Az egyik legrégebb óta lakott magyar város: maga Hadrianus császár emelte városi rangra

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Mecsek barlangjai már 60–80 ezer évvel ezelőtt is lakhelyéül szolgált az embereknek. Ez azt jelenti, hogy a mai Pécs területén már a rómaiak érkezése előtt is élénk élet folyt.

A város igazi átalakulását azonban a Római Birodalom hozta: Sopianae néven az első század második felében alapították, városi rangját pedig Hadrianus császártól kapta. Később a város Valeria tartomány központjává vált. 

Zrínyi Miklós ostromolta, Mária Terézia felemelte Pécs városát

A középkori Pécsből sajnos kevés maradt fenn, mivel a törökök által védett várat 11 napig ostromolta Zrínyi Miklós 1664-ben. A 18. századi ipari fellendülés újra Pécs felvirágzását hozta; céhek alakultak, virágzott a szőlőtermesztés, és megindult a kőszénbányászat. Klimó György püspök alapította az első nyomdát és az ország első nyilvános könyvtárát, majd

Idézőjel ikon

Mária Terézia 1780-ban szabad királyi várossá emelte Pécset.

A század végére a városban közel 9 ezer lakos élt, és a Győri Akadémia is ide költözött, megalapozva a későbbi oktatási központ szerepét.

Mária Terézia portréja
Fotó: Érettségi.com

Ipari centrumból kulturális központ

A 19. században Pécs ipara és kereskedelme robbanásszerűen fejlődött tovább: modern vas- és papírgyárak, bőrüzemek, gépgyárak, valamint a híres Angster orgonagyár és Zsolnay porcelángyár tette ismertté a várost. 

A második világháborúban Pécs elkerülte a súlyos károkat: a helyi katonai vezetés elérte a kiürítést, így csak kisebb bombázás érte. 1944 végén a Vörös Hadsereg vonult be, majd az ipar államosítása és a bányászat, különösen a feketeszén- és uránkitermelés felfuttatása gyors ipari növekedést hozott. 

Pécs a 21. századra ipari városból újrapozicionálta magát, mára jelentős kulturális értékkel bír.
Fotó: Elekes Andor / Wikimedia Commons

A rendszerváltás után a nehézipar összeomlása tömeges munkanélküliséget eredményezett, a szénbányászat 2004-ben megszűnt.

Idézőjel ikon

Pécs gazdasága a tudás-, egészségügyi és kulturális szektorra épült át.

2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként, jelentős fejlesztések valósultak meg: a Kodály Központ, a Tudásközpont és a Zsolnay Negyed. Az UNESCO világörökségi rangú ókeresztény sírkamrák és a rangos kulturális események, például a POSZT, máig meghatározzák a város arculatát.

Ismered a Mecsek hot dogját, a wimpit? Ha nem – vagy csak ha nosztalgiáznál –, ebből a cikkből megismerheted.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.