház, ahol a császármetszések aránya meghaladja az ötven százalékot.

Ha objektíven akarjuk értékelni a magyar szülészetek és szülések helyzetét, akkor azért azt sem érdemes elfelejteni, hogy a WHO ajánlások nem azt jelentik, hogy a világon máshol így mennek a dolgok. Legalábbis, ami a császármetszések számát illeti, az nyilvánvaló, hogy a fejlett országok elég jelentős részében nagyobb az arányuk, mint a kívánatos 10-15 százalék.

Az anyagban található adatok alapjául a Kismama magazin szerkesztői által készített országos kérdőív szolgál, melyet az ország összes működő szülészete megkapott (2013). A császármetszésekkel kapcsolatos információk forrása az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), 2012

A hazai szülészeti gyakorlatot Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999-es kézikönyvében megfogalmazott ajánlásokkal vetették össze.

Hol szülhet az anya?

WHO: A nemzetközi ajánlás szerint az anya dönthet arról, hol kívánja világra hozni gyermekét.

Magyarország: A szülés helyszíne lehet intézmény – ami nem itt folyik, azt hivatalosan „intézményen kívüli szülésnek nevezik”. Intézmény csak egyféle van: a kórház szülészeti osztálya. A szülőotthonok megszűntek, bábák vezette születésházak pedig még nincsenek. Intézeten kívül szülhet az ember bárhol (otthon, barátnőnél, bérelt lakásban), de ennek feltételei nagyon komolyan szabályozottak. A hatályos rendelet szigorúan kiköti, hogy ki szülhet intézeten kívül, és kik legyenek jelen a szülésnél.

Ki lehet jelen a szülésnél?

WHO: ajánlott tiszteletben tartani azt, hogy az anya kit szeretne maga mellett tudni a szüléskor.

Magyaország: A hazai kórházak 17 százalékában az anya nem választhat szülésznőt, 30 százalékában nem lehet vele dúla. Sok intézményben választani kell az apa és a dúla között, mivel csak egyvalaki jelenlétét engedélyezik. Császármetszés esetén a szülészetek kétharmadában (66%) nem lehet bent az apa a műtét alatt. Vannak intézmények, ahol a babát az anyának csak megmutatják, hozzáérintik egy puszi erejéig, majd többnyire inkubátorban várja, hogy édesanyja fölkeljen. Kevés olyan kórház van, ahol műtét után a babát az édesapa karjaiba (esetenként mellkasára) teszik. Ez a lehetőség a császárral született kisbaba számára nagyon fontos, hiszen pótolhatja a természetes szülést követő korai összebújást az anyukával.

Hogyan szülhet az anya?

WHO: a nő választhat testhelyzetet, és szabadon mozoghat a vajúdás alatt.

Magyarország: A kórházak közel harmadában (27%) erre nincs lehetőség. Ezekben az esetekben a szülések többsége félig ülő, felhúzott lábú, úgynevezett „kőmetsző” pozícióban történik, pedig a WHO-ajánlás is leszögezi: „nyilvánvalóan káros, megszüntetendő a kőmetsző pozíció alkalmazása.”

Mennyit lehet az anyával a baba?

WHO-UNICEF: a babák a nap 24 órájában együtt lehessenek édesanyjukkal, ennek pontos definíciója itt.

Magyarország: A kórházak 4 százalékában az édesanya egyáltalán nem kapja meg a babát, ráadásul a császármetszéssel szült anyák gyerekei is így járnak, pedig külföldi példák bizonyítják, hogy a műtét után megoldható az azonnali bőrkontaktus. Kórházaink több mint egyharmada (35%) nem teszi lehetővé, hogy az édesanya és a kisbaba korlátlanul együtt maradhasson a szülést követő napokban.

Szavazzanak, melyik a legjobb szülészet!

Még egy hónapig (augusztus 18-ig) értékelhetik a hazai kórházak szülészeti osztályait a kismamák a www.azevszuleszete.hu oldalon. A szavazásban minden állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészet részt vesz. Az összesített verseny nyertese mellett három kategóriagyőztest is hirdetnek a szervezők: a szülőszobai ellátás, a gyermekágyi- és újszülött-ellátás, valamint a felszereltség és környezet legjobbjait ismerik el.

A császármetszések hazai gyakorlata

WHO: állásfoglalása szerint a 10-15 százalék feletti császármetszési gyakoriság nem indokolt.

Magyarország: minden harmadik baba császárral születik (36%. Mindössze egyetlen hazai intézmény közelíti meg a WHO-ajánlást 16 százalékos császármetszési aránnyal. Kórházaink egyharmadában (30%) 20 és 30 százalék között van a császárarány. A szülészetek 39 százalékában az anyák 31-40 százaléka szül császárral, további 20 százalékban 40 százalék fölötti a császármetszések aránya. A rekorder intézményben pedig a szülések 56 százaléka császáros.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.