A 85 ezres kutatásban folsavat szedő terhesek gyerekei között 39 százalékkal kevesebb lett autista. Olcsó, mégsem szedi mindenki.
Egy 85 ezer fős, több éves norvég vizsgálat nagyon érdekes eredményre jutott: a teherbeesés előtt, és a terhesség első nyolc hetében szedett folsav 39 százalékkal csökkenti a súlyos autizmus megjelenését. Bár a folsav szedése amúgy is javasolt a nyitott gerinc elkerülése érdekében, ez egy olyan ritka rendellenesség, hogy a várandós nők elég kis százaléka veszi komolyan a folsav szedését - emelte ki a kutatás. Az autizmus azonban egyes országokban már körülbelül a gyerekek egy százalékát érinti, így veszélye jóval reálisabb.
A folsav és az autizmus elkerülése közötti kapcsolat azért is megdöbbentő, mert egy nagyon olcsó, könnyen hozzáférhető szerről beszélünk. Az, hogy ilyen egyszerűen csökkenthető egy ilyen súlyos állapot megjelenése, óriási eredmény - fogalmazott a kutatást összefoglaló tanulmány egyik szerzője, Ian Lipkin, a Columbia Egyetem professzora. A kutatás eredményei szerint a folsav az autizmus súlyos megjelenési formáinak esélyét csökkenti, az enyhébb esetek - pl Asperger szindróma - alacsony esetszáma miatt ezekre vonatkozóan nem tudtak statisztikailag megbízható következtetéseket levonni.
Mivel laikusként nem éreztem magam elég magabiztosnak a kutatás számainak értelmezéséhez, megkértem egy orvos, és éppen terhes ismerőst, olvassa el az eredeti tanulmányt, és értelmezze nekünk. Itt van, mit írt erről ő:
"Ez a mostani vizsgálat is a MoBa követéses vizsgálat adatait elemezte. A MoBa követéses vizsgálatban 109000 gyerek vesz részt, akik 1999 és 2009 között születtek, az anyjukat a 18. heti ultrahangon vonták be a vizsgálatba és azóta követik őket figyelemmel. Mivel nem etikus egy vizsgálatban direkt folsavmentesen tartani a terhes nőket, ezért ebben a vizsgálatban a 18. héten megkérdezték őket, miket szedtek, és az alapján utólag osztották őket két csoportba, és megnézték, hol több az autizmus spektrumba tartozó (ASD) gyerekek aránya (=autista, Aspergeres és nem specifikus pervazív fejlődészavaros gyerekek).
Mivel akkoriban Norvégiában még nem dúsították se a lisztet, se mást folsavval, így csak az számított, amit tabletta formában beszedtek a nők. Folsav szedőknek azokat számították, akik napi minimum 400 mikrogramot szedtek. A gyerekeket 36 hónapos, 5 éves és 7 éves korukban is megvizsgálták, illetve kikérdezték róluk az anyjukat az autizmus tüneteit illetően. A jelenlegi számításokból kizárták az ikreket meg a koraszülötteket, és a 2500 g-mal kevesebbel születetteket, mert ezek a dolgok önmagukban is fokozzák az ASD kockázatát, így végül 85 176 gyerek maradt a studyban, 3.3 és 10.2 éves kor közöttiek.
Autizmus a folsavat szedő anyák gyerekeinek 0.1%-ában alakult ki (64/61 042), a folsavat nem szedő anyák gyerekeinek 0.21%-ában (50/24 134), az esélyhányados 0.61 volt. Az esélyhányados azt jelenti, hogy ha egy esemény létrejöttét összehasonlítjuk két csoportban, akkor az egyik csoportban mekkora az adott esemény bekövetkezésének az esélye a másik csoporthoz képest. Ha az esélyhányados 1, akkor a két csoportban ugyanannyi az esély. Ha 1 alatt van, akkor az egyik csoportban kisebb az esély. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy "autizmus a folsavas csoportban:autizmus a nem folsavas csoportban = 0.61:1", vagyis 39%-kal kisebb eséllyel lesz valaki autista, ha a folsavas csoportban van.
A terhesség középső harmadában, vagyis a 22. hét után szedett folsav már nem befolyásolta az autizmus kockázatot, szóval ha addig nem szedted, akkor már tökmindegy.
Az Aspergeresekre meg az egyéb pervazív fejlődési zavarra nem kaptak ilyen jó összefüggést, de ott kicsi volt a statisztikai erő, mert ezek túl ritka betegségek – így ez nem jelenti azt, hogy nincs összefüggés, hanem lehet, hogy csak nagyobb mintán jönne ki.
A kutatók kiemelik, hogy az ilyen esélyek ok-okozati összefüggést nem jelentenek, tehát nem mondhatjuk, hogy a folsavhiány autizmust okoz, ezt akkor mondhatjuk, ha rájöttünk, hogy hogyan, de ehhez majd további és másmilyen vizsgálatok szükségesek, addig is szedje mindenki, abból baj nem lehet."
Ahhoz, hogy a folsav pozitív hatásai maximálisan érvényesüljenek, a nőknek a tervezett teherbeesés előtt 4 héttel ajánlott napi 400 mikrogrammot fogyasztani belőle, és ezt fenntartani a terhesség nyolcadik hetéig. De azt is kiemelték, hogy a folsav pozitív hatásai akkor is érvényelsülnek, ha a korai terhességben szedik.
Bár minden fejlett országban javasolt a terhesség korai szakaszában a folsav szedése, számtalan terhes nő nem foglalkozik ezzel. Ennek oka az lehet, hogy azok a komplikációk, melyek elkerülése érdekében eddig javasolták - nyitott gerinc, egyes ritka agyi fejlődési rendellenességek - meglehetősen ritkák. Ám ha az autizmusról kezdünk beszélni, amely például az amerikai gyerekek több, mint 1 százalékát érinti, máris sokkal többen vehetik komolyan ezt a figyelmeztetést - szögezi le Lipkin.
Ő arra is felhívja a figyelmet, hogy bár folsav több ételféleségben is található, mint a spenót, egyes hüvelyesek és a rizs, az így elfogyasztott folsavnak csak a fele hasznosul. Vagyis még a nagyon egészségesen, nagyon kiegyensúlyozottan táplálkozó kismamák sem feltétlenül jutnak elég folsavhoz kizárólag a normális étkezésük révén.
A kutatás eredményei a Journal of the American Medical Association február 13-i számában jelentek meg, és egyes szakértők máris felhívták a figyelmet arra, hogy korai még következtéseket levonni az egyébként szerintük is figyelemre méltó adatokból.
Igaz ugyan, hogy a folsavat szedő nők gyerekei csaknem 40 százalékkal kisebb eséllyel lettek autisták, ám ez a csoport másban is különbözhetett a másiktól. A folsavat szedők ugyanis általában képzettebbek voltak, közülük többen tervezték a terhességet, és több volt köztük a vékony, nem dohányzó nő is. Így könnyen lehet, hogy ezek a tényezők is szerepet játszottak az eredményben.
