Jó dolog a számítógép, manapság már egyetlen lépést sem kell tennünk, ha valamire választ keresünk, csak bepötyögjük a jól megválasztott kulcsszavakat a keresőbe, és máris tobzódhatunk az ismeretek között. Más kérdés persze, mennyire megbízhatóak ezek az információk, gondoljunk csak például a Wikipediára, melynek szócikkeit sokan abban a hitben idézgetik itt és másutt is, hogy most aztán komoly tudományos forrással támasztották alá mondandójukat. Pedig a keresőprogram által kilistázott találatok jelentős része téves vagy hiányos információkat (is) tartalmaz. Nem kivételek ez alól a találati lista első helyezettjei sem, jóllehet a keresgélők többsége általában bőven megelégszik az első néhány honlappal, amit a program kidob, és máris a téma alapos ismerőjének érzi magát.
Egy felmérés most újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy kritikus szelektálás nélkül mit sem ér az internet által nyújtott információdömping. A Stanford Egyetem kutatói egy olyan tizenéves helyébe képzelték magukat, aki fogamzásgátlással és nemi betegségekkel kapcsolatos információk után kutatva indul neki a világhálónak. Keresőszóként a „fogamzásgátlás", az „esemény utáni tabletta" és a „nemi úton terjedő betegségek" kifejezéseket írták be a keresőbe, és azoknak az oldalaknak az információtartalmát vizsgálták, melyek az ilyesfajta keresőszavak használatakor rendre a találati lista első 10-15 helyén végeznek.
Kiderült, hogy az oldalak sokszor téves vagy félrevezető adatokat, félinformációkat nyújtanak a tizenéveseknek, és nem alkalmasak többek között arra sem, hogy eloszlassanak néhány olyan tévhitet, mely makacsul tartja magát a fiatalok között. Ezek közül is kiemelik, hogy az eredeti céljuk szerint tájékoztatást nyújtó oldalak gyakran éppen félretájékoztatják a kamaszokat arról, hol és hogyan juthatnak sürgősségi fogamzásgátláshoz, és számos honlap meg sem próbálja eloszlatni azt a tévhitet, hogy az esemény utáni tabletták vetélést előidézve fejtik ki hatásukat.
Az ilyesfajta oldalakon nemegyszer olyan - ki tudja, honnan szedett - ajánlás olvasható, mely távolról sem fedi az amerikai szülész-nőgyógyászok szakmai szervezete által megfogalmazott irányelveket a méhnyakrákszűrésre is alkalmazott citológiai vizsgálat megkezdéséről. A hivatalos állásfoglalás szerint az első citológiai vizsgálat ideje 21 éves kor vagy az első nemi kapcsolat időpontja (amelyik előbb következik be a kettő közül). Sok, magát hitelesnek hirdető forrás azonban a 18 éves kort jelöli meg erre, ami a vizsgálat okozta felesleges stresszen és költségeken túl akár a biztonságos fogamzásgátlás gátja is lehet, ha a kamaszlány éppen abbéli téves félelmében vonakodik szakemberrel megbeszélni a lehetőségeket, hogy a citológiai vizsgálat elvégzése is feltétele a fogamzásgátló tabletta felírásának.
A Society for Adolescent Medicine Los Angeles-i kongresszusán bemutatott vizsgálat emellett több más tévedésre és hibára is felhívja a figyelmet, többek között arra figyelmeztet, hogy a kereső által kiadott oldalak alapján nem mindig derül ki, hogy a herpeszfertőzés (genitális herpesz) nemcsak nemi érintkezés útján, hanem bőr- vagy nyálkahártyakontaktussal is terjedhet.
Az igen látogatott oldalak csaknem fele nyújt félrevezető vagy hamis információkat a fogamzásgátlás és a nemi betegségek kérdésében. Egyáltalán nem meglepő, hogy a szakemberek ezek közül is legelső helyen említik a Wikipediát, de felmérésük szerint a jól csengő nevű Mayoclinic.com is tartalmaz valótlanságokat vagy félinformációkat. Éppen ezért azt ajánlják, hogy inkább az olyan egyetemi központok honlapjaiba fektessük bizalmunkat, melyek nagy valószínűséggel a serdülőkori problémák megelőzésében és kezelésében jártas szakember segítségét is igénybe veszik a tartalom összeállításához. Javasolják többek között a Columbia Egyetem által fenntartott kérdezz-felelek oldalt (Go Ask Alice), a TeensHealth vagy a Teen Wire honlapot, ahonnan megbízható ismeretekhez juthat az a tizenéves, aki ezekről a kényes kérdésekről is az internetről akar tájékozódni.
Újabb bizonyíték arra, hogy nem minden arany, ami fénylik - legyen szó akár szexuális felvilágosításról, szoptatásról, védőoltásokról vagy bármi másról
