A könyv, amit betiltottak, mégis bestseller lett

Olvasási idő kb. 2 perc

David Herbert Lawrence Lady Chatterley szeretője című regénye az irodalmi botrányok klasszikus példájává vált. Bár a könyvet 1960-ban az Egyesült Királyságban betiltották, mert obszcénnak és erkölcstelennek minősítették, a cenzúrázatlan kiadás után hatalmas siker lett, és mára a szólásszabadság szimbólumává vált.

A regény akkoriban sokkolta a közvéleményt, mert nyíltan ábrázolta a női szexualitást és a szenvedélyes kapcsolatokat, ami a kor társadalmi normái szerint elfogadhatatlan volt. A Penguin Books kiadó azonban nem fogadta el a cenzúrát, és úgy döntött, hogy teljes, érintetlen kiadást jelentet meg. Ezzel a kiadó nemcsak a könyvet, hanem az irodalmi szabadság ügyét is védelmébe vette, és szembeszállt a törvénnyel.

Tiltott könyvből bestseller

A kiadás után indult bírósági per nemcsak a könyv sorsát, hanem az angol társadalom erkölcsi határait is próbára tette. A per során kiderült, hogy a mű irodalmi értéke túlmutat a botrányos tartalmon, és a bíróság végül felmentette a kiadót. Az ítélet precedensként szolgált a későbbi irodalmi vitákhoz, és elősegítette a szólásszabadság és az irodalmi kifejezés védelmét.

Lady Chatterley szeretője mai napig a nyitott közbeszéd jelképe
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

A per után a Lady Chatterley szeretője hatalmas sikert aratott, és azóta is a modern irodalom klasszikusának számít. A regény története rámutat, hogy a művészet képes feszegetni a társadalmi normákat, formálni a közvéleményt, és hosszú távon változtatni az értékrendet. Lawrence alkotása ma már nemcsak botrányos regény, hanem a kulturális szabadság és az irodalmi önkifejezés szimbóluma is.

A könyv körüli vita hozzájárult ahhoz, hogy az irodalmi művek és a szólásszabadság közötti határvonalat újraértékeljék. A Lady Chatterley szeretője esete bizonyítja, hogy még a kezdetben elutasított, botrányosnak tartott művek is képesek hosszú távon megváltoztatni a társadalom gondolkodását, és ösztönözni a nyitottabb, befogadóbb kulturális szemléletet.

Ha kíváncsi vagy a könyvekre, amelyek veszélybe sorolták az olvasóit, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?