Van az úgy, hogy az ember felidegesíti magát olyan dolgokon, mint a politika vagy a gazdaság. Az is könnyen elképzelhető, hogy amikor körbenézünk, máshol milyen (magasan megfeszített) szociális háló tartja a családokat, ha már voltak olyan balgák és gyereket vállaltak, hogy sírva csapnánk szét a monitort és rögtön rohannánk repülőjegyet venni, mindegy hová. De mi, kedves olvasóm, ne legyünk ilyen demagógok, inkább szopogassunk nyugtató cukorkát és induljunk el az értől az óceánig és lépjünk tovább néhány általános megállapításon. Úgy, mint azon, hogy ámbátor kevesebb támogatást kapunk a gyermekünk után, de hát lógathatjuk a lábunkat itthon évekig. Vagy azon is, hogy kevesebb pénzből ugye, kevesebb jut mindenkinek, meg hallottunk már az egy főre eső GDP szerepéről is. Készítsünk hát elő egy százas papírzsepit és nézzünk körül Európában, hogy mi jár az anyáknak a szájukon kívül.
Számok nélkül nehéz összehasonlítani dolgokat, így rágjuk gyorsan át magunkat a száraz részen. Januártól Magyarországon az egyszeri anyasági támogatás 64.035 Ft. A GYES 28.460, míg GYED maximuma, mely a gyermek 2 éves koráig jár, 96 600 forint. A családi pótlék egy gyerek után 12.200 , több gyerek után 13.300 forintra nőtt. A TGYÁS és a GYÁS a 168 nap szülési szabadságra járó ellátás, melynek összege a fizetés 70 százaléka és nincs kifizetési plafon. Ebből főzünk tehát mi és természetesen a rászorulók még számtalan kisebb kiegészítő juttatást kapnak, erre azonban most nem térek ki.
Tegyük a hazai példa után rögtön egy önakaratából nem uniós ország adatait, lássuk Norvégiát. A szülők választhatnak, vagy 54 hétig kapják a fizetésük 80 százalékát, vagy pedig a teljes összeget 44 héten keresztül. Az északon élők regionális kiegészítőt kapnak, és kapaszkodjunk meg! Aki nem veszi igénybe az államilag finanszírozott gyermekmegőrzési lehetőségeket 1-3 év között, havonta 413 euró, azaz körülbelül 100.000 Ft támogatást kap. Mindemellett havi 970 norvég korona családi pótlék is illeti őket, amely durván 32.000 Ft.
Látogassunk el Franciaországba, ahol szerencséjükre van adókedvezmény. Lehetőség van ugyanis a házastársak közös adóbevallására és a család méretétől függő adózásra. Egy négytagú család 11 százalékkal alacsonyabb adót fizet, mint az azonos keresetű gyermektelenek. A családi pótlék a családoknak járó összes juttatás 40 százaléka, s csak a második gyerek után jogosultak rá, a gyerek 20 éves koráig. Második gyermeknél 107,17 euró (27.000 Ft) havonta, három felett további 137,36 euró (34.250 Ft) gyermekenként. Ezen kívül a szülői szabadság formájában plusz juttatás is jár, akinek legalább 2 gyereke van és a legkisebb még nincs 3 éves. Ennek következtében a 3 év alatti gyerekek 64 százaléka a szülők felügyelete alatt van.
Luxemburgban, ahol magyar szemmel nézve az egy főre jutó GDP a csillagokban jár, mindössze 16 hétre jár a szülési szabadság. Viszont választhatnak, hogy további 6 vagy 12 hónapig maradnak otthon csemetéjükkel. A luxemburgi mamák a 16 hetes szabijuk alatt heti fix összeget (175,76 euró, körülbelül 43.750 Ft) kapnak. Születési pótlék is illeti őket, 525,51 euró (körülbelül 130.000 Ft) három részletben. Illetve családi pótlékot kapnak, gyermekenként változó összeget, egynél 143,38 euró (35.750 Ft), kettőnél 174,86 euró (43.500 Ft) havonta.
Álljunk itt meg egy szóra, hasonlítgassunk és vegyük figyelembe azt, hogy nálunk a munkába való visszatérés sem erkölcsileg, sem fizikailag nem egyértelmű. Egyrészt a társadalom egy része simán elítéli azt az anyát, aki néhány hónappal a szülés után visszamegy dolgozni, s karrierista jelzővel bélyegzi, másrészt a többség minden gyerek után új állást is kereshet. Mert a részmunkaidő csak nagyon kevés esetben valósul meg, egyelőre még csak halvány álom. Lehetséges, hogy elszigetelt az a hazai példa, amikor a jól fizető állás megtartása, vagy az évekig otthonmaradás között kell választania a kismamáknak?
Németországban egy egyösszegű anyasági támogatás jár, 210 euró (52.500 Ft), utána pedig 14 hétig a teljes fizetés. Ezt követően 2 évig 300 euró (75.000 Ft) havonta, vagy pedig 1 évig 450 euró (112.500 Ft) a havi támogatás. A családi pótlék 18 éves korig jár, 1-3 gyerekig havonta 154 euró, utána 179 euró havonta. De ha a gyerek dolgozik 18 éves korától és nem keres többet évi 7680 eurónál (havi 160.000 Ft), akkor tovább is kapják. Tehát egy egygyermekes német anyukának, ha azt választja, hogy egy évig otthon marad a gyerekkel, havonta 150 ezer forint, két évet választva: 113 ezer üti a markát, plusz 52 ezer forintos egyszeri családi támogatás, valamint 14 hétre jutó teljes munkabére.
Az Egyesült Királyságban 26 hetes a szülési szabadság, amikor 90 százaléka jár az anyának a fizetéséből, vagy 106 font (40 ezer forint) hetente. A gyermektámogatás heti 17 font 16 éves korig.
2010-re több lesz kis hazánkban a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó. Hogy mennyivel csenget be a postás a mamihoz havonta, az több dolgon múlik. Hiába dolgozta halálra magát szülés előtt, hiába volt tisztességes pénze, azt közvetve az is befolyásolja, hogy hazánkban versenysporttá vált elsunnyogni a rendes adózást, hogy 4 millió dolgozóból másfél millióan minimálbérre vannak bejelentve. Ha otthon lehetsz két gyerekkel, kapsz érte 50.000 Ft-ot, vagy két gyerek mellett 8 órát dolgozva kapsz 67.000 Ft-ot, melyiket választod?
Az irigyelt EU országok egy főre jutó összterméke legalább kétszerese a hazainak. Azaz minden ember minimum kétszer annyi javat termel meg. Hiába azonos (40 százalék körüli) az állam által újraosztott pénz a gazdaságban, kisebb kalap alá kisebb nyúl fér. De vajon meddig lesz a kalapunk is és a nyulunk is kicsi? Tehetünk ellene mi is valamit?
