Ha vége az ovinak-iskolának, akkor már csak pár „könnyű” döntést kell meghoznunk, hogy hogyan teljenek a napok: otthon, együtt nyaralva, vagy szervezett keretek között, napközis táborban (ottalvós, azaz bentlakásos nyaralást tízéves kor alatt nem ajánlanék jó szívvel).
Ha vége az ovinak-iskolának, akkor már csak pár „könnyű” döntést kell meghoznunk, hogy hogyan teljenek a napok: otthon, együtt nyaralva, vagy szervezett keretek között, napközis táborban (ottalvós, azaz bentlakásos nyaralást tízéves kor alatt nem ajánlanék jó szívvel). Persze a szerencséseknek van kéznél egy vidéki nagymama vagy dédi, aki csak kicsapja a gyereket a kertbe a többi mezítlábas szomszéd gyerekkel együtt, és akkor elvannak, mint a befőtt, csak néha be kell vinni őket az ügyeletre egy-egy rozsdás szeggel vagy nagyobb bőrfolytonossági hibával. Most nem róluk lesz szó, de azért ők is találhatnak mindenfélét.
A strand: az egyik legjobb hely nyáron a gyerekeknek. Mindig van mit játszani, könnyen lehet barátokat szerezni, szinte észrevétlen lesz vége a napnak, és ki is fáradnak. Hátrányai: drága, kevesen engedhetik meg minden nap, nagyon oda kell figyelni a szülőknek, tehát ők nem pihenhetnek, könnyen összeszedhetünk fertőzést (a cikk írója beteges vízimádó, és még sose szedett össze, psszt), és biztosan nem fog rendes kaját rendes időben enni a poronty, a délutáni alvásról nem is beszélve. Persze a betegség is leköti a szülőt meg a gyereket pár napra, de nem a legjobb nyári program.
Kirándulás: ha nincs rekkenő hőség, de azért az aszfaltdzsungel kidob magából, akkor érdemes némi szúnyogirtóval bekenve elvándorolni a legközelebbi könnyű túrahelyre. Budapesti lehetőségekből már szemezgettünk egyszer itt. Sok vízzel, pokróccal, egy kis elemózsiával felszerelkezve nagyon jó elfoglaltság, a szülő elmerenghet az élet nagy kérdésein a zöld szín és a monoton mozgás segítségével. A gyerek kirohangálhatja magát, a piknikes, szokatlan ebédelést jobban élvezi. Ha nagyobbacska, vigyünk állat- és növényhatározót, meséljünk kis történetet a növényekről-állatokról, a gyerekek mindent meg akarnak ismerni, még nem rontotta el őket a középiskolai biológiaoktatás. A legkisebbeknek is mesélhetünk mindenfélét az erdő lakóiról, az állatokat ők is szeretik, és persze az ismert mesék, mondókák történeteit is összeköthetjük az erdővel (Öreg néne őzikéje stb.) Vigyázat! Nehogy sikítsunk, ha pókot látunk, meg azt mondjuk a bogarakra, hogy fúj, és ne törölgessük a gyerek kezét steril rongyokkal. Akkor inkább maradjunk otthon, vagy törődjünk bele, hogy az erdőben állatok és föld van.
Háztartás: a gyerekek nagyszerűen el tudnak molyolni/szöszölni/mélyedni egy apró dolog készítésében, kipróbálásában. Minden nap csináljunk együtt valamilyen háztartási dolgot: teregetéskor adogathatja a zoknikat, segíthet teríteni, megtaníthatjuk szalvétát hajtogatni, süssünk együtt valamit! A kertben is mindig akad valami tennivaló: leszedni a gyümölcsöt, locsolni egy saját pici öntözőkannából is élvezetes együtt. A nagy slagos-fröcskölős partikról nem is beszélve.
Otthoni játékok: külön posztokban is foglalkozunk vele, de legjobb felidézni az ovis emlékeket! Ha nem kényszer, hanem közös elfoglaltság, akkor a mesemondás, a terítővagdosás, a sógyurma, a festegetés, a papírmozaik-készítés, öltöztetős-baba csinálás mind-mind lekötik a gyereket és az anyukáját is – meg fogunk lepődni, mennyire kikapcsol minket is egy-egy ilyen „kézimunka”.
Táborok: ha olyan elfoglaltságot keresünk, amihez nincs szükség a mi jelenlétünkre, akkor legjobb egy napközis tábort keresni. Érdeklődjünk a kerületi vagy helyi művelődési házban, szinte mindenhol van kézműves, bábos, mesés vagy sportfoglalkozás. Érdemes elnézni a sportklubokba, legkülönfélébb sporttáborok is léteznek, de óvatosan bánjunk velük, mert nem minden edző angyal. A napközis táborban többnyire van nyílt nap: megnézhetjük, hogy milyen a pedagógus, mit csinálnak egész nap a gyerekek, hogy aztán nyugodt szívvel tudjuk ott hagyni őket. Ha még túl kicsi lenne az egyedülléthez, akkor választhatunk egy-egy játszóházat is, párról már beszámoltunk. A táborok kínálatából is szemezgetünk további posztokban.
Közös nyaralás: ha együtt utazunk el a gyerekkel, akkor a szokásos utazási előkészületeken kívül (gyógyszerek, biztosítás stb.) arra is figyeljünk, hogy háromévesünket valószínűleg kevéssé szórakoztatja, ha elheveredünk egy törülközőn, előkapjuk a József és testvéreit, mert végre van időnk ezt a műveltségi hiányt befoltozni, apa maga elé kapja a laptopot, hogy levadássza az éterből a szabad internethullámokat, a kicsit meg bedobjuk a homokozóba, hogy haverkodj kincsem a többiekkel, azt játsszál! Egy szóval neki is kell szórakozás, törődés, és talán mi nem fogunk úgy kikapcsolódni, mint boldogult úrfi korunkban.
