Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Salakhegynek nevezik azokat az apró vulkánoknak tűnő képződményeket, melyek Zagyvaróna határát sivatagszerűvé tették. A térség ipari működése nyomán kialakult látványosságok egyedülállóak Magyarországon.
A Zagyva folyó eredőjénél található település a 70-es évek óta Salgótarján részét képezi. A Salgóbánya egykori széle mellett található furcsa természeti jelenségek, melyektől igazán sivatagszerűvé válik a táj, a helyi bányák működésének maradványainak állítanak mementót.
Az 1800-as évek derekán megkezdődött az intenzív kőszénkitermelés a területen, és számos más, magyar bányászfaluhoz hasonlóan Salgóbánya környékén is összevonták az apróbb falvakat egy közigazgatási egységgé az egyszerűség kedvéért – Rónafalut, Ceredet és az egykori Inaszóbányát is egyként kezelték innentől bányászati szempontból.
A kis magyar sivatagot azonban nem a kőszénbánya, hanem a környékbeli ólom- és cinkércekkel teli kohók lecsapolásából származó, felesleges salak alakította ki.
Sivatagszerű külsőt kapott a nógrádi táj Salgótarján mellett
A salak futószalagokon érkezett a meddőhányókhoz, ahonnan a mélybe hullva egyre nagyobb kúpokat formázott. A veszélyes ipari hulladéknak minősülő salak szép látvány, de megközelíteni veszélyes lehet, figyelmeztetnek a térséget bemutató turistaoldalak is.
Nem véletlen, hogy kitáblázott turistaútvonal sem vezet ide.
Ha mégis szeretnénk megtalálni a látványként gyönyörű, ipari sebnek is beillő területet, Salgó várától egy 5 kilométeres séta vagy autóút vár ránk. Egy-egy salakkúp akár 70-80 méter magas is lehet, és csábító lenne megmászni, azonban ezt sem javasolják.
Ha valaki hozzáérne, alapos kézmosás, és a ruhák fertőtlenítő tisztítása is erősen javallott.
Veszélyesen gyönyörű látványt nyújtanak a magyarországi salakkúpok
Ránézésre mintha aprócska vulkánok lennének a sivatagszerűen letarolt tájban, azonban a természet lassan, de biztosan visszaveszi a területet, egyes kúpok északnyugati oldalán már növények, főként nádak is nőnek. Ez annak köszönhető, hogy a területen eredetileg vízben gazdag élőhely terült el. Az úgynevezett szukcessziós folyamatokban élen járnak a gyomnövények is, van, amelyiken mohát és zuzmókat is találunk, ezek pedig szépen lassan
elbontják majd az ipari hulladékot,
hogy egyre jobb tápanyag-összetétellel gazdagítsák a környezetet. A kevésbé meredek kúpfalakon ennek köszönhetően néhol megjelentek a fás szárú növények is. A Salgótarján és a Medves-fennsík között található kúpok tehát nem a családi kirándulások célpontjai, inkább az extrém látványosságokat kedvelők körében kedvelt, különleges látványosságok.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy a Balaton partján mit érdemes megnézni, ezt a cikkünket is olvasd el!
