Újságíró alkotta az első modern kori keresztrejtvényt: így nézett ki a feladvány

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor épp Czuczor Gergely magyar bencés szerzetes, költő és nyelvtudós írói álnevét körmölöd a rubrikákba, talán eszedbe sem jut, hogy egyáltalán honnan származik a keresztrejtvény. Pedig e szórakoztató játék már több mint száz éves, amelynek ötlete egy újságíró fejéből pattant ki. Megmutatjuk, milyen volt az első.

1913 végén Arthur Wynne, a New York World újságírója és szerkesztője a kiadvány viccek és rejtvények rovata karácsonyi számának tervezésekor döntött úgy, hogy valami újdonsággal lepi meg olvasóit: egy gondolkodásra serkentő játékkal. Ekkor még nem sejtette, hogy nem sokkal később egy világ töri majd a fejét a feladványain.

Múló hóbortnak tekintették a szerkesztők

Noha az első keresztrejtvény küllemében meglehetősen eltért a ma ismert változatoktól, a lyukas közepű, gyémánt alakú fejtörőt imádta a közönség. Még akkor is, ha „néhány feladvány ostobán egyszerű volt, mások pedig ostobán nehezek” – írta 1988-ban Richard E. Mooney, a The New York Times egyik szerzője. Egy szó mint száz: amikor a New York World maholnap 112 évvel ezelőtt megjelentette az első keresztrejtvényt, az újság egyáltalán nem számított arra, hogy sikeres lesz. A szerkesztők, ha úgy tetszik, múló hóbortnak tekintették az agyat megtornáztató játékot, így nem is védették le azt.

Sőt, Wynne a találmányával nem is keresett sok pénzt, ezért tovább is lépett a keresztrejtvényfejtéstől. Igen ám, de a világnak esze ágában sem volt lemondani erről a játékról.

Arthur Wynne Angliában született, de Amerikában alkotott maradandót
Fotó: Bettmann

Újságírói karrierje miatt költözött az USA-ba

Az angliai Liverpoolban született újságíró, Arthur Wynne 1871-ben látta meg a napvilágot. Az Egyesült Államokba az újságírókarrierje miatt költözött, szerkesztő apja nyomdokaiba lépve. A fiatal Wynne a Pittsburgh Pressnél kezdte pályafutását, majd az 1931-ig működő, szenzációhajhász New York Worldnél folytatta. A Fun melléklet, amelyben megjelent az első keresztrejtvény, 1911-ben indult el, vezetésével két évvel később Wynne-t bízták meg.

Így került az újságba az első keresztrejtvény

A mai keresztrejtvény ősét tulajdonképpen a kényszer szülte, Wynne ugyanis a már említett karácsonyi számba nem tudott megtölteni egy maroknyi helyet tartalommal. Megoldást kellett találnia, ugyanis a mellékletben nem maradhatott üresen egyetlen négyzetcentiméter sem. A történet szerint a szerkesztő felettese azt javasolta Wynne-nek, hogy dúsítsa fel rejtvényekkel a rovatot. Wynne-nek sem kellett több,

Idézőjel ikon

egy gyerekkori játéka, a mágikus négyzet alapján megalkotta az első modernkori keresztrejtvényt, amelyben a szavakat úgy kell elhelyezni egy rácsban, hogy azok függőlegesen és vízszintesen is ugyanúgy olvashatók, no és értelmesek legyenek.

Wynne egy percig sem tagadta, hogy a találmányát valóban az övéhez hasonló, angliai gyermekmagazinokban és más kiadványokban megjelent szórejtvényekre alapozta, amelyek ugyancsak szavak keresztezéséből álltak, gyakran rácsos formában. Ezek többségében azonban maguknak az olvasóknak kellett megrajzolniuk a rácsot, vagy éppen máshová írniuk a válaszokat.

Ezért lett a neve keresztrejtvény

Wynne találmányának a neve is egy véletlen folytán lett az, ami. Néhány héttel ugyanis az első keresztrejtvény 1913. december 21-i megjelenése után egy, a New York Worldben ejtett tipográfiai hiba miatt a heti játékra keresztrejtvényként utaltak, amely nyomtatásban is megmaradt – az elnevezés pedig, mint azt már tudjuk, egy évszázadra megragadt.

Jól jött az első világháborúban is

Wynne korábban azt sem sejtette, hogy találmánya az első világháború 1914-es kitörését követően az emberek számára menedéket jelent a szörnyűségek elől. A konfliktus eszkalálódása közben figyelemelterelésként ugyanis egyre többen fordultak a keresztrejtvény felé, ám amikor Wynne megpróbálta szabadalmaztatni a játékot, a szerkesztők nem voltak hajlandók kifizetni az ezzel járó költségeket. Más újságok viszont – különösen az Egyesült Államokban és Angliában – rejtvényeket kezdtek nyomtatni, ahogy e feladványok iránti rajongás is egyre csak nőtt. Az egyik kivétel a The New York Times volt, amely úgy érezte, hogy ezeknek a játékoknak nincs helyük az újságokban.

Ez volt az első keresztrejtvény, amely 1913. december 21-én jelent meg az újság karácsonyi mellékletében
Fotó: Arthur Wynne / New York World

Sorra készültek a rejtvénykötetek

Az 1920-as évekre a keresztrejtvény már nem csak újságokban jelent meg, hanem külön kötetekben is kiadták. Ezzel egyidőben az egyszerű rejtvények mellett megjelentek a tematikus és különleges kihívásokat jelentő változatok is. Wynne 1945-ben bekövetkezett haláláig a rejtvénydivat szó szerint elharapódzott. Olyannyira, hogy 1942 februárjában még a Times is csatlakozott a mókázáshoz, és saját keresztrejtvényeket kezdett kiadni, rájött ugyanis, hogy ezek a játékok segíthetnek elterelni az amerikaiak figyelmét a második világháború borzalmairól is.

Sosem ismerték el igazán

Noha a keresztrejtvény megalkotása valóban Arthur Wynne nevéhez köthető, az újság szerkesztője élete során mégsem kapta meg azt az elismerést, amit találmánya indokolt volna. 

Ennek több oka is volt. Az egyik legfőbb az, hogy a keresztrejtvény gyorsan túlmutatott az eredeti formáján, és sokan már nem tudták, valójában ki is volt a megalkotója.

„Névtelenségében” emellett a jogi védelem hiánya is közrejátszott, Wynne idejében ugyanis nem volt szokás szerzői joggal védeni az ehhez hasonló szellemi alkotásokat; a keresztrejtvény atyja így hiába is próbálta volna megakadályozni találmánya szabad felhasználását. Wynne nem tudta útját állni annak, hogy ötletét mások szabadon felhasználják. Nem csoda hát, hogy amíg a keresztrejtvény népszerűsége nőtt, az alkotó neve egyre inkább feledésbe merült.

Ha szeretnéd megismerni annak a világhírű írónőnek a történetét is, aki már gyermekkorában elvesztette a hallását és a látását, ajánljuk figyelmedbe a róla szóló írásunkat is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.