Főorvos lett, majd eltiltották hivatásától az első olyan orvosnőt, aki hazánkban diplomázott

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyógyítás művészete évszázadokon át a férfiak kiváltsága volt, ha a nők ilyen tevékenységbe kezdtek, általában boszorkánynak, jobb esetben kuruzslónak tartották, és üldözték őket. A középkorban még ennél is rosszabb volt a helyzet, ha egy nőre rásütötték a billogot, akár máglyán is végezhette vagy durván megkínozhatták. Akkor sem volt más a helyzet, ha az adott nő jómódú, befolyásos családból származott.

Később ez valamelyest megváltozott, a nők ápolóként már részt vehettek a gyógyításban, de csak az orvosok jobbkezeként, ám még akkor sem nézték jó szemmel, ha egy nő „a férfiak dolgába” ütötte az orrát. Az áttörést az jelentette, amikor 1849-ben Elizabeth Blackwell átvehette az orvosi diplomáját az Egyesült Államokban. Ő hozta létre az első 1874-ben az orvostudomány intézetet Londonban, ahol nők is tanulhattak.

Így kezdődött a magyar orvosnők története

Magyarországon jóval később következett be ez a fordulat: Hugonnai Vilma bátorsága és rátermettsége jelentette az áttörést. Amikor egy újsághirdetésben elolvasta, hogy nők is jelentkezhetnek a Zürichi Egyetem orvosi képzésére, nem habozott tovább, és 1872-ben beiratkozott, majd hét évvel később doktorrá is avatták. 1880-ban költözött vissza Magyarországra, ezzel ő lett az első magyar női orvos. 

Nőgyógyászként végzett az első itthon diplomát szerző orvosnő
Fotó: Nikola Ilic / Getty Images Hungary

Ez a fajta úttörő cselekedet jelentősen megkönnyítette az utána következők dolgát: kitaposta az utat többek között Steinberger Sarolta számára is. Egy 1895-ös döntést követően ő volt az egyik első, aki nőként beiratkozott Budapesten az orvosi karra, és öt évvel később szülész-nőgyógyászként diplomázott le. Ez akkoriban igen nagy hírnek számított, még a Vasárnapi Újság is írt róla:

Idézőjel ikon

„Dr. Steinberger Sarolta, egy fiatal leány díszítette föl a nevét az elmúlt héten az orvostudori czímmel; ő az első magyar egyetemen végzett orvosnő, a kinek nyomdokain fog haladni most már a követők nagy sora.”

Az orvosnőnek egyetlen műhibapere volt a karrierje során

Steinbeger Sarolta 1875-ben született Tiszaújlakon, jómódú zsidó család hetedik gyermekeként, középiskolai tanulmányait magánúton végezte, majd ezután beiratkozott az orvosi karra. A diploma megszerzését követően külföldön képezte tovább magát, hazatérve pedig a Tauffer Vilmos által alapított II. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék Poliklinikáján kezdett dolgozni. 

Steinber Sarolta diplomázott először Magyarországon orvosként
Fotó: Wikimedia Commons

Pályáját egyetlen műhibaper árnyékolta be, miután 1937-ben elhunyt egy betege belső vérzés következtében, amit méhen kívüli terhesség okozott. Az ítélőtáblának azt kellett eldöntenie, hogy a doktornőnek észre kellett volna-e vennie a méhen kívüli terhességet, vagy sem. 

Végül dr. Steinberger Saroltát 1938-ban felmentették a vádak alól, ezzel tisztázta a nevét, és megerősítette addig makulátlan szakmaiságát. 

Munkáját és szaktekintélyét többször elismerték karrierje során: 1928-tól az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) nőgyógyászati szakrendelésének osztályvezető főorvosaként dolgozott 1944-ig, amikor származása miatt eltiltották hivatásától. Ezután Pesthidekúton élt visszavonultan, 1962-ben vette át gyémántdiplomáját, és négy évvel később magányosan hunyt el.

Steinberger Sarolta nemcsak orvosként tett sokat, a nőjogokat is felkarolta, cikksorozatot is írt a doktornők történetéről és rendszeresen tartott előadásokat a Feministák Egyesületében. 2024-ban kisbolygót neveztek el az első magyar orvosnőről, amit 2011. szeptember 27-én fedeztek fel a Piszkéstetői Obszervatóriumban. 

(Címlapfotónk illusztráció; Fortepan: Kotnyek Antal) 

Ha többet szeretnél megtudni Hugonnai Vilmáról, ezt a cikkünket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Rendkívüli forgatókönyv: így lehet új köztársasági elnöke Magyarországnak

Magyar Péter kormányfő tervei szerint Sulyok Tamás legkésőbb július 20-a körül távozik hivatalából: vagy az Alaptörvény módosításának aláírása és kihirdetése nyomán, vagy – amennyiben megtagadja az aláírást – egy esetleges megfosztási eljárás következtében. A módosítás hatálybalépését követően Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, és az új köztársasági elnök megválasztásáig az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja majd el.

Offline

Poszeidón, Hádész – minek volt az istene?

Az antikvitás görög kultúrájának hitvilágában az isteneknek rendkívül fontos szerepük volt. Az ókori görögök megkülönböztették az isteneket és a főisteneket, és hozzájuk kapcsolták az általuk ismert világ részeit, a mindennapok tevékenységeit.

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?