94 éves korában elhunyt Novák Ferenc Tata, koreográfus, rendező, etnográfus. Utolsó koreográfiájával emlékezünk rá.
Novák Ferenc nevét minden magyar ismeri. Az István, a király koreográfusa hozta létre a ma is virágzó táncház mozgalmat, gyűjtői munkájának köszönhetően maradtak fenn a magyar szegregátumok néptáncai. A magyar táncművészet érdekében végzett munkáját az elmúlt évtizedek során számtalan díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Novák Tata élete utolsó heteiben is kiállt a számára fontos értékek mellett. Mi utolsó, nagy koreográfiájával, a Duna-rapszódiával búcsúzunk tőle.
Novák Ferenc Tata 94. életévében, 2024. augusztus 17-én hajnalban békésen elaludt – olvasható a család közleményében. Utolsó, nagy koreográfiáját, a Duna Rapszódia - Európa kék szalagját a videóra kattintva te is megtekintheted:
Novák Tata munkássága minden magyar számára meghatározó
Ha azt mondjuk, István, a király, Királydomb, Szarvassá változott fiak vagy Csíksomlyói passió, minden bizonnyal az ő neve és arca lesz az elsők között, aki felrémlik szemünk előtt.
Munkásságát az elmúlt évtizedek során többek között Erkel Ferenc-díjjal (1972), Érdemes Művész díjjal (1985), Magyar Művészetért-díjjal (1988), Kossuth-díjjal (1993), Magyar Örökség-díjjal (2000), a Táncszövetség életműdíjával (2003), Prima díjjal (2003), Jubileumi Primissima díjjal (2007), Magyar Köztársasági Érdemrendjével (2011), a Nemzet Művésze címmel (2014), Budapest díszpolgára címmel(2021) díjazták. 1986-tól a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkára, 1999-ig társelnöke, 2000-től tiszteletbeli elnöke volt. 1996-tól lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ahonnan 2012 decemberében kilépett. 2023 nyarán lemondott a Magyar Táncművészek Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagságáról is művészetpolitikai okok miatt.
Erdélyből a halhatatlanságba
Novák Ferenc koreográfus, rendező, és nem utolsósorban etnográfus Nagyenyeden született 1931. március 27-én. Erdélyben töltött gyermekkora végigkísérte egész életében annak ellenére, hogy a második világháborút követően családja Budapestre költözött, és a fővárosban nőtt fel.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett okleveles etnográfus diplomát, hét évvel később elvégezte a Színművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakát.
Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, már ott is tánccsoportot szervezett. 1954-ben alapította meg első, hivatalos együttesét, a HVDSZ Bihari János Táncegyüttest. Ez lett az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese. Novák Ferenc Tata 1964–75 között a Honvéd Együttes a tánckarvezetőjeként, 1977–83 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezőjeként, majd 1983-tól a Honvéd művészeti vezetőjeként működött.
Tata új látásmódja segített megőrizni a múlt kincseit
Egy újfajta szemléletmódot sikerült meghonosítania a deszkákon - legyen szó színpadról, vagy a közösségi házak deszkáiról: úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet, paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem abból kell a műveket létrehozni.
Novák Tatát sajátos humorérzéke utolsó éveiben sem hagyta el. 90 évesen megszervezte a saját halotti torát:
"Azt mondtam ugyanis: menjetek a fenébe, meghalok, aztán esztek-isztok, én meg abból kimaradok? Hát, nem maradok ki!"
