Beszedtek egy kisebb vagyont osztálypénz és iskolakezdési hozzájárulás címen, amelyet a szülők szó nélkül fizettek be a közös kasszába.
Az első egy hónapról számolt be a tanító néni és a napközis pedagógus a második szülői értekezleten: sok dicséretet kaptunk (igen, mi szülők is), részletesen elmondták a heti és a napirendet is, így megtudtuk, hogy szinte szusszanásnyi idejük sincs a gyerekeknek, ami nem biztos, hogy jó. Beszedtek egy kisebb vagyont osztálypénz és iskolakezdési hozzájárulás címen, amelyet a szülők szó nélkül fizettek be a közös kasszába.
Egy korábbi posztban azon gondolkoztam, milyen különórára írassuk be Málnit. A szülői értekezleten elhangzott, hogy míg régen a napközis pedagógus feladata volt foglalkozásokat tervezni a napköziseknek, manapság túl sok foglalkozás közül lehet választani, majd elmondták, hogy jól gondoljuk át a különórákat, mert az sem jó, ha a gyerek minden perce be van osztva és folyton rohan valami szakkörre.
Jelentem, nálunk maradt a rajztagozathoz szerintem (és 23 további szülő szerint) szükséges heti kettő művészeti oktatás (mostanában agyagoznak), heti egy úszás (8 héten keresztül), és egyszer angol szakkör. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hétfőtől csütörtökig minden délután van egy különóra, ami talán soknak tűnik, de az egyik belőle sport, a másik kettőn olyasmivel foglalkozik a gyerek, amit imád (kézműveskedés) és csak egy, ami szellemi erőfeszítést igényel. Van olyan gyerek, aki ennél sokkal több délutáni foglalkozáson vesz részt. Málni jelezte, hogy mégiscsak szeretne akrobatikus rock and rollra járni, de egyelőre lebeszéltem róla. Meglátjuk néhány hét múlva, hogy mennyire érzi megterhelőnek a különóráit. A múltkori hullafáradtság sokat javult.
A szülőin sok dicséretet kaptunk: kiemelte a tanítónő, hogy nagyon örül annak, hogy megfogadtuk a tanácsát és nem visznek a gyerekek chipset, kólát és egyéb egészségtelen ételeket tízóraira, sok gyereknél lát minden nap almát, körtét és más gyümölcsöket (gondolatban megveregettem a vállam). Megköszönte a sok termést, falevelet, virágot, amit rajzórára küldtünk és általánosságban a gyerekek viselkedéséről és teherbírásáról is szó esett. Aki további infókra volt kíváncsi, a szülői végén odamehetett és választ kaphatott kérdéseire.
A szülői munkaközösség havi 800 forintos osztálypénzt szavazott meg, ehhez hozzá kellett tenni gyerekenként 2500 forint „indulási költséget”, amelyből sportszereket és egyéb dolgokat vesz az iskola. A művészeti oktatás havonta 3 ezerbe, a nyolc alkalmas úszóbérlet pedig 7500 forintba kerül. Ma ebédet is kellett fizetni: 8170 forintot küldtem borítékban. És ez még csak egy gyerek. Azt hiszem, nem árt, ha spórol az ember az iskolás korú gyerekeire.
