Titkos óvóhelyet rejt a főváros, csak kevesek juthatnak be ide

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bejutottunk a főváros egyik ma is működőképes óvóhelyére. A budafoki helyszínen az Erődítés Történeti Egyesület vezetője kalauzolt végig.

Ahogy az évek során a világháborúk és a bombázások emlékei elhalványultak, többnyire már csak történelemkönyvek lapjain találkozhattunk az óvóhelyek fogalmával. Azonban manapság, amikor Irán ballisztikus rakétákkal lövi Izraelt, de még a közeli Ukrajnában is mindennaposak a bombázások, újra égetően aktuálissá vált az óvóhelyek kérdése. Az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországban már az orosz támadás 2022-es megindításakor elrendelték az óvóhelyállomány felmérését, hiszen nekik is többször kellett a múltban határaik keleti oldaláról indult agressziót elszenvedniük. Csaknem 13 ezren egy évig dolgoztak a teljes állomány feltérképezésén, amelynek alapján a lakosság számára applikációt készítettek, amin keresztül a környékükön található óvóhelyeket és azok állapotát is megismerhetik Lengyelország egész területén. Nálunk közben még a meglévő óvóhelyek is titkosak, alig tud valaki a létezésükről. Mi most egy ilyenbe jutottunk be a magyar fővárosban.

Ez a fővárosi óvóhely egy a sok közül

Emberek százezrei kényszerülnek világszerte, hogy óvóhelyekre húzódjanak, miközben a felszínen háború és erőszak tombol. Izraelben régóta megszokták, hogy légiriadóval kelnek vagy fekszenek, és az ott élők már reflexszerűen rohannak a legközelebbi óvóhelyre. De Ukrajnában is mindennapossá váltak a légiriadók szirénái, különösen a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol a lakosság gyorsan megtanulta, hová kell menekülnie a bombázások elől. A mélyvezetésű metróállomásokon kívül az addig elzárt földalatti létesítmények is élettel teltek meg – de ez az élet most menekülésről, rettegésről és túlélésről szól. 

Szürreális betonfalak ölelésében nyílik az óvóhely, mintha nem is a magyar fővárosban járnánk
Fotó: Wolf Géza

A levegő nehéz és fojtó, a pánik és a feszültség szinte tapintható. Gyerekek sírnak, felnőttek suttognak, mindenki figyel az apró szellőzőnyílásokból beszűrődő távoli zajokra. A fejek fölött remeg a beton, amikor a tüzérségi lövedékek becsapódnak valahol odafent, a föld remegése a lábak alatt is érezhető. Az emberek összetömörülve ülnek, falnak támaszkodva vagy földön fekvő matracokon, próbálják fenntartani a reményt. Néhányan imádkoznak, mások halkan beszélgetnek, de mindenkit összeköt az a szörnyű bizonytalanság, hogy nem tudják, mi marad majd a felszínen, amikor vége lesz a támadásnak. A félelem, a fojtogató forróság, és az emberek közelsége elkerülhetetlen. Minden apró nesz, egy távoli robbanás vagy egy ajtó nyikorgása elnémítja a beszélgetéseket, és mindenki egyszerre mozdulatlanná dermed. Az óvóhely falai visszaverik a zajokat, mintha az idő itt, lent megállt volna, míg odakint az élet egyre mélyebbre süllyed a káoszba. 

Vannak helyiségek, ahol a zseblámpa az egyetlen fényforrás
Fotó: Wolf Géza

Budafok, Sörház utca 5.

Budafok mélyén, a Sörház utca alatt is rejtőzik egy titokzatos óvóhely, amely izgalmasan idézi fel a 20. századi történelem sötét, mégis érdekes oldalát. Ami még érdekesebbé teszi, az az, hogy ezt a helyet nem a második világháború idején vagy arra készülve alakították ki, hanem jóval később. Egyike azoknak a titkos alagutaknak, amelyeket a budai hegyek mélyén hoztak létre, hogy védelmet nyújtsanak az esetleges nyugati támadások elől. Annyira titokzatos, hogy még a bejárata sem a tényleges címéről van, hanem a Sörház utca 14. udvarán át lehet megközelíteni. Azon keresztül jutunk egyre lejjebb a vastag betonfalak közé, ahol megnézhetjük, hogyan tudnák az emberek itt átvészelni a háborús idők poklát.

Az óvóhely kialakításakor egymásba nyitották a pincehelyiségeket
Fotó: Wolf Géza

A hűvös, nyirkos levegő azonnal megcsap, ahogy leereszkedünk a föld alá. A vastag, acélból készült ajtó lassan zárul mögöttünk, és egy pillanatra teljesen csend lesz, csak a szívverésem visszhangzik a szűk alagútban. A kinti zsibongó világ itt lent megdermedt: rideg fények világítják meg a hosszú folyosókat, amelyek úgy kanyarognak a mélyben, mintha végtelenek lennének. Idegenvezetőnk elmondja, azért alakították ki így a járatokat, hogy ha közvetlenül a bejáratnál robbanna bomba, az se okozhasson nagyobb kárt odabent

Az óvóhely járatai időnként 90 fokos fordulatot vesznek
Fotó: Wolf Géza

Kik léphettek az óvóhelyre?

A hideg falak mögött egy másik világ emlékei bújnak meg, ahol a hidegháború által feltüzelt rettegésben nyújtottak volna menedéket a kiválasztottaknak. 1500 négyzetmétert hálóznak be a lenti termek és járatok, amelyek most konganak az ürességtől. A térben visszhangzik a múlt, és az óvóhely sötét mélyén a fenti zajos világ távolinak tűnik, mintha egy másik dimenzióban járnánk. És valóban: ez a világ teljesen elszeparálható, saját légcserélő rendszerével és tőzeges vécéivel, illetve az itt felhalmozott konzervkészlettel és vízzel önellátásra tudott berendezkedni

Ezekben a vécékben tőzeg szívja magába a nedvességet, és semlegesíti valamelyest a szagokat
Fotó: Wolf Géza

Amíg a főváros központibb részén a többemeletes házak alagsorai viszonylag nagy védelmet nyújtanak, a külső kerületek családi házainak lakói nem lennének nagyobb biztonságban saját pincéjükben, mint a nappalijukban. Ezt a földalatti menedéket mégsem arra tervezték, hogy a környéken élőket megóvják, hanem eredetileg Krämer Fülöp borász pincéi működtek itt. A készítőinek nem lehetett túl nehéz dolguk, a hegy anyaga ugyanaz a könnyen megmunkálható mészkő, amibe a promontori barlanglakásokat is vájták. 

A pincerendszer egyik földfelszíni szellőztetője
Fotó: Wolf Géza

A Sörház utcai pincerendszer a hidegháború kiéleződésével kapott új szerepet. Az '50-es és '60-as években ugyanis, amikor a nukleáris fenyegetés reális veszélynek tűnt, ilyen óvóhelyeket létesítettek, hogy szükség esetén védelmet nyújthassanak egy atomtámadás ellen. 

Idézőjel ikon

Az óvóhely technikai szempontból a mai napig működőképes, ami jól mutatja, mennyire komolyan vették a fenyegetést ezekben a hidegháborús évtizedekben

– fejtette ki Csecserits Artúr, az Erődítés Történeti Egyesület elnöke, megmutatva, hogyan indíthatók el a berendezések, vagy áram híján hogyan hozhatók manuálisan működésbe.

A légcserélő rendszer akár kézzel is működtethető
Fotó: Wolf Géza

Így maradhatnak életben az óvóhelyen lévők

A légtisztító rendszerek az esetleges mérgező gázok és a radioaktív szennyeződés szűrésére szolgálnának, mivel egy atomtámadás esetén a radioaktív por hosszú időre a levegőben maradna. Tehát arra kellett berendezkedni, hogy az óvóhelyet huzamosabban lehessen használni. Ezért úgy alakították ki, hogy akár hetekig, sőt hónapokig is biztonságos menedéket nyújthasson a túlélőknek.

Olyan rendszert alakítottak ki az óvóhelyen, amely hosszú ideig képes önfenntartóan működni
Fotó: Wolf Géza

Ezek a helyek a polgári védelem részeként biztonsági hálót jelentettek, és bármikor újra aktiválhatóak lettek volna, ha a hidegháborús fenyegetés valósággá válik. A jelenlegi helyzet, amelyben közvetlen környezetünkben is nap mint nap kényszerülnek arra az emberek, hogy a föld alatt keressenek védelmet, fájó emlékeztető arra, hogy az óvóhelyek máig nem veszítették el szerepüket. A technológia és a fegyverek fejlődése ellenére, most is ez az egyetlen lehetőség, hogy a veszélyben lévők az életüket védő falak mögé húzódjanak. 

A külső levegő szennyezettsége esetén oxigénpalackok jelentenének tartalékot
Fotó: Wolf Géza

Nem csoda, hogy az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak ezek a történelmi helyszínek, néhol időnként – például a Múzeumok Éjszakáján – szervezett túrákat is indítanak, ahogy az Erődítés Történeti Egyesület által gondozott létesítményekben is. Itt az érdeklődők testközelből tapasztalhatják meg az óvóhelyek nyomasztó, mégis izgalmas hangulatát. Budafok rejtett alagútjai nemcsak a múlt tanúi, hanem egyfajta kalandos utazás is a háborús Magyarország remélhetően soha vissza nem térő mindennapjaiba.

Ha arról is olvasnál, hogy katonáink hogyan mentették ki az afganisztáni háborús helyzetben az ott rekedt magyarokat, azt ide kattintva megteheted. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Fogyás nőként: miért nem elég kevesebbet enni?

A kalóriadeficit hozza el a fogyást, de önmagában közel sem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy a férfi és a női szervezet eltér, akár a testösszetételben, akár a hormonális működésben, ezekkel az eltéréseket pedig mindenképpen figyelembe kell venni.

Testem

Ez az egyik legnagyobb tévhit a férfiak termékenységéről: sokan csak akkor jönnek rá, amikor már késő

Miközben a nőket folyamatosan figyelmeztetik a biológiai óra múlására, a férfiak termékenységével kapcsolatban még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az időtlen és sérthetetlen. A legújabb kutatások azonban rávilágítanak, hogy 40 éves kor felett a spermiumok száma és genetikai épsége is fokozatosan romlani kezd. Ez a változás ráadásul sokszor láthatatlan marad a hagyományos orvosi vizsgálatokon, mégis drasztikusan növelheti a vetélés vagy a későbbi genetikai betegségek kockázatát. Hogyan befolyásolja a kor és az életmód a férfiak nemzőképességét, és miért nem szabad készpénznek venni az életre szóló termékenységet?

Világom

Magyar tengeri kikötő volt 110 éve: itt esküdött Jókai Mór lánya, emléktáblát is kapott a magyar író

Száztíz évvel ezelőtt Fiume a magyar hírességek és arisztokraták kedvenc luxusmenedéke volt, ahol Jókai Mór a lánya esküvőjét ünnepelte. Ám a történelem viharai után a korzó legpompásabb szállodája, a Hotel Europa már egy titkos társaság fészke lett, amely megágyazott a huszadik század egyik legőrültebb alakjának: egy olasz költő-diktátornak, aki saját mini-államot épített ki a városban, és akitől még Mussolini is tanult. Utánajártunk Fiume aranykorának és sötét titkainak.

Offline

Itt található Magyarország egyetlen diadalíve: Mária Teréziát is lenyűgözte

Bár a diadalívekről a legtöbb embernek Párizs vagy Róma jut eszébe, Magyarország is büszkélkedhet egy ilyen különleges műemlékkel. A váci Kőkapu az ország egyetlen diadalíve, amelyet mindössze két hét alatt építettek fel Mária Terézia 1764-es fogadására. Az uralkodónőt lenyűgözte a monumentális építmény, ám a legenda szerint kezdetben annyira félt a gyorsan felhúzott falak omlásától, hogy nem mert átmenni alatta.

Világom

A falu, ami nem létezik: az ördög művének tartják az Amalfi-part csodáját

Az Amalfi-part számtalan csodát rejt, de van köztük egy, amelynek létezését évszázadokon át titok övezte. Furore, a „láthatatlan falu” nem rendelkezik utcákkal vagy főtérrel, házai magányosan kapaszkodnak a függőleges sziklákon. Legismertebb pontját, a drámai szépségű szurdokot a helyi mondák szerint maga az ördög hasította ki a földből dühében, mikor a lakók elüldözték. A híd lábánál megbúvó, titkos smaragdzöld öböl ma a világ egyik legtöbbet fotózott és legrejtélyesebb természeti képződménye.

Mindennapi

Azonnal tedd le a telefont, ha ezzel hívnak: milliókat bukhatsz miatta

Egyetlen telefonhívás is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki elveszítse az összes megtakarítását. A rendőrség közlése szerint egy sértett bankszámlájáról csaknem 47 millió forintot emeltek le, miközben egy magát banki kiberbiztonsági munkatársnak kiadó férfival beszélt telefonon.

Mindennapi

Kiszámolták: a SZÉP-kártyával ennyi pluszpénzt kaphatnak a nyugdíjasok

Május 1-jétől megszűnt az az átmeneti könnyítés, amely külön kormányrendelet alapján 2025. december 1. és 2026. április 30. között lehetővé tette hideg élelmiszer vásárlását a Széchenyi Pihenőkártyával. Emiatt a SZÉP-kártya kerete már kizárólag az eredeti kategóriákra, azaz szálláshelyre, vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásokra fordítható.