Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Különös, máig megmagyarázatlan jelenség történt az amerikai Kentucky államban 1876. március 3-án. Egy vidéki farm fölött hirtelen nyers húsdarabok kezdtek hullani az égből. A furcsa zápor néhány másodperc alatt egy csaknem futballpályányi területet borított be.
A mai napig nincs teljes bizonyossággal igazolt magyarázat arra, mi történt azon a különös napon – írja az All That’s Interesting.
Így nézett ki a rejtélyes húseső
A kentuckyi húseső története korabeli beszámolókból ismert, és a jelenség pontos oka mindmáig nem bizonyított. A farmon tartózkodó Rebecca Crouch éppen ház körüli munkát végezte az udvaron, amikor valami hullani kezdett a magasból.
Bár a feljegyzések szerint aznap délelőtt derült volt az ég és enyhe nyugati szél fújt, eleinte úgy tűnt, mintha különös havazás kezdődött volna. Az egész jelenség mindössze néhány másodperc alatt zajlott le, ám hamar kiderült, hogy nem hópelyhek esnek. A nagy területet beborító darabok nyers húsra emlékeztettek, a leírások szerint akár tenyérnyi méretűek is lehettek.
A szokatlan esemény híre gyorsan elterjedt a környéken. Szomszédok és kíváncsiskodók érkeztek a farmra, hogy saját szemükkel lássák a különös esetet. A helyszínen lévő állatok – tyúkok, macskák és kutyák – ia azonnal rávetették magukat a húsdarabokra.
A helyiek és a tudósok magyarázatai elkérőek
A hús eredetéről már a kezdetektől vita alakult ki. Többen megvizsgálták a darabokat, sőt akadt, aki meg is kóstolta azokat. Egyesek szerint a hús medvétől származhatott, mások inkább juhra vagy szarvasra gyanakodtak. Mivel egyértelmű válasz nem született, a darabokból mintákat gyűjtöttek, és különböző tudományos intézményeknek küldték elemzésre. A korabeli kutatók több elméletet is felvetettek.
Az egyik magyarázat szerint a különös anyag valójában nem is hús volt, hanem egy nostoc nevű zselészerű mikroorganizmus.
A cianobaktérium eső után gyakran jelenik meg a talajon, és egyes megfigyelések szerint gyorsan elterjedhet nagyobb területeken is. A feltételezés szerint a szél messzire sodorhatta a spórákat, amelyek a földre hullva hússzerű masszát képeztek. Azonban az eset napján esőmentes volt az időjárás.
Sokan azonban ezt az elképzelést nem tartották meggyőzőnek. A szemtanúk ugyanis egyértelműen húsrostokra emlékeztető darabokról számoltak be, nem zselészerű anyagról.
A legelfogadottabb elmélet szerit keselyűk állhatnak a húseső háttérben
Több kutató szerint a jelenséget nagy valószínűséggel keselyűk okozhatták. Az észak-amerikai keselyűfajoknál ismert viselkedés, hogy veszély esetén vagy túlzott telítettség után visszaöklendezik a gyomruk tartalmát. Ez a viselkedés segíti a gyors felszállásukat, mivel így csökkentik testsúlyukat.
A feltételezés szerint egy keselyűcsapat nem sokkal korábban egy tetemből lakmározott, majd valamilyen zavaró inger hatására egyszerre visszaöklendezték a félig megemésztett húst. A magasból lehulló darabokat a szél szétszórhatta, így alakulhatott ki a különös „húszápor”.
Bár ez a magyarázat sok szakértő szerint logikus, teljes bizonyosságot soha nem sikerült elérni. A korabeli vizsgálati módszerek korlátozottak voltak, a megőrzött minták pedig nem tették lehetővé a modern genetikai elemzést.
Egy darabka húst még ma is őriznek
A kentuckyi húseső azóta is az egyik legismertebb furcsa történelmi esetként szerepel a tudományos irodalomban. Az esetből származó egyik mintát még ma is őrzik egy múzeumi üvegcsében.
Olvasd el a következő cikküket is, amelyben egy amerikai szenzációs átverésről és annak leleplezéséről írtunk.
