18 milliárd forintért lőttek ki a hobbivadászok vadakat Magyarországon

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magyar vadállomány az elmúlt hatvan esztendő során megsokszorozódott a KSH adatai szerint, és nőtt a hobbivadászok száma is. 2023-ban ráadásul rekordösszegért lőttek ki állatokat a hazai erdőkben.

Szent Hubertusz napja, a vadászok védőszentjének november 3-i ünnepe alkalmából közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a hazai vadászattal kapcsolatos statisztikákat. Az infografika szerint nem csak a vadállomány, és a hobbivadászok száma nőtt, de a vadászatért fizetett összeg is.

18,2 milliárd forint bevételt hozott az egyre többek által űzött sport.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2023-ban a rekordszámú, 68 ezernyi sportvadász mellett majdnem 3 ezer hivatásos vadász látott el vadgazdálkodási, vadvédelmi szakirányítási feladatokat Magyarországon.  A vadásztársaságok bérlelövésből és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételei 2023-ban csúcsértékre, 18,2 milliárd forintra emelkedtek, írja az Országos Erdészeti Egyesület

Több százezer vadat lőttek ki tavaly, egy jó részét a hobbivadászok követték el
Fotó: Brais Lorenzo

Egyre több a hobbivadász Magyarországon

Míg a 2000-es évek eleje óta egy rövid emelkedést követően csökkent a magyarországi hivatásos vadászok száma, a hobbivadászoké szinte töretlenül emelkedő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 68 ezer ember űzi sportként a vadgazdálkodást. Mindeközben az állatállomány is nagyot nőtt, míg az 1970-es években mindössze 2443 dámvad élt hazánkban, tavaly megközelítette a 48 ezret a számuk. A szarvasok és az őzek száma is növekedett, míg 1970-ben 32 ezer volt, jelenleg majdnem 128 ezer fős a magyar szarvaspopuláció.

Az őzek száma két és félszeresére emelkedett az elmúlt 50 év alatt, 141 ezerről 363 ezerre nőtt a létszámuk a hazai erdőkben. 

A vadgazdálkodás szabályozza a vadállományt

A nagyszámú vadállomány növekedése természetesen a vadgazdálkodásra is hatott, így a terítékre hozott patások száma is növekedett a létszámukkal együtt. A vadállomány gyérítésével nemcsak a populáció nagyságát, de minőségét is szabályozzák a vadászok.

Idézőjel ikon

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatait szemlélve kiderül, hogy napjainkban ötször annyi vadat lőnek ki Magyarországon, mint nagyapáink idején.

2032-ban például 23,5 ezer dámvadat, 88,5 ezer szarvast, illetve 106 ezer őzet lőttek ki a vadászok Magyarországon. A friss statisztikai adatok között ugyan nem szerepel, de nemcsak a fenti három patásra, hanem muflonra is lehet vadászni az év némely hónapjában, a vaddisznók pedig az év minden hónapjában vadászhatóak. 

A hobbivadászok által befizetett 18,2 milliárd forint nemcsak a vadászati jogért fizetett napidíjból, hanem a vadhús és a trófea kilónkénti árából áll össze. A vadásztársaságok nonprofit szervezetként ebből az összegből finanszírozzák a társaság vadgazdálkodáshoz szükséges eszközeit, a hivatásos vadászokat, a vadállomány mérését, illetve folyamatos etetését. Ez az összeg az alapja az erdőközeli földtulajdonosok vadkárait enyhítő juttatásoknak is. A nagyszámú erdei állatállomány ugyanis nemcsak az erdőkben mozog, de lelegelheti vagy akár le is taposhatja a környező szántóföldek kultúrnövényeit is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.