Újraírták Magyarország térképét

Olvasási idő kb. 2 perc

Elkészült Magyarország erdőségeinek aktuális térképe a Soproni Egyetemen az Agrárminisztérium koordinálásával. A különleges térképhez hasonló legutóbb 140 éve készült, akkor egészen máshogy néztek ki még a hazai erdők.

Magyarország új, erdészeti térképén az erdők színes feltüntetése mellett tanulmányozható az ország vízrajza, az úthálózat, a vármegyehatárok és valamennyi település elhelyezkedése. Az erdészeti egyetem és a minisztérium közös projektjéről az Erdő-mező.hu számolt be. 

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársága együttműködésével Magyarország EU Tanácsának soros elnöksége tiszteletére készítette el 140 év után először Magyarország erdőségeinek átnézeti térképét. A térkép az Országos Erdőállomány Adattár 2024-es kiadásán alapul.

Az új magyar térkép hiánypótló a szakma szerint

„A Magyar Állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével”  címmel jelent meg 1885-ben Magyarország erdőségeinek átnézeti díszes fali térképe először. Akkoriban dr. Bedő Albert országos főerdőmester utasításai szerint dolgoztak a térkép elkészítésén a szakemberek.

A projekt ötletgazdája Nagy Frigyes Vince erdészeti szakmai referens, az  Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály munkatársa. A megvalósításról dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem szakembere gondoskodott.

A térkép évtizedekig érvényes lehet

Az Erdőmérnöki Kar dékánhelyetteseként dolgozó egyetemi docens elmondta, ez a térkép mostantól akár félszáz évig fontos információkkal szolgál az erdészek, erdőgazdálkodással foglalkozók és érdeklődők számára.

Idézőjel ikon

Hacsak jelentős változások nem jönnek (klímamelegedés, fafajcsere, erdőterület-csökkenés/-növekedés), úgy gondolom, hogy 2-5 évtizedig érvényben lehet. A főtérképen néhány területen a faállományok változhatnak, de összességében az erdőterületek, a jellemző faállományok (főleg a lassan növő fafajok állományai) megmaradnak”

– hangsúlyozta dr. Czimber Kornél.

Magyarország erdőségeinek térképe angol és magyar nyelven, két változatban készült el, 100x75 cm, de ennél nagyobb méretben is sokszorosítható. Ide kattintva megtekinthető.

A főtérkép a Magyarországon honos 18, nagyobb faállománytípus szerint színezett erdőrészletet jelenít meg. A térképen helyet kapott a vízrajz, az úthálózat, az ország- és vármegyehatárok, továbbá valamennyi település területe és felirata is. Mellékletként úgynevezett gyámtérképeket is elhelyeztek rajta, melyek a magyar erdők fafajösszetételét mutatják. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.