A tinédzsereknél stresszhatás után nem következik be a megnyugtató ellenreakció, hanem félelem és szorongás lép fel, állapították meg amerikai kutatók. A Der Spiegel című hamburgi hetilap online kiadásában ismerteti a New York-i Állami Egyetem kutatóinak a Nature Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmányát, amelyben a kutatók arra kerestek magyarázatot, hogy miért reagálnak érzelmileg néha olyan elképesztő módon a tizenéves fiatalok? Az orvosok úgy vélik: a felnőttekhez képest másként működik egy THP (tetrahidroprogeszteron) nevű hormon a fiatalok szervezetében: a tiniknél ahelyett, hogy megnyugtatna, szorongást és félelmet okoz, számol be a kutatásról az MTI. A szervezet akkor választja ki a THP-t, ha stressz éri, és a hormon a stressz után már fél órán belül képes az agyban bizonyos idegsejtek aktivitását fékezni.
A tinédzsereknél stresszhatás után nem következik be a megnyugtató ellenreakció, hanem félelem és szorongás lép fel, állapították meg amerikai kutatók.
A Der Spiegel című hamburgi hetilap online kiadásában ismerteti a New York-i Állami Egyetem kutatóinak a Nature Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmányát, amelyben a kutatók arra kerestek magyarázatot, hogy miért reagálnak érzelmileg néha olyan elképesztő módon a tizenéves fiatalok?
Az orvosok úgy vélik: a felnőttekhez képest másként működik egy THP (tetrahidroprogeszteron) nevű hormon a fiatalok szervezetében: a tiniknél ahelyett, hogy megnyugtatna, szorongást és félelmet okoz, számol be a kutatásról az MTI.
A szervezet akkor választja ki a THP-t, ha stressz éri, és a hormon a stressz után már fél órán belül képes az agyban bizonyos idegsejtek aktivitását fékezni. Az állatkísérletek során azonban kiderült, hogy a fiataloknál a hormon pontosan fordítva működik: ahelyett, hogy csillapítaná, serkenti az idegsejtek tevékenységét. A második állatkísérletnél az amerikai kutatók megváltoztatták bizonyos receptorok befogadóképességét úgy, hogy a stressz-hormon nem tudott hozzájuk kötődni, így nem is keletkezett félelemérzet.
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy van biológiai magyarázata a tinédzserek érzelmi hullámainak, amelyek őket és a felnőtteket is gyakran frusztrálják - ismerteti a tanulmányt a hamburgi lap online verziójában.
A Die Welt című napilap evolúcióbiológusokat idéz, akik azzal magyarázzák a jelenséget, hogy a pubertás sok állatnál a szülői környezet elhagyásának ideje, a fiatal egyedik ekkor indulnak önállóan élelmet és partnert keresni. Ekkor sok új veszélynek vannak kitéve, így ebben a fázisban a megnövelt félelemérzés a túlélést hivatott biztosítani. Ez racionális magyarázatot ad az emberek pubertáskorszakában fellépő érzelmi jelenségekre is, amelyeknek következtében az ifjak egyszer csak már nem értik a szüleiket, a szülők pedig a gyermekeiket.
