A legviccesebb átverés, aminek a magyarok valaha bedőltek

Olvasási idő kb. 3 perc

Az első hazai kandi kamerás felvételeket Sándor György Kossuth-díjas „humoralistának” köszönhetjük. Az ő fejéből pattant ki az a zseniális utcai jelenet is, amely joggal pályázhat a legviccesebb magyar átverés címére.

Sándor György valami olyat tett egy Burda-szabásmintával, amit előtte korábban még senki. Ha a felvétel eddig elkerülte volna a figyelmed, most pótolhatod a lemaradást: ma is éppen olyan vicces, mint amikor az 1980-as években bemutatták a tévében.

Segédszínészből lett az első magyar standup komédiás

A pályája során Jászai Mari-díjjal, Magyar Örökségi díjjal, Kossuth-díjjal, Érdemes művész-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is kitüntetett Sándor György író, előadóművész és humorista 1938-ban született egy budapesti zsidó családban. Szülei 1935-től a kommunista párt tagjai voltak, édesapja munkaszolgálatos katonaként halt meg Voronyezsnél, édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a haláltól.

A legviccesebb magyar átverés kiötlője, Sándor Gyögy. A felvétel 1995-ben készült budapesti otthonában
Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Általános iskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd az orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek.

Idézőjel ikon

Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott.

A Színművészeti Akadémiára 1958-ban vették fel, ahonnan szerinte tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki. Egy évvel később bútorosként szegődött el az egri Gárdonyi Géza Színházba, ahol kisebb szerepeket is elvállalt. Volt osztályfőnöke, Szinetár Miklós 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba, 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész.

Színészként nem ért el átütő sikereket, de 1965-ben egy egészen új műfaj meghozta számára az áttörést. „Emlékszem még nagyanyámra” címmel önálló előadóestet adott az Egyetemi Színpadon, ahol a közönség tapsviharral ünnepelte.

Az estnek egy személyben ő volt az írója, rendezője és előadója, így lényegében ő lett az első hazai standup komédiás.

Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon is, majd barátja, Farkasházy Tivadar közreműködésével 1988-ban az MTV-hez került. A humoralista itt készíthette el a hazai televíziózás első kandi kamerás felvételeit.

Mindenkit megnevettet utcai átveréseivel

Jellegzetes, intellektuális humorára támaszkodva Sándor György vicces jelenetek egész sorával írta be magát a magyar televíziózás történelmébe. Volt, hogy hentesként nyúlszárnyat kínált a meghökkent vásárlóknak, vagy benzinkutasként a filléres benzint.

Legemlékezetesebb szereplésének azonban a legendás burdás jelenetet tartják, amelynek során az utcán leszólította a járókelőket, hogy „Merre található a Majtényi Frigyes utca?”, majd térkép helyett egy Burda-szabásmintát nyomott a kezükbe. A mulatságos reakciókat kollégái rejtett kamerával rögzítették.

Egy másik híres jelenetben, amelyik Farkasházy ötlete volt, Sándor György becsüsként srófolta fel az árakat. De volt olyan is, hogy azzal állította meg a gyalogosokat a Margit hídon, hogy kötelező hídpénzt fizetniük, mire a többség zokszó nélkül fizetett neki.

Idézőjel ikon

A felvételek után a tévétől egy nő odament hozzájuk, és elmondta: átverték őket, és aláírnák-e, hogy ez lemenjen adásba. Mindenki tiltakozott. Aztán úgy döntöttem, inkább én leplezem le magamat. Kedvességgel, szeretettel meg tudtam győzni a kandi kamerás szereplőimet, hogy segítsék a műsoromat

– idézte fel Sándor György egy korábbi, a 168 Órának adott interjújában. Bár a felvételek készítése után sok kritika érte, hogy hülyét csinál az emberekből, saját bevallása szerint ő soha nem akart senkit megalázni, csak mindennapi életünk abszurd viszonyait kívánta bemutatni.

Az interjúban a ma 86 éves művész arról is beszélt, hogy most már nem csinálna ilyen műsorokat, amit azzal indokolt, hogy

Idézőjel ikon

az emberek sokkal feszültebbek, mint annak idején. Szeretetre, meghallgatásra lenne szükségük.

„Az egyik utolsó utcai televíziós játékomban a Déli pályaudvarnál üldögéltem csepergő esőben. Egyszer csak leült mellém egy bácsi, és majdnem tíz percig egyfolytában beszélt hozzám. Én egy szót sem szóltam. Végül felállt, és megköszönte, hogy ilyen jól elbeszélgettünk. A kollégák nem akarták elhinni, hogy a jelenet nem volt előre megírva. Vitray Tamás azt mondta, ilyen műsor száz évben egyszer jön össze” – emlékezett vissza az interjúban.

Tudtad, hogy van egy magyar származású standupos, aki a Netflixnél csinált karriert? Róla itt írtunk

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.