Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európában a 17. században egy uralkodó szava törvény volt, különösen akkor, ha a háború szele fújt. Svédország királya, II. Gusztáv Adolf olyan hadihajót akart, amely megtestesíti a birodalom erejét és félelmet kelt ellenségeiben. Az ambíció azonban felülírta a józan mérnöki megfontolásokat. A büszkeségnek szánt, Vasa névre keresztelt zászlóshajó alig több mint egy kilométer megtétele után a tenger fenekére süllyedt.
Azóta kiemelték az épségben fennmaradt hadihajót, amely ma is látogatható a svéd fővárosban, Stockholmban, egy külön erre a célra emelt múzeumépületben.
A király álma lett a Vasa végzete
A harmincéves háború viharában Svédország tengeri fölénye kulcskérdés volt. II. Gusztáv Adolf – akit a történelem a nagy hadvezérek között tart számon – úgy látta, csak erős flottával tarthatja meg befolyását a Balti-térségben. 1625-ben négy hadihajót rendelt meg, köztük egy különösen impozáns darabot, amely később a Vasa nevet kapta.
A hajó közel hetven méter hosszú volt, két ágyúfedélzettel és több mint hatvan bronzágyúval. Egyetlen sortüze nagyobb pusztítást ígért, mint korának legtöbb európai hadihajója. A cél az volt, hogy demonstrálni tudják vele Svédország katonai és technológiai fölényét.
Csakhogy a hajó építése már a kezdetektől problémákkal terhelt volt. A király sürgette az átadást, miközben folyamatosan változtatásokat követelt. A tervezés során nem készült részletes rajzdokumentáció, a holland hajóépítők inkább tapasztalataikra hagyatkoztak. Amikor a főépítő megbetegedett és meghalt, segédje vette át a munkát, úgy, hogy a királyi elvárások tovább sokasodtak – olvasható a Britannica oldalán.
A különböző mértékegységek használata – a svéd és a holland láb eltérő hossza – apró, de végzetes aránytalanságokat eredményezett.
A stabilitási próbán harminc matróz futott keresztül a fedélzeten oda-vissza, ám a hajó veszélyesen kilengett. A figyelmeztető jelek nyilvánvalóak voltak, mégsem mert senki határozottan nemet mondani a királynak azzal kapcsolatban, hogy elinduljanak.
A Vasa hadihajó 1628. augusztus 10-én, szinte szélcsendes időben futott ki a stockholmi kikötőből. A parton ezrek figyelték a látványos indulást. A kezdeti lendület után azonban egy erősebb széllökés oldalra döntötte a hajót, a víz pedig a kinyitott alsó ágyúnyílásokon keresztül bezúdult a fedélzetre. A hajó oldalára borult és percek alatt elsüllyedt, alig néhány száz méterre a parttól. A fedélzeten tartózkodók közül harmincan odavesztek.
A király haragja azonnal lecsapott
A kapitányt letartóztatták, az építők és a tengerészek egymásra mutogattak. Ám a vizsgálat során kiderült, hogy a baj gyökere nem egyetlen hibás döntés, hanem maga a konstrukció volt. A hajó túl magasra épült, miközben a vízvonal alatti rész aránytalanul kicsi maradt. A két fedélzetnyi nehéz ágyú és a gazdagon faragott, súlyos díszítések felborították az egyensúlyt. Modern számítások szerint a Vasa már mérsékelt szélben is instabillá vált volna.
A tragédia politikai tanulsága legalább olyan jelentős, mint a műszaki, hiszen amikor a döntéshozó hatalma megkérdőjelezhetetlen, a szakmai aggályok könnyen háttérbe szorulnak.
A hadihajó épségben megmaradt a tenger fenekén
A roncs több mint három évszázadon át, pontosan 333 évig pihenta Balti-tenger iszapjában. Más tengerekkel ellentétben itt nem éltek olyan hajóférgek, amelyek felfalták volna a faanyagot, így a szerkezet meglepően jó állapotban maradt fenn.
A 20. század közepén egy lelkes kutató, Anders Franzén kezdte keresni a hajót, és 1956-ban sikerült azonosítani a maradványokat. Az ezt követő években mérnökök és búvárok alagutakat fúrtak a hajótest alá, acélkábeleket vezettek át rajta, majd pontonok segítségével fokozatosan felemelték.
1961 tavaszán a Vasa ismét napvilágot látott
A szakemberek rengeteg érdekes tárgyi emléket találtak a hajón és környékén, amelyek betekintést nyújtanak az adott korszak mindennapjaiba. A fedélzetről mindössze egyetlen nemesfémből készült lelet került elő, a kapitány gyűrűje.
Magát a hajótestet 17 évig egy speciális oldattal permetezték, majd lassan szárították, hogy ne repedezzen szét a fa.
Ma a Vasa a stockholmi Djurgården szigeten a Vasamuseet falai között pihen. Nem csupán turisztikai látványosság, hanem történelmi mementó is. Érdekesség, hogy az 1990. június 15-én megnyíló múzeum nem messze áll attól a helytől, ahol a hajót eredetileg építették.
A hajó mellett a Vasa Múzeum számos további kiállítással is várja a látogatókat, amelyek a Vasa különleges – rövid, mégis évszázadokon átívelő – történetét mutatják be. Az intézményben ajándékbolt, valamint egy közkedvelt étterem is működik, ahol meleg fogásokat, könnyű ebédeket és tésztaételeket kínálnak.
Naponta több alkalommal tartanak angol nyelvű tárlatvezetést, emellett audioguide is igénybe vehető több nyelven. A Vasa történetét bemutató filmeket – köztük a „The Vasa Piglet” című gyerekeknek szóló alkotást – minden nap vetítik, több nyelven.
Nem ez volt az egyetlen tengeri baleset, amit a kapitány okozott. Olvasd el a következő cikkünket is.
