Így lett divat a műfogsor a 17. században

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szép és egészséges fogakra manapság akár milliókat is költünk, hiszen egy-egy fogászati beavatkozás, különösen, ha a legmodernebb eszközökkel történik a páciens kímélése és a hosszan tartó eredmény okán, kisebb vagyonba kerül.

A szájhigiénia a 17. században azonban más szempontból is fontos volt: az eldeformált, elszíneződött, esetleg hiányzó fogak a korabeli hiedelmek szerint a feslett erkölcsökre utaltak, különösen a nők esetében. Ezért nem is csoda, hogy már akkoriban is mindent megtettek annak érdekében, főleg, akiknek volt erre pénze, hogy mosolyukat tökéletessé varázsolják. Vagyis a fogpótlás és a műfogsor nem feltétlenül egészségügyi beavatkozás volt, sokszor az egyén státuszát hirdette. 

Az esztétikai fogászat múltja

Hogy már négyszáz évvel ezelőtt is létezett esztétikai fogászat, azt többek között egy francia arisztokrata hölgy, Anne d'Alègre maradványainak köszönhetően tudjuk. Anne testét 1987-ben fedezték fel a Château de Laval kápolnában. A balzsamozásnak és az ólomkoporsónak köszönhetően bár a test mumifikálódott, a fogazata igen jó állapotban maradt, ezért a kutatók számos vizsgálatot végezhettek rajta. Többek között így derült fény arra is, hogy abban az időben milyen fogászati kezelések voltak elérhetőek. 

Anne d'Alègre, a francia arisztokrata, akinek a fogsorán esztétikai kezelések nyomai láthatóak
Fotó: Wikimedia Commons

A számítógépes tomográfiával végzett vizsgálatok kimutatták, hogy Anne súlyos fogágybetegségben szenvedett, amely fogvesztéssel járt, miközben a páciens iszonyú fájdalmakat élt át, különösen rágás közben. Annak érdekében, hogy a nő képes legyen enni, és megfeleljen a társadalmi elvárásoknak is, számos fogászati kezelésben részesült, amelyek igen modernnek számítottak a kor viszonyaihoz képest. 

Ép fogsor, boldog jövő

Például, amellett, hogy fogszabályozót kapott, több fogát pótolták is. A kezdetleges fogszabályozó aranyhuzalból készült sín volt, amely arra szolgált, hogy egyrészt összetartsa a fogakat, másrészt, hogy egyenletes legyen a terhelés a többi, nem teljesen egészséges fogon. A protézisek elefántcsontból készültek, ez szintén rendkívül modern megoldás volt abban az időben. 

Ugyanakkor a fogpótlás, nemcsak a francia arisztokrata hölgy, hanem általában a nemes és tehetős rétegek körében egyfajta divattá is vált és erre egy egész iparág épült később. Egyes orvosok például kihúzták a szegények ép és egészséges fogait, hogy azokat műfogsorrá alakítsák a gazdagok számára. 

A műfogsor akkoriban emberi fogakból vagy elefántcsontból készült
Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary

Ugyanis a 17. században, ha egy hölgynek hiányoztak például a metszőfogai, az nem csak egészségügyi, esztétikai problémát is jelentett, a közmegítélés szempontjából igen rossz helyzetbe került az a nő, akinek a fogsora nem volt ép. Így, aki tehette, fogpótláshoz vagy műfogsorhoz folyamodott, hogy így biztosítsa a rangos házasságot és ezzel a biztonságos, stabil jövőt.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy mire használták a Waterloo-nál elesett katonáik fogait, olvasd el ezt a cikkünket

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.