Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az 1920-as években a szinte még kamasz gróf Zichy Tivadar a fővárosi mulatók bőkezű és állandó gavallérja volt, akit féktelen költekezése egyre komolyabb adósságokba sodort. „Tivi grófot” igazán csak az autók és a nők érdekelték, később mégis erotikus regények írásába fogott, majd filmszínészi és produceri babérokra tört. Sőt, a múlt századi magyar nábob egy alkalommal még a sztratoszférába is el akart jutni.
1929. augusztus 1-jén Budán, a Dísz tér 15. szám alatti palotában árverést tartottak. A 200 000 pengő értékű, fényűző palotát gróf Zichy Tivadar négy évvel azelőtt, 15 évesen kapta, amikor nagykorúsították. Az ifjú mágnás nem éppen takarékos életmódjáról vált ismertté a budapesti éjszakai életben: a főváros szinte összes mulatójában ismerték a magas, szőke, jó megjelenésű grófot, aki eleinte gavallér módjára szórta a pénzt, majd egyre többször bonyolódott kölcsönökbe. A váltókat soha nem fizette vissza, így néhány év alatt tetemes adósságot halmozott fel. Az említett napon 11 ügyvéd jelent meg a grófi palotában, ahol árverésre bocsátották a berendezést. Az antik faliszekrények, drága szőnyegek, festmények és étkészletek néhány száz vagy ezer pengőért keltek el, de az ifjú grófnak valószínűleg sokkal jobban fájt a szíve drága sportautóiért. Az általa birtokolt Austro-Daimler és Bugatti kocsik értéke 62 000 pengő volt, de „Tivi gróf” adósságai ekkor már több százezer pengőt tettek ki.
Az 1908-ban dél-Angliában, Eastburne-ben született „Tivi gróf” édesapja gróf Zichy Béla Rezső volt, édesanyja az amerikai származású Mabel Elizabeth Wright, nagybátyja pedig az ismert festő, Zichy Mihály. Gyermekkorában szüleivel és tíz évvel idősebb bátyjával, Edwarddal együtt Angliában élt, csak a nyári szüneteket töltötte Magyarországon. Amikor kitört az első világháború, Magyarországra költöztek. Edward és az édesapa hamarosan a fronton találta magát, Tivadar pedig édesanyjával együtt a család 10 000 holdas magyarországi birtokán, Kassa mellett. Az ifjú gróf ekkor még magyarul is alig tudott, és afféle kultúrsokként élte meg a hazatérést.
A mulatóból ment reggel iskolába
A birtok ügyeinél már ekkor sokkal jobban érdekelték a nők és a szórakozás; erről 1974-ben írt önéletrajzában (That´s No Gentleman – That´s Zichy, azaz „Nem úriember, hanem Zichy”) részletesen ír, bár a hozzáértők szerint erős túlzásokkal és kitalációkkal fűszerezve a valóban megtörtént eseményeket. „Mielőtt az iskola padjaiból végleg kikerült volna, már úgyszólván állandó vendége volt az akkoriban divatos belvárosi bárnak, ahol barátaival reggelig tartó mulatozásokat rendezett és sokszor előfordult az is, hogy a bárból ment reggel az iskolába” – festette le az ifjú mágnás kamaszéveit 1933-ban az Esti Kurir.
Zichy gróf, az autóversenyző
Zichy Tivadar legkedvesebb szórakozása az autóversenyzés volt. 17 éves kezdett ralizni, 1928 és 1932 között sokszor indult autóversenyeken, sikereket leginkább az első két évben ért el. Önéletrajzában így emlékezett vissza például a rakamazi versenyre: „Az autó úgy ugrált az egyenetlen útfelületen, mint egy jojó. Akkor még nem találták fel a biztonsági övet, és nem léteztek bukósisakok sem. Csak úgy lehetett az ülésben megmaradni, hogy belekapaszkodtam a kormánykerékbe, s a bal lábamat a kuplung alá dugtam, s mint egy zsoké, a fenekemet szinte végig a levegőben tartottam…” Legfőbb vetélytársa herceg Esterházy Antal volt, akivel nemcsak autóversenyeken találkoztak: mulatni, inni és egymás barátnőit elcsábítani is kedvelt időtöltésük volt.
Zserbó Manci, a második feleség
1928 eseménydús év volt „Tivi gróf” számára, mert abban az évben nősült meg először: családja biztatására a nála négy évvel idősebb Xenia Howard-Johnstont (állítása szerint unokahúgát) vette feleségül Párizsban.
Az ifjú pár nagy lábon élt: hol a Riviérán, hol a Lidón tartózkodtak, a legdrágább szállodákban laktak, számolatlanul szórták a pénzt.
De a frigy nem bizonyult tartósnak: 1930-ban elváltak, Xenia pedig a következő évben elhunyt. Zichy hamarosan újra megnősült: új választottja egy hosszúhetényi kisbirtokos lánya, Glock Mária volt, azaz pesti gúnynevén „Zserbó Manci”. Mária ugyanis miután Hosszúhetényből Budapestre költözött, színésznői babérokra vágyott, de ennek hiányában a „nagyon fess, magas, karcsú, szép lány” (aki állítólag a megszólalásig hasonlított a korszak népszerű filmcsillagára, Pola Negrire) a Gerbeaud cukrászdában helyezkedett el, felszolgálóként. Zichy azonban nem itt, hanem egy Magyar utcai mulatóban ismerkedett meg vele (ami köztudomásúlag a „könnyű erkölcsű” hölgyek fő lelőhelyének számított akkoriban), ahol Mária táncosnő volt.
Bécsből a sztratoszférába - és tovább
Az árverés után a Dísz téri palota berendezéséből néhány rend ruhán és egy ágyon kívül semmi nem maradt. Zichy ekkor Berlinbe ment, ahol azt remélte, autóversenyzői babérjai és kitűnő tánctudása lehetőséget adnak számára a filmiparban. Várakozása nem vált valóra, ezért Bécsbe távozott, ahol rövid idő alatt épp olyan népszerűségre tett szert, mint Pesten – és pontosan olyan költekező életmódot folytatott: a drága hotelek továbbra is a gyengéi voltak, a számlákat viszont rendre elfelejtette kiegyenlíteni.
Zichy ekkor, hogy pénzhez jusson, kitalálta, hogy felrepül a sztratoszférába. (Az ötletet valószínűleg a francia August Piccardtól vette, aki 1931-ben elsőként repült több mint 15 000 méteres magasságba.) A repülés nem volt idegen számára, bár nehezen lehetne sikernek elkönyvelni, hogy 1931-ben gépével lezuhant, amikor a Líbiai-sivatagot próbálta átrepülni. Ez alkalommal Zichy 30 000 méter magasságba tervezett feljutni. (Az utasszállító repülőgépek napjainkban 9000-12 000 méter magasságban közlekednek.) Elsődlegesen a kalandvágy és a pénzszerzési lehetőség vezérelte, azok az üzletemberek viszont, akiket megkörnyékezett, sorra kihátráltak mögüle, rosszabb esetben balesetet szenvedtek és meghaltak, mielőtt a nagy terv megvalósulhatott volna. Pedig „Tivi gróf” már mindent eltervezett: azt, hogy hogyan fog rádióbeszédet tartani, filmet forgatni és fényképeket készíteni, majd hogyan és kiknek fogja ezt jó pénzért eladni.
„És még számtalan lehetőség volt üzletre, például: »Zichy gróf a sztratoszférában ilyen és ilyen rágógumit használt, ilyen inget hordott, olyan kabátot...«
Mondhatom, abszolút jó üzlet lett volna” – kesergett Glock Mária Az Estnek 1933-ban. A valóság azonban közbeszólt: Zichy a sztratoszféra-repüléshez felvett előlegeket elsikkasztotta, ezért Bécsben letartóztatták és szélhámosként felelősségre vonták. (Végül hat hónapi elzárásra ítélték, amit három évre felfüggesztettek.)
A "török estek" vége
Zichyt 1935-ben Budapesten 15 napra lecsukták, mert részegen verekedésbe keveredett és megütött egy rendőrt. Ezután kénytelen volt kissé visszafogni magát. Nem rendezett többé „török esteket” budai kiskocsmákban (amikor azzal a jelszóval indult neki az éjszakának, hogy „ma mindent összetörök”), whiskey helyett limonádét szürcsölt és számot vetett az életével.
„Voltam vagyonos ember, úrvezető, hivatásos lump, antikvárius, autóalkatrész kereskedő, profi autóversenyző, »sztratoszféra«-repülő, nyomortanya-lakó, bárzongorista, karmester, fordító, segédriporter, szövegíró...
Tíz év alatt olyan dolgokon mentem keresztül, ami szinte hihetetlen. Most dolgozni akarok” – jelentette ki 1935-ben. Hogy mi legyen ez a munka, megint csak kétséges volt: egy ideig a zeneszerzéssel kacérkodott, majd úgy döntött, regényt ír.
Zichy gróf, a botrányos regények szerzője
1935-ben jelentette meg az Ahol a baj elkezdődött című önéletrajzinak szánt regényét, amely azonban nem aratott osztatlan sikert a kritikusok körében: „Húszegynéhány esztendejével lelkileg ráncosra öregedve, csalódottan és kiábrándulva, memoárt ír. S minthogy nem ismeri a szó súlyát, a betű hatását, ennélfogva válogatás, mérlegelés nélkül, az önbírálatnak teljes hiányában, valóban a gyermek mosolygó tudattalanságával körülbelül úgy is gagyogja el élményeit, mint azok a neveletlen bébik, akiket a piruló szülők szégyenkezve küldenek ki vendég jelenlétében a szobából” – írta erről az első műről A Reggel. A többi regényt sem magasztalták az egekig; Zichy műfajt váltva erotikus irodalmat kezdett írni. Matild szeretői és Orgia r.t. című regényei miatt megint csak meggyűlt a baja a hatóságokkal: utóbbi könyvet az ügyészség elkoboztatta, és szeméremsértési per indult a gróf ellen, de végül megúszta 100 pengő pénzbüntetéssel.
Zichy gróf, a művész
Az 1940-es évektől kezdve Zichy Tivadar Nagy-Britanniában élt. Katonai szolgálatot teljesített (repülőgépeket szállított, majd hadifogolytáborokban tolmácskodott). Már a második világháború alatt fel-feltűnt a filmvásznon színészként, a háború után pedig fényképezéssel próbálkozott. Talán ez volt az a terület, amely a leginkább sikerrel jutalmazta. 1948-ban kiadta Chiaroscuros című portfólióját, amely kizárólag női lábakról és cipőkről készült képeket tartalmazott, a fetisiszták legnagyobb örömére. Az 1950-es évek közepén a londoni Baron Studio fotósa lett, majd visszatért a filmek világába. Rendezőként középkategóriás filmeket jegyzett; Night Without Pity című filmjét például gyenge forgatókönyve és melodramatikus jeleneti miatt marasztalták el a kritikusok, Doomsday at Eleven című moziját pedig ostoba párbeszédei miatt bírálták.
Számvetés
1964-ben ismét megnősült, választottja Daphne Barker kabarésztár volt. 1967-ben London mellett egy klubot nyitottak, ahol Zichy zongorázott, Daphne pedig pikáns dalocskákat énekelt. A nézők azonban nem tódultak, így hamarosan be kellett zárniuk. A hetvenedik évéhez közelítő gróf 1974-ben megírta emlékiratait, amelyben így vetett számot az életével: „Igen, szerencsés voltam, hogy számos célomat megvalósíthattam. Voltam autóversenyző, pilóta, író, fotós és filmrendező, sőt, még pocsék színész is. Azzal foglalkozhattam, amit szándékomban állt csinálni. Ráadásul a nők is nagyon kedvesek voltak hozzám.” Daphne 1987-ben bekövetkezett halála után a hajdani playboy sem akarta már többé az életet: ugyanabban az évben önként követte a halálba. (Borítókép: YouTube)
Ha egy másik Zichy viselt dolgai is érdekelnek, ezt a cikket ajánljuk.
