Az egyik kontinens fölött kékebb az ég, mint máshol: ez rá a magyarázat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az égbolt kék színe alapvető fizikai folyamatok eredménye, mégis feltűnő különbségek figyelhetők meg a Föld különböző pontjain. Nem véletlen, hogy egyes térségek – főként száraz, magas fekvésű vidékek – különösen mély, telített kék égboltról híresek. A jelenség hátterében a légkör összetétele, vastagsága és tisztasága áll.

Bolygónkon Antarktisz felett a legkékebb az égbolt. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen természeti okok vezetnek ehhez a különleges jelenséghez.

Ezért kék az ég

Az ég kék színe azért alakul ki, mert a Nap fénye a légkörbe érve nem egyenes vonalban halad tovább, hanem szétszóródik a levegő apró alkotóelemein. Ennek során a kék színű fény sokkal könnyebben eltérül, mint a vörös, ezért minden irányból kékes árnyalatú fény jut a szemünkbe. Ez azonban önmagában még nem magyarázza, miért látjuk az eget egyes helyeken élénkebbnek, máshol fakóbbnak.

Az Antarktisz a világ egyik legkékebb égboltjával rendelkező kontinens
Fotó: Matti&Keti / Wikimedia Commons

A levegő páratartalma, a por, a füst és a szennyező anyagok ugyanis „összekeverik” a színeket, így az ég világosabbá, szürkésfehérebbé válik. Ez a hatás elsősorban az alacsonyan fekvő, párás vagy erősen lakott területeken érvényesül, ahol a levegőben több olyan részecske található, amely tompítja az ég kék árnyalatát.

A tengerszint feletti magasság szintén kulcsfontosságú tényező. Minél vékonyabb a felettünk lévő légoszlop, annál kisebb a fény szétszóródásának mértéke, így az ég sötétebbnek és telítettebbnek látszik. Ezért tűnik az ég különösen mély kéknek a magashegységekben és a száraz, ritka levegőjű területeken.

A fenti tényezők együttesen magyarázzák, miért tartják az Antarktiszt a világ egyik legkékebb égboltjával rendelkező kontinensnek.

Földünk legdélibb kontinensén a rendkívül alacsony páratartalom, a gyakorlatilag teljes légszennyezés-mentesség és a tengerszint feletti magasság egyedülálló környezete ideális feltételeket teremt a kivételesen mély, tiszta kék égbolt kialakulásához.

Az Antarktisz nem ország, nincs kormánya, nincs saját lakossága, és nincsenek klasszikus értelemben vett városai sem. Tudtad, hogy ezért ezen a területen megszületni sem lehet csak úgy?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.