Egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A bogár azért különleges, mert egyrészt új fajt képvisel, másrészt fontos adalékot nyújt a régmúlt éghajlatának megértéséhez.
A felfedezésről a HVG számolt be, amely részletesen ismertette a tudományos publikáció eredményeit és annak jelentőségét.
Veszprém vármegyében találták meg az őspoloska maradványait
Veszprém vármegyében, Pula közelében, egy hajdani alginitbánya rétegeiből került elő a különleges őspoloska maradvány. A felfedezés Szappanos Bálint nevéhez fűződik, aki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának munkatársa, a leletet pedig később egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg részletesen.
A helyszín régóta a hazai őslénytan egyik kiemelt lelőhelye
A körülbelül 4 millió éves üledékekben már számtalan fosszíliát találtak: halakat, rovarokat, sőt nagytestű emlősöket, például orrszarvúakat is. Az újonnan azonosított poloskakövület azonban különleges mérföldkövet jelent, hiszen korábban nem ismertünk őspoloskafajt Magyarországról.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a példány a Cylapinae nevű mezeipoloska-alcsaládhoz tartozik, amely napjainkban főként trópusi és szubtrópusi térségekben él. Ez arra utal, hogy a Kárpát-medence éghajlata 4 millió évvel ezelőtt jóval nedvesebb és melegebb volt a mostaninál.
A Bakony új szenzációs lelete azt bizonyítja, hogy a magyar föld máig rejt olyan titkokat, amelyek világszinten is jelentős tudományos felfedezésekhez vezethetnek. Az új faj neve – Pulafulvius pliocenicus – egyszerre idézi meg a lelőhelyet és a több millió éves kort, amelyből előkerült.
Egy kutatás rávilágított arra, hogy a dinoszauruszok hangját eddig tévesen képzeltük el. Ebben a cikkben írtunk a felfedezésről.
