A becslések szerint a gyermekek mintegy 20 százaléka szegénységben él Magyarországon.
A becslések szerint a gyermekek mintegy 20 százaléka szegénységben él Magyarországon - mondta Darvas Ágnes, a téma szakértője a Legyen jobb a gyermekeknek! című konferencián szerdán Nyíregyházán.
A három- vagy többgyermekes családokban ennél is rosszabb a helyzet, ott 30 százalékos a mutató - tette hozzá az egyetemi docens a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán tartott rendezvényen.
Hozzáfűzte azt is, hogy ha a segélyezetteket veszik alapul, akkor mintegy 100 ezer gyermekről van szó. Kitért az úgynevezett mélyszegénységre is, amelynek arányát 5-7 százalékosra becsülik. Mint mondta, jelenleg hat-hétszázezer ember tengődik igen nehéz körülmények között, s közöttük "szép számmal vannak gyermekek", írja az MTI.
Darvas Ágnes kiemelte: a gyermekszegénység visszaszorítására nemzeti stratégiai program készült, amely 25 évre szólóan határozta meg a feladatokat, s 2007-ben cselekvési tervet is kidolgoztak, amelynek végrehajtása európai uniós forrásból kezdődött meg.
Közlése szerint az elindított program célja, hogy egy generáció alatt jelentősen, a jelenlegi töredékére csökkentse a gyermekek és családjuk szegénységének arányát, a gyerekek 5 éves koráig változtasson élethelyzetükön. Emellett felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, átalakítsa azokat a mechanizmusokat, intézményeket, amelyek ma még újratermelik a szegénységet.
Darvas Ágnes úgy vélte: különösen fontos a program megvalósítása a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, ahol már a bölcsődei és az óvodai ellátással is gondok vannak. Ezekben a körzetekben - hangsúlyozta - komplex gyermekprogramok indítására van szükség, a helyi szükségleteknek megfelelően kell a kitörési pontokat megtalálniuk a szakembereknek, számol be az MTI.
Elengedhetetlenül fontosnak nevezte azt is, hogy a szegénységben élő szülők állandó foglalkozási lehetőséget kapjanak, munkajövedelemhez jussanak. Emellett felhívta a figyelmet az iskolarendszer megújítására, a tanulás, a tudásszerzés esélyegyenlőségének biztosítására. Kitért a szociális szolgáltatások fejlesztésének szükségességére, a hozzáférhetőség és a hatékonyság javítására is.
