Egy kamasz fejében időnként hatalmas viharok dúlnak, nemcsak a hétköznapi fogalmak szerint, hanem a szó szoros értelmében is. Hogy valójában mekkorák, abba most némi betekintést enged egy amerikai kutatás, melyet a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című szaklapban tettek közzé.
Ebben a vizsgálatban összesen 59 gyereknél rögzítették alvás közben az agyhullámokat EEG-berendezés segítségével. Először 9 és 11 éves gyerekeknél került sor a mérésekre, majd öt éven át évente kétszer ismételték a vizsgálatokat. Két jellegzetes hullám változásait figyelték: az 1-4 hertz frekvenciájú delta- és a 4-8 hertz frekvenciájú theta-hullámokét.
A delta hullámok 9 és 11 éves kor között változatlanok voltak, majd 11 és 16,5 éves kor között sűrűségük egyharmadára csökkent. A theta-hullámok tekintetében már jóval hamarább megmutatkozott a csökkenés, de annak mértéke itt is jelentős (60 százalékos) volt.
A kutatók a korábban már ismert érési folyamat bizonyítékának tulajdonítják a mostani eredményeket. Az EEG-hullámok változása valószínűleg az idegek kapcsolódási pontjainak - a szinapszisoknak - az átrendeződését tükrözi, melynek nyomán az agy megszabadul felesleges funkcióitól és felkészül a felnőttkori feladatok ellátására. A theta-hullámok csökkenése valószínűleg párhuzamos a háromrétegű kéreg életkori jelenségként végbemenő elvékonyodásával, míg a delta-hullámok az ötrétegű agykéreg területén jeleznek hasonló átalakulásokat.
A fenti folyamatoknak köszönhető az idegrendszer plaszticitása, vagyis az a képesség, melynek révén az agy rugalmasan alkalmazkodhat a megváltozott körülményekhez. Régóta megfigyelték például, hogy gyermekkori koponyasérüléseket követően jóval nagyobb mértékben helyreállnak az idegi működések, mint későbbi életkorban, mivel az élet első szakaszában az agy inkább képes arra, hogy a feladatok átrendezésével más területeknek adja át a sérült régió működését. Az agyi plaszticitás emellett bizonyos tanulási feladatokban is megmutatkozik, ezáltal képesek például a kisgyerekek arra, hogy akár a legcsekélyebb akcentus nélkül elsajátítsanak egy idegen nyelvet.
Előfordulhat természetesen az is, hogy „homok kerül a gépezetbe”, és a folyamat valamelyik pontja nem a természet terve szerint megy végbe. Ennek szomorú eredménye pedig bizonyos pszichiátriai betegségek kialakulása lehet. Ilyen például a hasadásos elmezavar (skizofrénia), melynek első tünetei gyakran éppen a serdülőkor végén vagy a felnőttkor kezdetén jelentkeznek.
