A Hun-Ren CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet piszkéstetői meteorkamerája rögzítette a napokban a legtöbbeket megmozgató légköri jelenség, a sarki fény kialakulását.
„Az elmúlt napokban Magyarországról is több alkalommal megfigyelhető volt a sarki fény, nem véletlenül. A jelenség hátterében a Nap fokozott aktivitása és az ebből eredő űridőjárási események állnak" − összegezte a Hun-Ren Kutatási Hálózat közösségi oldalán, és megosztotta azt a felvételt is, melyet munkatársai készítettek a Mátrában a sarki fényről egy meteorkamera segítségével.
A hét első napjának estéjén egy G4-es erősségű geomágneses vihar érte el bolygónkat. A Napból kiszakadt plazmafelhő rendkívüli nagy sebességgel érte el a Földet, lényegében ez a kiváltó oka annak, hogy színpompás fény lepte el az eget több ízben, szabad szemmel is jól látható módon. Az alábbi felvételeken azonban egy profi teleszkóp által rögzítve is megcsodálhatjuk mindezt.
Így borította be a sarki fény Magyarországot
Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatói a videó mellékleteként össze is foglalták a jelenség tudományos hátterét. Eszerint a Nap felszínén megjelenő napfoltok a mágneses aktivitás látható jelei a ciklus kezdetétől eltelt 25 nap után is
erőteljesek maradtak,
a napkitörések pedig megszaporodtak. A magyar kutatók nemcsak a jelenséget, hanem a teljes folyamatláncot, a Föld körüli környezetet is folyamatosan monitorozzák, illetve részletesen vizsgálják.
A piszkéstetői mellett a tihanyi és a nagycenki obszervatóriumok mérései szolgálnak alapul mindehhez.
Ettől függ a sarki fény színe
A mostanihoz hasonlóan látványos vihar évtizedenként csak párszor fordul elő, hazánk területéről utoljára 2024 májusában volt látható ilyesmi. A jelenség főként azokon a területeken volt jól megfigyelhető, ahol derült maradt az ég, és nem rontotta a látási viszonyokat köd.
Ha a Napból érkező napszél annyira megzavarja a Föld mágneses védőburkát, hogy töltött részecskék jutnak be a felső légkörbe, kialakul a sarki fény.
Attól függ, milyen színben jelenik meg, hogy mely gázokkal lépnek a légkörben reakcióba a töltött részecskék. Az oxigén például zöldes és vöröses, a nitrogén inkább kékes és ibolyás árnyalatokat hoz létre. A különböző színek ráadásul eltérő magasságban alakulnak ki a Földtől mintegy 100-400 kilométeres magasságban.
