Az ókor szexuális szokásairól tudjuk, hogy bizonyos területeken és időszakokban meglehetősen szabadosak voltak, sőt, akár úgy is tűnhet, hogy elfogadóbbak, mint amilyen a modern kor. Vannak ugyanakkor olyan szokások, amelyeket nem véletlenül nem követünk ma – a közeli rokonok házasságának tilalma például érthető, tekintettel arra, milyen hosszú távú következményei lehetnek a vérvonalra nézve annak, ha családon belül keresnek házastársat a fiatalok.
Bronzkori DNS-mintákat vizsgáltak
Mégis, az ókori Görögország egyes részein támogatott volt az unokatestvérek között kötendő frigy: a bronzkorban a mínoszi Kréta és a mükénéi Görögország területén is gyakran fűzték még szorosabbra a családi köteléket ilyen házasságok révén. A lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó részlege több mint 100 DNS-mintát vizsgált meg, melyek az Égei-tenger környékéről származnak, majd eredményeiket a Nature hasábjain ismertették.
A kutatóknak többek között egy mükénéi faluban egy ház udvara alatti sírban eltemetett emberek DNS-ének elemzésével sikerült rekonstruálniuk az ott lakók családfáját:
egészen az időszámításunk előtti 16. századig tekinthetünk vissza eredményeik segítségével.
Házasság a rokonokkal: bevett volt
Leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy a közös sírba temetett embereket milyen rokoni szálak kötik össze. A DNS-minták alapján fel tudták rajzolni az ott eltemetett emberek családi hálóját – például kiderült, hogy a háztartásban együtt élt három felnőtt férfi, egyikük házastársa pedig magával hozta új otthonába lánytestvérét, valamint egy gyermeket.
A vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy
a Krétán ebben az időszakban élő emberek fele saját unokatestvérét vette el, ami jelentősen magasabb, mint a Görögországban ebben az időszakban jellemző arány
– az nagyságrendileg egyharmados.
A kutatók szerint egy egyszerű jelenség állt a dolog hátterében: a családi vagyont egyben akarták tartani, ezért inkább családon belülről választottak házastársat, már amennyiben az lehetséges – nem mindenkinek van ugyanis unokatestvére.
A földrajzi adottságokban keresendő az ok
A szigeten élők olívaolaj készítéséből és szőlőtermesztésből éltek: az olajfaültetvényeknek és a szőlőnek hosszan meg kell maradniuk ugyanazon a területen, hogy gazdálkodni lehessen. Ha valaki családon belül házasodik, az azt jelenti, hogy a környéken marad és továbbra is művelni tudja a földeket, végezni tudja eddigi feladatait.
Ugyanebben az időszakban Európában a nők több száz kilométeres távolságokra utaztak el, hogy férjük családjával éljenek tovább
– a nagy különbség azonban az, hogy Európa sokkal alkalmasabb terület volt ekkoriban mezőgazdaságra, így bővelkedett az erőforrásokban. Nem kellett annyira óvni a családi birtokot, míg Görögországban sokkal rosszabb körülmények közt kellett gazdálkodni.
A kutatók úgy gondolják, az unokatestvérek közti házasodás szokása íratlan szabály lehetett, ami betekintést nyújt abba, hogyan élhettek az egyszerű emberek a bronzkorban.
Ezt kockáztatták
Az unokatestvérek DNS-e 12,5 százalékban azonos: ez azért fontos tény, mert minél nagyobb a génkészlet azonossága, annál nagyobb az esélye genetikai betegségek kialakulásának. A cisztás fibrózis vagy a sarlósejtes betegség nagyobb százalékban érinti azokat, akiknek szülei unokatestvérek, mint azokat, akik szülei nem vérrokonai egymásnak.
Általánosságban véve 3-4 százalék esélye van annak, hogy valakinek genetikai eredetű betegséggel szülessen meg a gyermeke, ami 6-7 százalékra nő unokatestvérek esetében, azaz megduplázódik.
A rizikó egyre nő, ha a gyerekek is unokatestvéreikkel kötnek házasságot, így egyre nagyobb az esélye annak, hogy ne legyen jó vége a családon belül kötött házasságoknak. Viktória királynő, Edgar Allen Poe és még maga Charles Darwin is unokatestvérével házasodott ennek ellenére – de hogy ez miért rossz ötlet, arra a Habsburg-ház számos példával szolgál. II. Károly például alig tudott enni is, utód nemzésére pedig végleg képtelen volt, így a Habsburg-ház spanyol ága vele ki is halt. Nem véletlen, hogy ma már az unokatestvérek házassága a legtöbb helyen nem engedélyezett.
Genetikai rémálom: Belterjesség a nemesi családokbanA „Kinek van kevesebb dédszülője?” verseny győztese II. Károly!
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
