Történészek szerint leukémiában halt meg egyik királyunk, pedig sokáig azt hittük, megmérgezték

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

V. László – ragadványnevén Utószülött László – magyar és cseh király 1457. november 23-án, Prágában hunyt el egy agresszív vérképzőszervi daganattól. A legújabb történettudományi és orvosi értelmezés szerint halálát akut limfoblasztos leukémia okozta.

A 17 évesen elhunyt uralkodó maradványait modern tudományos vizsgálatok is megerősítették. A témáról részletesen írt a Történelmi Szemle 58. évf. 1. számában David Papajík „V. László magyar és cseh király halálának oka” című tanulmányában, amely a korábbi antropológiai vizsgálatok eredményeit is újraértékelte.

Nem mérgezték meg V. László királyunkat

A 17 évesen elhunyt király halálát követően azonnal találgatni kezdtek. Egyesek természetes okokra, mások erőszakra gyanakodtak. Voltak, akik pestist emlegették okul, csakhogy Prágában nem mutatható ki járvány abban az időben. Felmerült még több orvosi magyarázat – szepszis, nemi eredetű fekély és vérzéses trombocitopénia együttese, botulizmus, szalmonellózis, sőt sérvkizáródás utáni szövődmény is –, ám ezek egyike sem nyert bizonyítást.

Eljegyzési portré: a leukémiában elhunyt V. László menyasszonyával, Valois Magdolna francia hercegnővel
Fotó: Wikipedia / Wikipdedia

Azok, akik erőszakos halált gyanítottak, a leggyakrabban arzénmérgezést sejtettek a háttérben, sőt romantikus történetek is születtek. Philippe de Commynes arról írt, hogy egy „magasztos hölgy” féltékenységből almával mérgezte meg a királyt.

1979-ben Vojtěch Strnad nevű orvos új irányt jelölt ki, ő úgy vélte V. László heveny fehérvérűségben hunyt el.

1986-ban megvizsgálták a király maradványait

Emanuel Vlček cseh antropológus és csapata a Szent Vitus-székesegyházból kiemelt maradványokat vizsgálva kiterjedt csontelváltozásokat írt le, és kizárta az arzén- vagy higanymérgezést. A kimutatott higanynyomok nem bűnjelt, hanem korabeli gyógykezelést jeleztek.

Idézőjel ikon

V. (Utószülött) László király daganatos megbetegedésben, a csontvelőt veszélyeztető rosszindulatú vérbetegségben halt meg, mely gócos formájú kiterjedésével pontosítja a heveny nyirokrendszeri hemoblastomatózisra vonatkozó diagnózist. Teljesen pontosat azonban a lágyszövetek és vérösszetevők pusztulása miatt nem lehet felállítani.

V. László királyunk utolsó napjai

A korabeli leírások V. László hirtelen rosszullétéről, a lágyéki nyirokcsomók duzzanatáról, vérzékenységről számoltak be. A kor orvosai izzasztással, hánytatással, érvágással próbálkozott, eredménytelenül.

Idézőjel ikon

A király a Szent Vitus-székesegyházat és szolgáit ékszerekkel ajándékozta meg, és parancsba adta, hogy halála után vágják le szőke haját. Ebből az következik, hogy a király tiszta elmével távozott az élők sorából. Ezt követen feladták a haldoklónak az utolsó kenetet. A király szentelt gyertyát hozatott, melyet kezébe vett, és imádkozni kezdett. Az imát azonban már nem fejezte be, délután három és négy óra között kilehelte lelkét.

Ha a király ma betegedne meg ugyanebben a kórban, jó eséllyel felépülhetne. A gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkező akut leukémiát napjainkban intenzív kemoterápiával a legtöbb esetben eredményesen kezelik, sőt gyakran teljes gyógyulás is elérhető.

A leukémia ma is a legkockázatosabb betegségek között szerepel. Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben egy nemrégiben kifejlesztett gyógyszerről adtunk hírt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.