Máig divatos maradt: retró kedvencünk, a kvarcóra

Olvasási idő kb. 3 perc

Folytatódik retrósorozatunk: ma a digitális kvarcórák fölött nosztalgiázunk!

Máig emlékszem a napra, amikor első kvarcórámat kaptam. Mágikusnak tűnt, hogy nem kell felhúzni, ráadásul ezüstszíne és érdekesen záródó csatja volt, nem kellett már a megfelelő lyukba bújtatni egy kis nyelvet, csak visszacsattintottam a fémlapkát, és már simult is csuklómra a nagyon vagánynak tűnő fémszerkezet.

A kvarcóra fő vonzereje a külseje volt – pedig nagyon pontos is

Mára aztán ég tudja, merre jár a kvarcórám: az idő próbáját nem állta ki, vagy talán csak nem vigyáztam rá eléggé. Emlékszem, egy darabig hordtam még úgy is, hogy egy függőleges repedés rontotta az összképet, de a digitálisan kijelzett pontos idő és a fémszíj még ekkor is roppantul vonzónak tűntek. Nem csoda, hogy így is ragaszkodtam hozzá – hányan használják ma törött kijelzővel is telefonjukat… Később azonban a kis kvarcóra valahová eltűnt, és én nem maradtam olyan hű hozzá, mint sokan mások – a digitális kijelzőjű kvarcóra ugyanis máig sem tűnt el a divatkiegészítők sorából!

Egy igazán retró kvarcóra
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

A kvarcórának a valóságban nem az a legvonzóbb tulajdonsága, hogy olyan menő dizájnnal csatolhattuk csuklónkra: elterjedése talán inkább azzal magyarázható, hogy 

nagyon pontos, egy hónap leforgása alatt mindössze 15 másodpercnyi késést halmoz fel, már ha ezt felhalmozásnak lehet nevezni.

A dolog hátterében a kvarckristály áll, amelyet a szerkezetbe építenek, és aminek szabályozott rezgése az óra mutatóját vagy a digitális számkijelzést irányítja.

Mindenki hordta egy időben

Egy tini a nyolcvanas-kilencvenes években ugyanakkor ezzel kicsit sem foglalkozott: a digitális kijelzős karórák pedig nagyon divatossá váltak, főként, mivel ekkor még a mobiltelefonok igazán széles körű elterjedése előtt jártunk. Azt ugyanakkor tudni kellett, éppen mennyi az idő, így a gyerekek és felnőttek egyaránt választották a digitális kijelzős kvarcórákat, ami akkor nagyon jövőbelinek, újdonságnak és divatosnak hatott.

Olyannyira népszerű volt a csuklón ilyen időmérő szerkezetet hordani, hogy egy hátborzongató vadhajtása is született a műfajnak:

a digitális kijelzős kvarc karóra falióra-verziója, amely mint egy óriás csuklójára elképzelt giga időmérő, a jó ízlés ellen intézett merényletet minden egyes pillanatban.

Aki egyszer ilyet látott, soha nem feledi, és szinte érzi az olcsó műanyag tapintását is a minőséget és esztétikumot egyaránt nélkülöző tárgy felületén.

Fémszínek és nagyon sok infó

Hogy is nézett ki egy igazán divatos kvarc karóra? Ezüst-, arany- vagy fekete színek domináltak rajta, kijelzett órát, percet, sőt másodpercet: tapasztalatból mondom, hosszasan lehetett bambulni azon, ahogyan a másodpercek csak peregtek, szó szerint a szemünk előtt.

Idézőjel ikon

Jelezhette azt is, hányadika és éppen milyen nap van,

szíja pedig szelvényezett szerkezetben, lehetőleg fémkivitelben idomult csuklónkra.

Persze ha valakinek az átlagnál kisebb csuklója volt, ez a szíjkiképzés problémát is jelenthetett – a dolgot megoldotta egy, az óráshoz tett vizit, ahol a szakember kifejtett annyi szelvényt, amennyivel több volt a szíjon a kelleténél, innentől pedig már nem kellett alkarunk közepéig feltornászni az órát abban az esetben, ha nem akartuk megkockáztatni elveszítését.

Máig trendi maradt

Van itt funkció bőven!
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

A kvarcszerkezet persze nemcsak a minimalista külsejű digitális karórákba került bele, hanem számlapos kivitelű darabokba is, így lassan mindenki kvarcórát viselt a kezén, aztán azonban jöttek a telefonok, majd végső csapásként az okostelefonok. Ki rövidebb, ki hosszabb ideig tartott ki amellett, hogy legyen azért egy óra a csuklóján, de aztán a legtöbben letettük azt, és csak a mobil időjelzésére hagyatkoztunk, hiszen az úgyis mindig velünk volt.

Csak azoknak maradt csuklóján a digitális karóra, akik meglátták benne a pluszt, az esztétikumot, a retró ízléses megvalósulását: egy Casio óra ma is különleges kiegészítő, a nélkül a hivalkodás nélkül, amelyet egy igen drága időmérő viselése jelent.

A sors fintora, hogy az óra mint kiegészítő közben visszatért a divatba – igaz, az okosóra képében, amely megint csak digitális időjelzést, de azon kívül még sok egyebet is kínál nekünk.

Meglátjuk, a kvarcóra szerelmesei mit kezdenek ezzel a trenddel: az biztos, hogy bármilyen sokba is kerül majd egy Apple Watch, stílusban sosem tud majd annyit adni valaki megjelenéséhez, mint egy fémesen csillogó kvarc karóra.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?