Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orvosi beavatkozás a nagyon koraszülött babák számára csak a szenvedés meghosszabbítását jelenti vagy esélyt a túlélésre?
Egy 23 éves brit édesanya hiába könyörgött gyermeke életéért az orvosoknak, azok visszautasították a segítséget, ugyanis a gyermek túl korán jött, mindössze két nappal a 22. betöltött terhességi hét előtt. Az asszony kérésére az orvosok válasza az volt állítólag, hogy a természetre bízzák a gyermek sorsát, hiszen az eddig alkalmazott orvosi szokás szerint a 22. hét előtt született babák nem részesülnek orvosi ellátásban, gyógykezelésben. Sarah Capewell fia, Jayden, majdnem két óráig volt életben minden orvosi támogatás nélkül: a baba önállóan lélegzett, erős szívverése volt és gyakran mozgatta a végtagjait is. Capewell most azért küzd, hogy megváltoztassák a koraszülöttekkel kapcsolatos orvosi eljárásokat.
Amikor az orvos nem segít
Az orvosok figyelmen kívül hagyták a kérését, és állítólag azzal érveltek, hogy országos szintű előírásoknak feleltek meg. Az előírások szerint, amennyiben a baba a 23. hét betöltése előtt születik, nem részesül intenzív ellátásban. Természetesen ez nem kötelező, csak javasolt eljárás, de a nagyon koraszülött babák esetében lehetséges, hogy a gyermek érdekeit is inkább ez a megoldás képviseli, Sarah Capewell, akinek eddig 5 spontán vetélése volt, mégis úgy érzi, hogy megfosztották a fiát az életben maradás esélyétől.
„Miután megszületett a fiam, azonnal széttárta a kezeit és a lábait, a szülésznő pedig azt mondta, hogy lélegzik és erős a szívverése is, igazi kis harcos. Hiába hívtam az orvosokat, a szülésznő azt mondta, hogy nem fognak jönni, most a legjobb az, ha az anyjával van a baba.” Ezután Sarah megölelte a gyereket és készített néhány fotót is, s a kisfiú a karjai között halt meg végül, nem egészen két órával születése után.
Sarah Capewellnél, akinek egyébként van már egy ötéves lánya, tavaly októberben indult meg a szülés, terhességének 22. hetében (21+4), s egész terhessége alatt problémákkal küzdött. Elmondása szerint azt mondták neki, azért nem kap tüdőérlelőt, hogy a baba nagyobb eséllyel életben maradjon születése után, mert csak 21 hetes, nincs még 22. Az orvosok azt mondták neki, hogy vetélésként, ne pedig szülésként tekintsen a vajúdására/fájdalmakra, és hogy számítson arra, hogy az újszülött súlyos fejlődési rendellenességekkel fog születni, vagy egyenesen halva születik meg. Hiába könyörgött az asszony az egyik gyerekorvosnak, hogy segítsen a gyereken, az válaszul csak annyit mondott, hogy nem tud segíteni.
Elszalasztott esélyek?
Nem volt könnyű helyzetben Sarah már a szülés előtt sem, amikor a fájások folytatódtak (így egyértelmű volt, hogy megszületik a baba, s leállíthatatlan a folyamat) ugyanis egy káplán ment hozzá beszélgetni a további teendőkről, a temetésről. Hihetetlen fájdalmas és egyben felfoghatatlan volt a számára, hogy még meg sem született a gyermeke, de már a temetését szervezik. A kórházzal is többször kellett vitába szállnia, amikor a születési és halotti bizonyítványokat kérte ki tőlük, hogy tisztességesen eltemethessék a gyermeket.
Sarah Capewellt megrázkódtatásként érte az a felfedezés, amikor megtudta, hogy a legfiatalabb koraszülött a világon idén ünnepli harmadik születésnapját. A 2006. októberében, Amerikában született Amillia Taylor a betöltött 21. terhességi hét hatodik napján született, tehát pontosan egy nappal később, mint az ő fia. Miss Capewell számos szakmabeli támogatását is elnyerte, Toni Wright, a Laubor MP tagja például azt nyilatkozta, hogy megérti őt, hiszen a nők minden esélyt megragadnak, ha a gyermekük megvédéséről van szó. Toni Wright ezért segítséget nyújt a koraszülöttekkel kapcsolatos orvosi szokások megváltoztatásáért vívott küzdelemben.
De mi a szakmai irányelv?
A koraszülöttek ellátásának korlátozására született szabályozás nagy felháborodást keltett, amikor három évvel ezelőtt megjelent. Az orvosi etikai tanács javaslata szerint a 23. hét előtt született gyermekeket nem javasolt újraéleszteni, hiszen ez nem a gyermekek legjobb érdekeit szolgálja. A dokumentum szerint: „ Amennyiben a terhesség kora biztosan kevesebb, mint 23+0 hét, a gyermek legjobb érdekeit figyelembe véve és a szokásos eljárás tekintetében az újraélesztés nem végrehajtandó.”
Nagy-Britanniában évente 80.000 koraszülött gyermek születik, ebből megközelítőleg 40.000 újszülött igényel intenzív ellátást, ez pedig évente 1 milliárd angol fontba kerül. Mialatt a 24. hét után született babák túlélési esélyei emelkedő tendenciát mutatnak, a fejlettebb gyógyszerek és orvosi technológia ellenére korábban született babák esélyei stagnálnak. Szakértők szerint a 23. hét előtt született babák egyszerűen túl fejletlenek a túléléshez, s az agresszív gyógykezelések alkalmazása csak meghosszabbíthatja a szenvedéseiket.
A fenti iránylevek publikálása előtt azonban szenzációs dolog történt, a már fent említett Amillia Taylor ugyanis korábban született, mint 22. hét és az orvosi kezelésnek köszönhetően életben maradt. Pedig az ő élete is csak azon a tévedésen múlt, hogy az orvosok azt hitték, egy héttel idősebb terhességből született, s később be is vallották, ha tudják a gyermek valódi korát, nem tartják életben.
Születése egybevágott azzal az angliai megbeszéléssel, mely az abortusz legkésőbbi idejének csökkentéséről szólt. Sokan úgy vélték ugyanis, ha egy 22 hetes gyermek életben maradhat, akkor az abortusz időbeli határát is csökkenteni kell. Egyébként 1990-ben már csökkentették a 28. hétről 24. hétre a beavatkozásokkal kapcsolatos időhatárt, amikor tudományos ténnyé vált, hogy a magzat képes a túlélésre a méhen kívül ilyen korai időszakban is.
Szakértők állítása szerint azonban Amillia esete nagyon ritka, s téves következtetéseket, elvárásokat vonhatunk le a koraszülöttek túlélésének esélyeivel kapcsolatban. Tanulmányok szerint a 23. hét előtt született babáknak mindössze 1 százaléka marad életben, s számos komoly szövődményt kell elszenvedniük a későbbiekben.
forrás: www.dailymail.co.uk
