Amióta gyerekem van, cipelek. Amióta gyerekkel utazunk, a fülemen is csomag lóg. Ott a szokásos alapcucc, plusz a babakocsi, a pelenkázótáska, és mire a nagy kinövi, pont megszülöm a picit. Ha a minimumot viszem is, fél napig pakolok. És azt látom, mindez semmi. Emberek képesek egyetlen balatoni hétvégére csurig telepakolni a kombi hátulját. Cumisüveg-melegítő, több raklapnyi bébiétel, a gyógyszeres szekrény kompletten, két váltás téliruha a minimum.
Tulajdonképpen mi is kell az utazáshoz?
A kölyök most másfél éves, nagyjából négy hónapos kora óta utazunk vele kisebb-nagyobb távolságokra, hosszabb-rövidebb időre, van praxisunk az összepakolás-elindulásban. Bár az is igaz, hogy a legutóbbi három napos kirándulásra egy miniháború közepén indultunk és csak a helyszínen derült ki, hogy az esti rutin egyetlen kötelező kelléke, az az egy kikészített cumisüveg otthonmaradt. Áldozatul esett a Családi háború és béke “te csak tedd be azt a három pólót, majd én összepakolom a gyerek cuccát, nincs időm magyarázni, hogy mi hol van” című fejezetének.
Szerencsére, mire kiderült, hogy mégsem én vagyok a Szupermami, aki bruttó húsz perc alatt is segítség nélkül, ámde hibátlanul pakolja össze a családot, már csak röhögni tudtunk az egészen, még nagyobb szerencsénkre nem a Magas-Tátrába mentünk vadkempingezni, tehát tudtunk venni egy cumisüveget.
Viszont az incidens után a további hasonlókat elkerülendő életemben először listát írtam, ami valószínűtlenül rövidre sikeredett. A ruhákon, tisztálkodó- és pelenkázószereken kívül szerepel rajta a lázcsillapító, az aktuális kedvenc játékaiból kettő, egy-két mesekönyv, az egy cumisüveg és itt vége is.
Még valószínűtlenebb, hogy én így is fél napig pakolok (a kölyök lelkes közreműködésével, aki nyilván azt gondoja, hogy a Kőmíves családba született, és amit én bepakolok, azt ő gondosan visszaviszi a szobájába). Elképzelni sem tudom, hogy csomagol az, akinek ennél hosszabb listája van. A férjem így is minden elindulásnál felteszi a kérdést, hogy vajon a macskát is elkapkoltam-e, hogy egy táskába nem fértünk be hárman?
Én pedig hiába rángatom elő elrettentő példának a barátnőimet, akik egy kisebb gyógyszeresszekrény, pelenkázólap, cumisüvegmelegítő, raklapnyi bébiétel és két váltás téliruha nélkül egy nyári hétvégét sem töltenek az otthonuktól távol, neki valahogy mindig pont az jut eszébe, amikor a húgom egyszer simán otthon hagyta a fia három napra összekészített csomagját – aztán mégis megoldotta az élet. (A nagy példálózást megkönnyíti, hogy a sógort persze nem kérdezte meg, hogy mennyibe fájt ez a megoldás.)
Szóval egy hét múlva indulunk nyaralni, lista a hűtő falán, már csak arra kell figyelni, hogy apa ne húzzon ki belőle titokban semmit, viszont ami rajta van, azt tényleg magunkkal vigyük.
Ti milyen hosszú listával utaztok? Mi nem maradhat otthon?
