Szinte egybefüggő békalencsék alkotta szőnyeg fedi a Rábát. Megszólaltak a szakértők, hogy mi az oka a jelenségnek.
Számos videó került ki a közösségi média felületeire a békalencsék fedte folyónkról, lejjebb görgetve te is megnézheted, hogyan hömpölyög a víz tetején. A Kisalföld járt utána annak, hogyan került a zöld növénytakaró a vízfelszínre.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei hírportál megkereste az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot a békalencse miatt, akik válaszukban közölték, hogy idén nyáron nem volt lehetősége a Marcal duzzasztómű felvízszintjének csökkentésére a Holt-Marcal vízpótlásának folyamatos biztosítása miatt. Ez az oka a békalencse elszaporodásának az elmúlt két hónap során.
Ellepte a békalencse a Rábát
A békalencse akkor került át a Rábába, amikor október 2-án megkezdődhetett a Marcal duzzasztómű felett a felvízszint csökkentése, és egyúttal a növények is mozgásba lendültek. A vízügyi igazgatóság hagsúlyozta, hogy a békalencse levonulása semmilyen vízminőségi problémát nem okozott az érintett vízfolyásokon.
„A Rába szintén alacsony vízhozama miatt a Marcalból kijutó békalencse nem tudott elkeveredni, így az október 2-án lassan és nagy felületen szétterülve vonult le a Marcal torkolatától a Rábán és Győrtől tovább a Mosoni-Dunán.
2025. október 3-án a reggeli órákra a nagy tömegű békalencse levonult a Győr belterületi folyószakaszokon, de kisebb mennyiségben napközben még észlelhető volt" − összegezte a Kisalföld.
Élelmiszerként használják már a békalencsét
A békalencsék rendkívül apró növények, néhány milliméteresek. Vízi életmódot folytatnak, vagy alámerülten élnek, vagy a víz felületén úsznak, még a megporzásuk a víz segítségével megy végbe. Egyes területeken egyre inkább előtérbe kerül élelmiszeripari hasznosításuk is, hiszen
vitaminokban gazdagok.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemrég engedélyezte, hogy a békalencsét emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként forgalmazzák a kontinensen.(Címlapképünk illusztráció)
