Előrebocsátom, én sem tartom illő dolognak, ha egy gyerek káromkodik, de úgy gondolom, hogy amikor beszélni tanul, válogatás nélkül mindent ismétel, amit hallott tévében, közösségben, vagy akár a családban. Mindazonáltal amikor a totyogó halálosan komoly arccal próbál előadni egy olyan mondatot (anélkül, hogy értené, amit mond), amelyben csúnya szó van, vessetek meg, nem bírom megállni kuncogás nélkül. Azért persze igyekszem úgy vihogni, hogy a gyerek ne lássa és természetesen arra törekszem, hogy megtanulja: a káromkodás csúnya dolog.
Nyuli nevű olvasónk káromkodás helyett hivatalos családi szitokszavakkal vezeti le dühét. Ilyen egyezményes szó náluk a fagyökér. Ha esetleg mégis kicsúszik a száján egy csúnya szó, például vezetés közben, csemetéje homlokráncolva, szigorú tekintettel vonja kérdőre:
- Anya, mit mondtál??
- Bocsánat. Te fagyökér!"
Nyuli több rövid történettel örvendeztetett meg minket.
„Öcsém a következőképpen számolt, mikor kicsi volt:
Egy, kettő, három, ...., kilenc, tizennulla. Teljesen logikus.”
„Külföldön autóztunk a családdal. A gyerek még kicsi volt. Lelkesen magyaráztuk, hogy ez itt Németország, amin pedig keresztüljöttünk az Ausztria volt. Egyszer csak az mondja:
- Anyúúúú! Menjünk el a Mennyországba is, jó?
Mondtam neki, hogy ezzel még várjunk egy kicsit - illetve nagyon.”
„A lányom olyan négy éves körül lehetett, mikor egyik reggel azt mondtam neki:
- Kicsim, vegyünk pulcsit, mert nem süt a nap. Erre rám nézett értetlenül, és azt mondta:
- Anyu, a nap süt, csak eltakarja a felhő.”
Másik olvasónk, Csiperke meséli:
„Barátnőm kislánya velem beszélget 3.5 évesen, miközben megy a Cartoon Network:
- Eszter, itt milyen nyelven beszélnek?
- Tudod, hogy angolul!
- Tudom. És azt is tudom, hogy te angoltanár vagy, de azt hittem, hogy anyát megtanítottad és neked elfogytak a szavaid!”
Kékfelhő egy Hollandiáról szóló tévéműsort nézett gyermekével. Épp egy kastélyt mutattak, mikor megkérdezte tőle, tetszik-e neki. A gyermek ezt válaszolta:
„Picikét nem tetszik, mert nincs rajta burkolat, mint a mi házunkon.”
Gyakran nem csak a gyerekek nevettetnek meg minket egy-egy beszólásukkal. Mulan felnőtt húga aranyköpését osztotta meg az olvasókkal.
„ Éppen pelenkáztam a babám, és mondtam, hogy utána megetetem. A húgom figyelmeztetett, hogy tehéntejet nem szabad ám a babának adni, mert attól allergiája lesz. Mondom, nem adok neki tehéntejet, a baba anyatejet eszik. Mire a 29 éves húgom:
- De honnan szerzünk anyatejet?!
Nézek rá:
- Szeeeeerinted?!”
