Így született a sellőmítosz: több ezer éves a történetük

A sellő hosszú haját fésüli egy sziklás tengerparton. Ez a festmény John William Waterhouse diplomamunkája volt a Royal Academy számára, 1900-ban. (Fotó: Hulton Archive / Getty Images)
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy vízen átszűrődő, gyönyörű női alak látványa üdvözítő feloldozást jelenthet egy tengerész számára, aki hónapokig a tengeren hánykolódik – egészen addig, amíg le nem rántják a hajóról a mélybe.

A Disney-féle A kis hableány miatt sokan gyerekmese szereplőiként gondolnak a sellőkre, a népi hagyományokban azonban ezek a lények sosem voltak ártatlan alakok. A különböző kultúrák történeteiben a sellők gyakran a veszély, a végzet és a természet erejének megtestesítői voltak, és inkább félelmet váltottak ki, mint csodálatot.

Baljós tengeri legendákban

A 18. századig visszanyúló európai balladákban – például A hableány című népdalban – a sellő megjelenése rossz ómennek számított. A történet szerint a tengerben felbukkanó lény puszta látványa is elég volt ahhoz, hogy a hajósok elhiggyék, közeleg a végzet. A dalok többségében a sellő puszta jelenléte elkerülhetetlen hajótörést jelez.

1947 október 4.: Glynis Johns sellőként a Miranda című film egyik jelenetében, amelyet Ken Annakin rendezett a GFD / Gainsborough számára. Eredeti megjelenés: Picture Post – 4457 – „Egy sellőnek gondjai vannak a farkával” – 1947. (Fotó: Kurt Hutton / Picture Post / Getty Images)
A népi hagyományokban veszélyes, sötét teremtményekként jelennek meg a sellők
Fotó: Kurt Hutton / Getty Images

Hasonló, félig ember, félig állat lények jelennek meg a brit szigetvilág folklórjában is. A skót Hebridák és Orkney-szigetek legendáiban szereplő szirének – például a selkie-k – emberi és fóka természetük között ingadoznak. A történetek gyakran tragikus végkimenetellel zárulnak, az ember és a tengeri lény közötti kapcsolat végül halálhoz vagy eltűnéshez vezet, mintha a két világ nem tudna tartósan összekapcsolódni.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Irodalmi újraértelmezések

A modern irodalom és kultúra új értelmezéseket adott ezeknek a mítoszoknak. Rivers Solomon A mély című művében például egy olyan vízi nép jelenik meg, amely az Atlanti-óceánon átdobott, rabszolgasorba hurcolt afrikai nők meg nem született gyermekeinek leszármazottja.

A történet a trauma és a túlélés motívumait kapcsolja össze a sellőalak hagyományával.

Monique Roffey A fekete kagyló sellője (The Mermaid of Black Conch) című regénye szintén a karibi térség történelmi és kulturális rétegein keresztül közelít a sellőalakhoz. A főszereplő, Aycayia vágy tárgya, félelmetes, ismeretlen és a természethez kötődő, szabad lény. A történetben a sellő a gyarmati múlt és az emberi vágyak metaforája is.

Az ókori mítoszok

A sellők eredete egészen az ókori világig vezethető vissza. A kutatók szerint Atargatis, az i. e. 1000 körül élt szír istennő lehet az egyik legkorábbi sellőalak. A mítosz szerint beleszeretett egy halandó pásztorba, és véletlenül a halálát okozta. Bánatában vízbe vetette magát, és félig hal, félig női lényként született újjá. Halfarkú vagy halhoz kötődő istenalakok más kultúrákban is feltűntek: Mezopotámiában és Babilonban például Éa (Enki), a görög mitológiában pedig Tritón, a tenger félig ember, félig hal istene.

IZMIR, TÖRÖKORSZÁG – 2024. szeptember 15.: Nők és lányok, akik úgy döntenek, hogy részt vesznek egy búvárképző központ által szervezett oktatáson a Karaburun kerületben, Izmirben, hogy megvalósítsák „sellővé válás” álmukat, élénk színű jelmezekben és színes uszonyokkal úsznak a halak között, és felfedezik a víz alatti világ szépségeit Izmirben, Törökországban.
A sellők gyönyörű nőalakok, akik láb helyett halfarokkal rendelkeznek
Fotó: Anadolu / Anadolu via Getty Images

A klasszikus görög világban a szirének még madárszerű lényekként jelentek meg, akik énekükkel csábították halálba a hajósokat. A középkor folyamán azonban a szirén és a sellő alakja fokozatosan összemosódott, kialakítva azt a képet, amelyet ma is ismerünk, a hosszú hajú, tengerben élő női lényt.

Kulturális jelentés

A sellőábrázolások a művészetben is visszatérő motívumok. John William Waterhouse 1900-ban készült festménye például egy sellőt ábrázol, amint sziklás parton fésüli a haját egyszerre nyugodt és baljós jelenetként.

A modern korban a hableányok jelentése tovább alakult. Bár a filmek és mesék gyakran romantikus, idealizált képet mutatnak róluk, a különböző kultúrákban ma is élnek olyan hiedelmek, amelyek szerint a vízi lények veszélyt, eltűnést vagy természetfeletti erőt hordoznak.

Filmes adaptációk

A modern popkultúra tovább gazdagította a sellők képét. A H2O: Egy vízcsepp elég című sorozatban a sellőség hétköznapi tinédzserélettel keveredik, míg az Aquamarine a romantikus, könnyedebb hangvételt erősíti. A Szirén című sorozat viszont visszatér a sötétebb mítoszképhez, ahol a sellők veszélyes, kiszámíthatatlan lényekként jelennek meg, kvázi tengeri ragadozók.

A filmvilágban a Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken jelenetei is újraértelmezték a sellők szerepét, csábító és halálos lényekként jelennek meg. Számos más alkotás mellett feltűnnek még a Harry Potter és a Tűz serlege részében is, mint a tó mélyén élő, saját társadalommal rendelkező teremtmények.

Kapcsolódó: A tengerhez kapcsolódó mítoszok és történetek - mint a sellőké - évszázadokon át formálták a hajósok képzeletét. A mélység ismeretlensége félelmetes lények képét hívta életre - ezek közül néhány tengeri szörny különösen erősen beépült a köztudatba.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint 700 ezer magyar szenved tőle: mégis máig tabu ez a probléma

Van egy népbetegség Magyarországon, amelyről szinte senki sem beszél szívesen, pedig lakosságarányosan hatalmas tömegeket érint. Nemcsak fizikai fájdalmat vagy korlátozottságot okoz, hanem a lélekben is mély sebeket ejt: elszigeteli az embert a barátaitól, a családjától, ellehetetleníti a munkavégzést, és konstans szorongást szül. Az inkontinenciáról van szó, amely a becslések szerint több mint 700 ezer magyar mindennapjait keseríti meg.

Életem

Iskolakezdési támogatás: így juthatsz hozzá a 100 ezres összeghez

Újabb részletek derültek ki a kormány által a rászorulók számára biztosított iskolakezdési támogatásról. A 100 ezer forintos összegre többek közt az egyszülős családokban nevelkedő gyerekek, az árvaellátásban részesülők, a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai oktatásban résztvevők, illetve például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők után jár a jogosultság.

Offline

Tudod, honnan jöttek ezek a magyar szavak?

A magyar nyelv szókészlete számos olyan elemet tartalmaz, amely nem a finnugor alapnyelvi örökség része, hanem valamilyen más nyelvből származik. Te mennyire ismered a magyar jövevényszavak eredetét?