10 európai város, amelyben szerencsét hoz, ha szobrot simogatsz

Olvasási idő kb. 8 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Reménnyel és kíváncsisággal közelednek a turisták azokhoz a világszerte megtalálható szobrokhoz, amelyek a különféle legendák szerint szerencsét, szerelmet vagy épp biztató jövőt hoznak. Európában is szép számmal találunk ilyen, egyes testrészeiben fényesre dörzsölt emlékeket, amelyek közül tízet most mi is megmutatunk.

Ha szerencsére vagy egy vágyott kívánság beteljesülésére áhítozol, nem kell híres szökőkutakba érméket dobálnod, elég csak beállnod a sorba, hogy te is megdörzsöld egy csupa jót ígérő szobor egyik testrészét. Ráadásul bármerre is indulsz, világszerte találsz olyan helyeket, ahol a szerencsédért te is simíthatsz egyet a szobrok lábfején, orrán vagy épp mellkasán. Noha néhány ikonikus emléket ma már kerítések vagy szigorú biztonsági intézkedések védenek a látogatók érintésétől, sok még mindig szabadon hozzáférhető azok számára, akik szerelmet, boldogságot vagy csak egy kis jót keresnek.

Cikkünkben elkalauzolunk néhány olyan európai helyszínre, ahol magad tapinthatod ki a szerencséd.

Kívánságoszlop Isztambulban

Az Isztambulban található Hagia Sophia székesegyház belsejében van egy oszlop, ahol a turisták egy szokatlan rituálét végeznek. A kívánság- vagy könnyezőoszlopon található lyuknál szokás ugyanis kívánni valamit, nem is akárhogy: a hüvelykujj bedugásával, amellyel tökéletes kört kell leírni a mélyedésben. 

Az isztambuli Hagia Sophia is rejt egy kívánságoszlopot
Fotó: mtcurado / Getty Images Hungary

A legenda szerint szerencsét hoz, ha az ujj nedves lesz, mi több, nemcsak a kívánságok teljesülnek, hanem a betegségek is elillannak. Az oszlopról köztudott egyébként, hogy valószínűleg a felületén összegyűlő nedvesség miatt vizes tapintású, a legnépszerűbb történet szerint azonban a székesegyház épületének e magas oszlopa valamilyen gyógyító folyadékot rejt, mióta Szent Gergely csodatevő 1200-ban megjelent a közelében.

Az ustkai szerencsehozó hableány 

A lengyelországi Ustka egyik legtöbbet fényképezett műemléke a Balti-tenger partján található sellő. A félig nő, félig hal szobor tekintete a tenger felé néz, a halászatból visszatérő hajókat figyeli. A különleges alkotás a város lakóinak és támogatóinak köszönhetően állhat, az arra járó turisták nagy örömére. A hiedelmek szerint ugyanis a hableány bal mellének megdörzsölése boldogságot hoz, és garantálja a visszatérést Ustkába. Szó se róla, a turisták lelkesen élnek is ezzel a lehetőséggel.

Az ustkai szerencseszobor a legenda szerint boldogságot hoz
Fotó: Mariochom / Wikimedia Commons

Gergely püspök nagylábujja hoz szerencsét Splitben

Szerencseszoborért olyan nagyon messzire sem kell menni, déli szomszédunknál ugyanis egy horvát nemzeti hősnek emelt emlékmű nagylábujja kopott meg az évek óta tartó babonás dörzsöléstől. Gergely a középkori horvát főváros, Nin püspöke volt, aki szembeszállt a római katolikus egyházzal, amely 926-ban ellenezte arra vonatkozó felhívását, hogy vezessék be a nemzeti nyelvet az istentiszteleteken, hogy a hívők jobban megértsék Isten szavát.

Idézőjel ikon

Az egyház azonban továbbra is kitartott amellett, hogy minden misét latinul kell tartani.

Gergely a horvátok számára fontos személyiséggé vált, akit ma az ország kultúrája, nyelve és az államiság történelmi védelmezőjeként tartanak számon. Nem csoda hát, hogy Horvátország több városában is találhatók róla készült szobrok, Splitben például egy 8,5 méter magasra emelkedő, amelyet 1929-ben Ivan Meštrović tervezett. A toronymagas emlékművet először a spliti Diocletianus-palota közepén állították fel, mielőtt 1941-ben, a második világháború idején a megszálló olasz erők áthelyezték, végül 1954-ben került a jelenlegi helyére, a város Aranykapuja elé.

Splitben Gergely nagylábujját dörzsölték fényesre a turisták
Fotó: xbrchx / Getty Images Hungary

Gergely mély bronzszínű, kivéve az egyik nagylábujját, amely az évtizedek óta tartó állandó dörzsöléstől aranyszínűvé vált. A horvátoknak már kiskoruktól kezdve azt mondogatják, hogy Gergely nagylábujját simogatva teljesül a kívánságuk, és neki tulajdonítják a születéseket, az esküvőket és a gazdagságot is. 

Hűséges kutyának állítottak emléket Skóciában

Skócia fővárosában egy kutya orrát dörzsölik a szerencséért, de nem is akármilyenét. A Greyfriars Bobby tiszteletére épített gránit szökőkút tetejéről Edinburgh-t szemlélő eb állítólag tizennégy évig virrasztott gazdája sírjánál, miután az meghalt. Elhivatottsága és hűsége legendássá vált, és amikor végül 1872 januárjában meghalt, a Greyfriars Kirkyardban helyezték örök nyugalomra, nem messze gazdája sírjától. A szobrot a következő évben állították fel a város legkisebb emlékműveként.

E szívmelengető történet, amely számos könyvet és filmet megihletett, a rossz nyelvek szerint azonban nem más, mint reklámfogás. 

Bár azt elismerik, hogy Bobby valóban létezett, úgy vélik, csak azért maradt a sírnál, mert a helyi vendéglős és a temetőőr ételt helyezett ki neki. Azt egy másik furcsaságnak találják, hogy a zord körülmények között élő kutya hogyan élhetett több mint tizenhat évig. Egyesek azt állítják, hogy

Idézőjel ikon

a sírhoz nem is egy, hanem két különböző eb járt: az egyik majdnem tíz évig, 1858-tól 1867-ig, a másik pedig 1867-től 1872-ig.

Feltételezések szerint a kitett étel csupán csali volt a kíváncsi turistáknak, akik nem mellesleg így betértek a kutyáról „gondoskodó” éttermes vendéglőjébe is. Akármi is az igazság, az biztos, hogy a helyiek szerint szerencsét hoz, ha valaki megérinti a kiskutya már fényesre simogatott orrát. 

Edinburgban áll a hűséges kutya szobra, amely orrát már fényesre simogatták a turisták
Fotó: Sumit Surai / Wikimedia Commons

Simogasd meg a vaddisznó orrát Firenzében!

Az eredetileg 1634-ben faragott Il Porcellino, vagyis A malacka egy bronz szökőkútdísz, amely Firenze egyik terén esett áldozatul a simogató kezeknek. A hagyomány szerint jó szerencse megérinteni a szobor orrát, így nap mint nap emberek százai simogatják meg a vaddisznót. De a teljes rituálét nem sokan ismerik, pedig bizony a babona egyik fontos eleme: nem elég csak megérinteni egy kézzel a malacka orrát, a másikkal eközben egy érmét kell a belül üreges állat nyitott szájában tartani, majd leejteni.

Ha az érme átesik a rácson, a szerencse „garantált”, ha nem, akkor egész egyszerűen újra kell próbálni. 

A barokk kori bronzmester, Pietro Tacca által készített bronzállatot egy hellenisztikus korból származó márvány vaddisznó ihlette, amely valószínűleg a mitikus kaledóniai vaddisznó ábrázolása volt. Tacca a malacát eredetileg az olaszországi híres Boboli-kertek egyik szökőkútjának díszítésére faragta, ám végül a Mercato Nuovo egyik gyógyszertár előtti szökőkútján helyezték el. Az eredeti figurát 1998-ban múzeumba vitték, és egy azonos bronzból készült újraöntéssel helyettesítették. Mi tagadás, az állat annyira belopta magát az emberek szívébe, hogy világszerte találkozni az alakjával – az ausztráliai Sydneytől az Arkansasi Egyetemig.  

Firenzében egy vaddisznó várja a simogató kezeket
Fotó: slovegrove / Getty Images Hungary

Egy arc nélküli, titokzatos bagoly a templom sarkán

A franciaországi Dijon szerencsehozója több mint 300 éve egy, a város legrégebbi templomának egyik sarkába faragott kőbagoly. Noha a körülbelül 30 centiméteres állat arca már jobb napokat is látott, több mint három évszázada ül és teljesíti kötelességét:

Idézőjel ikon

azoknak a kívánságait váltja valóra, akik megsimogatják a fejét.

A Notre Dame de Dijon egyébként nem feltűnő sarkán úgy két méter magasan üldögélő bagoly ugyanis a hagyomány szerint szerencsét hoz, ha bal kézzel érinted meg. Bár az eredeti gótikus épület a 13. századból származik, az éjjeli madár közel sem olyan régi. Egy 16. század eleji kápolna építése során került az északi falra, és senki sem tudja, miért és ki által. 

A bagoly már több mint három évszázada ül a templom sarkában
Fotó: StéphaneMarie / Wikimedia Commons

Brüsszeli hős szobra csillog egy épület oldalán

Akik jártak már valaha Brüsszelben, azok számára nem ismeretlen a csillogóra simogatott Everard t'Serclaes emlékmű a Grand Place előtt, egy épület oldalában. A belga hős története a 14. századig, az uralkodó Brabant hercege és a flamand gróf Brüsszelért való küzdelméig nyúlik vissza.

A brabanti örökösödési viták után a flamand csapatok végül 1356-ban elfoglalták a várost, ám október 24-én éjjel Everard a városfalak megmászása után a hazafiak egy csoportjával titokban bevonult Brüsszelbe, és menekülésre kényszerítette az ellenséget.

A jogos uralkodók, Johanna és Vencel így visszaszerezték hatalmukat, Everard pedig ezután ötször lett Brüsszel tanácsosa. Tiszteletére 1898-ban Julien Dillens belga művész bronz emlékművet faragott, amelyet a helyiek szerencsehozóként emlegetnek: szerintük, aki a szobrot megérinti vagy megdörzsöli – különösen a karját –, szerencsés lesz, teljesül a kívánsága, és a jövőben egyszer még biztosan vissza is tér a belga fővárosba.

Brüsszelben egy belga hőst ábrázoló szobornak tulajdonítanak szerencsehozó képességet
Fotó: William Murphy / Wikimedia Commons

Majom várja a turistákat Heidelbergben

A legenda szerint a heidelbergi Öreghídon található bronzmajom arra hivatott emlékeztetni azokat, akik mindkét oldalról átkelnek rajta, hogy nézzenek a válluk fölött arra, ahonnan jöttek. Akár a városon belül, akár kívül élt egy heidelbergi polgár, ez emlékeztette őket arra, hogy semmivel sem jobbak, mint mások. A jelenlegi szobor csak 1979 óta áll itt, bár a híd helyén már a 15. században is ült egy majom, ugyancsak egy tükörrel az egyik kezében, a másikkal pedig a fenekét szorongatta.

Az eredeti állat azonban valahol az 1689 és 1693 között zajló pfalzi örökösödési háború idején eltűnt.

A mostani, Gernot Rumpf professzor bronzból faragott szobra állítólag szerencsét, a tükör megdörzsölése pedig pénzt hoz. A majom ujjainak érintése a helyiek szerint garantálja a Heidelbergbe való visszatérést, a közelben lévő kis bronz egerek pedig termékenységet ígérnek simogatóiknak.

A Heidelbergbe látogatók ki nem hagynák a hídon ülő majon megsimogatását
Fotó: poktomi / Wikimedia Commons

Szerencsehozó has Viliusban

Furcsa szobrocskát láthat a nagyérdemű a litván fővárosban: Vilnius egy kávézókkal szegélyezett, forgalmas sétálóutcájában egy falból kiálló, 40 centiméter széles, sárgaréz hasat. Ennek érintését mindenkinek ajánlják, akik szeretnének szerencsésebbek lenni a jövőben.

Idézőjel ikon

Mindezt egy tábla is jelzi, amely arra kéri a járókelőket, hogy dörzsöljék meg a hasat, amely egy régi, Vilnius egykori polgármesteréről szóló legendán alapul.

A városvezető még a 19. században egy, két sikeres fiút nevelő, szegény helyi család iránt érdeklődött, amely egyik gyereke kereskedő, a másik pedig híres ékszerész lett. A polgármester elcsodálkozott a család sikerén, és megkérdezte az anyát, hogyan tudta ilyen emberekké nevelni gyermekeit. Az asszony így válaszolt:

Idézőjel ikon

„Amit megsimogatsz, az megnő.”

Elmondása szerint minden reggel megérintette az egyik fia karját, a másiknak pedig a hasát. Miután az anya elárulta a titkát, a történet szerint a polgármester fejét is megsimogatta.

A szobor alkotója, R. Kvintas azon viccelődött, hogy alkotása készítése közben a saját hasára nézve merített ihletet. A művész azt is kiszámolta, hogy ha az emberek nagyon aktívan simogatnák a sikereket hozó hasat, egy évszázad leforgása alatt néhány milliméter bronzot is le tudnának dörzsölni a szoborról.

Pocakos rendőr Budapesten

És ha már pocak, akkor ne felejtsük el fővárosunk híres rendőrét sem, amely a budapesti szobrok között az egyik legismertebb. A Szent István-bazilikával szemben, a Zrínyi és az Október 6. utca kereszteződésénél szemlélődő Pocakos rendőrt Illyés András alkotta: a talajon álló alak az 1909 és 1945 közötti időszak egyenruháját viseli, fején az ismert Zrínyi-sisakkal.

Budapestnek is van egy szerencsehozó szobra: a bazilikával szemben áll
Fotó: Andrei Bobrovskii / Wikimedia Commons

A legenda szerint a szobor egy 19. századi, pesti rendőrről készült, ám a 2008-ban idehelyezett, bronzból készült életnagyságú figurát valójában egy régi karikatúra főszereplője, Mihaszna András, valamint a művész nagypapája inspirálta. És ami azt illeti, az alkotás hasa már meglehetősen fényes...

Ha szeretnéd megtudni, melyik az a szobor, amely a Big Bennél is kétszer nagyobb, olvasd el az erről szóló cikkünket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.