A macskája segített az orosz nyelvésznek megfejteni a maják titkos nyelvét

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Jurij Valentyinovics Knorozov döntő szerepet játszott abban, hogy sikerült megfejteni a maják írását. Mivel a macskamániás orosz tudósnak munkájához az egyik inspirációt Ászja nevű macskája adta, őt is fel akarta tüntetni a szerzők között.

A maják úgy tartották, hogy amikor este a nap eltűnik a horizonton túl, jaguárrá változik. Az amerikai kontinens leghatalmasabb nagymacskája, a jaguár az erő és a vadásztehetség jelképe volt. „Balam” – így hangzik nyelvükön az állat neve, és nem véletlen, hogy a papnők istent is tiszteltek ezen a néven: az alvilág fejedelmét. A nagymacska jelentősége a maja kultúrában hatalmas volt – a sors érdekes fordulata hát, hogy a közép-amerikai civilizáció nyelvének titkát, amely évtizedeken át foglalkoztatta a tudósokat, egy olyan kutatónak sikerült megfejtenie, aki maga is macskamániás volt

Ezért volt rendkívül nehéz feladat

A maják nyelvét sokáig lényegében megfejthetetlennek tartották. Azt gondolták ugyanis, hogy kizárólag képírás, és a szimbólumok jelentése végleg elveszett. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van: úgynevezett kevert írásról van szó, amelyben bizonyos jelek egész szavakat takarnak, mások azonban csak szótagokat vagy akár csak magánhangzókat. Az aprólékosan kidolgozott szimbólumokból álló, mintegy 500 jelet tartalmazó rendszernek ráadásul rendkívül bonyolult szabályai vannak: a legtöbb szót többféleképpen is le lehet írni, egyetlen logogrammával vagy több jel összekapcsolásával.

A nyelv megfejtését az is nehezítette, hogy a maja civilizációból fennmaradt feljegyzésekből és írásokból két alkalommal is sok odaveszett. Előbb az aztékok pusztítottak el rengeteget, hogy senki ne kérdőjelezhesse meg: ők a valaha létezett leghatalmasabb civilizáció.

Később, a spanyol konkvisztádorok idején Diego de Landa püspök pedig a pogány hitvilág elleni elvakult harcában semmisített meg rengeteg maja kódexet.

(A sors furcsa fintora, hogy az egyházfinak jelentős szerepe volt később a nyelv megfejtésében: majaspanyol ABC-t hozott létre, amely ugyan téves feltételezésen alapult, mégis segítette Knorozov munkáját.)

Mindezek után a 19. és a 20. században sokáig hiába próbálták kibogozni az egyedülálló részletességű szimbólumok jelentését. A dzsungel közepén talált hatalmas kőépületek, templomok és városromok fejlett civilizációról tanúskodtak – nem csoda hát, hogy a hőbe vésett vagy festett jelek nem hagyták nyugodni a kor tudósait. Ezek közé tartozott Jurij Valentyinovics Knorozov is, aki azonban sosem járt a mai Mexikó, Guatemalát, Belize, Honduras és El Salvador területén található romok között – szinte egész életét Oroszországban töltötte, hogy jöhetett mégis pont ő rá a maja nyelv titkának kulcsára?

A maja civilizáció régóta foglalkoztatta a tudósokat
Fotó: wikimedia commons / Bernard DUPONT

Kihívásként fogta fel a maja írás rejtélyét

Knorozov 1922-ben született a mai Ukrajna területén, Harkovtól nem messze. Tehetsége és intelligenciája már egészen kis korában megmutatkozott: noha nem volt könnyen kezelhető diák, tanárai szerencséjére felismerték képességeit. Fiatalkoráról egyébként nem sokat tudunk, ám az bizonyos, hogy 17 éves korában beiratkozott a Harkovi Egyetem történelem szakára, ahol a többi között egyiptomi hieroglifákkal is foglalkozott. A második világháború alatt – gyenge, törékeny fizikuma miatt hadiszolgálatra alkalmatlannak tartották – szüleivel Moszkvába költözött, ahol egy darabig az ottani egyetemen folytatta egyiptológiai tanulmányait. Teljesen azonban nem kerülhette el a katonai szolgálatot, és egy nem harcoló egység telefonos operátora lett.

Az ebből az időből származó népszerű anekdota szerint egységét kisegítő feladatok ellátására Németországba vezényelték, és ott volt Berlin elfoglalásakor is.

Így jutott el a felgyújtott berlini könyvtárhoz, ahonnan kimentett egy könyvet, amelyben először látta a maja írásjeleket.

A valóságban azonban sosem járt Berlinben. „A könyveket a nácik már dobozokba pakolták, hogy elszállítsák őket. Ám erre az ostrom miatt nem maradt idő, így az oroszok Moszkvába vitték őket” – mondta 1998-ban, egy interjúban Harri Kettunen finn egyetemi professzornak.

A háború után azonban – egyik tanára, Szergej Tyokarev tanácsára – valóban megismerkedett a maja írás rejtélyével. Nem sokkal később a kezébe került Paul Schellhas tanulmánya, aki megoldhatatlannak minősítette a jeleket. A fiatal orosz kutató számára ellenállhatatlannak bizonyult ez az intellektuális kihívás. „Úgy gondolta, hogy minden ember által alkotott rendszert meg lehet oldani” – mondta Kettunen. A titok szinte mániájává vált. Korábban is az olvasás, a tanulás és a könyvek álltak élete középpontjában, ám ez innentől fogva még inkább így lett. Egyik szobatársa így emlékezett vissza rá:

Idézőjel ikon

„amikor Jurij megkapta az ösztöndíját, először könyveket vásárolt, és később inkább kölcsönkért, hogy ételt vehessen – vagy egyszerűen vízen és kenyéren élt”.

Szerzőként akarta feltüntetni macskáját

Knorozov egyik fontos felismerése a maja írással kapcsolatban az volt, hogy az egyiptomi hieroglifákhoz és a mezopotámiai ékíráshoz hasonlóan a maja írás is tartalmaz fonetikus jeleket. Arra is rájött, hogy Diego de Landa ábécéje nem betűket, hanem szótagokat tartalmaz.

Amikor ugyanis a püspök maja segítőjével például a „b” betűt akarta azonosítani, akkor azt kiejtve „bé”-nek mondta, ezért a maja tolmács a „bé” szótag jelét adta meg.

Az orosz tudós ötletéhez az egyik inspirációt állítólag akkor kapta, amikor épp azt figyelte, ahogy Ászja nevű macskája a kicsinyével „beszél”, miközben vadászni tanítja. Knorozov annyira fontosnak érezte Ászja közreműködését a titok megfejtésében, hogy

Idézőjel ikon

társszerzőként akarta föltüntetni tanulmányában,

ám a szerkesztője ezt nem engedte. Egyes források szerint Knorozov ezután csak úgy engedte magát lefotózni, hogy kezében tartja kedvencét – így ábrázolták a mexikói Méridában álló emlékművén is. Egyébként is macskamániás volt: állítólag minden ismerőse házi kedvencének tudta a nevét, és rendszeresen érdeklődött az állatok egészsége felől. Remekül tudott macskahangokat utánozni, és négylábú ismerőseivel jobban kijött, mint a kétlábúakkal.

Mexikói emlékművén is szerepel a macskája
Fotó: wikimedia commons / Yodigo

Noha Knorozov felfedezése rendkívüli jelentőséggel bírt, nem kapta meg azonnal az érte járó elismerést. Ennek az egyik oka az volt, hogy a maja civilizáció akkori leghíresebb szakértője, J. Eric S. Thompson úgy tartotta, hogy a maja írás kizárólag képírás, és megfejthetetlen, ezért komoly lejárató kampányba kezdett, amikor megjelent az addig lényegében ismeretlen fiatal orosz tudós írása. Ebben segítette az is, hogy az akkori szovjet szokásoknak megfelelően a könyv előszavában a szerkesztő hosszasan fejtegette, hogy a marxista-leninista módszer felsőbbrendű a nyugatihoz képest. Így a hidegháborús politikai helyzet sem kedvezett annak, hogy Knorozov munkáját elismerjék. Végül egy másik orosz származású tudós, Tatiana Proskouriakoff munkája révén bizonyosodott be Knorozov jelentősége, aki az ő elméletét alapul véve fordított le több maja feliratot.

Knorozov közel 50 évvel azután látogathatott el életében először a maja romokhoz, hogy megtette korszakalkotó felfedezését. 1994-ben megkapta a külföldiek számára adományozható legmagasabb mexikói kitüntetést, az Azték Sas Rendjét. Amikor átvette, spanyolul mondta ki a szavakat, amelyeket később a tiszteletére Méridában állított emlékműre is véstek: „A szívem mélyén örökké mexikói leszek”.

Nem csak a jaguárt tartották szentnek a maják. Hogy még melyik állatot tisztelték ennyire, most megtudhatod.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Fogyás nőként: miért nem elég kevesebbet enni?

A kalóriadeficit hozza el a fogyást, de önmagában közel sem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy a férfi és a női szervezet eltér, akár a testösszetételben, akár a hormonális működésben, ezekkel az eltéréseket pedig mindenképpen figyelembe kell venni.

Testem

Ez az egyik legnagyobb tévhit a férfiak termékenységéről: sokan csak akkor jönnek rá, amikor már késő

Miközben a nőket folyamatosan figyelmeztetik a biológiai óra múlására, a férfiak termékenységével kapcsolatban még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az időtlen és sérthetetlen. A legújabb kutatások azonban rávilágítanak, hogy 40 éves kor felett a spermiumok száma és genetikai épsége is fokozatosan romlani kezd. Ez a változás ráadásul sokszor láthatatlan marad a hagyományos orvosi vizsgálatokon, mégis drasztikusan növelheti a vetélés vagy a későbbi genetikai betegségek kockázatát. Hogyan befolyásolja a kor és az életmód a férfiak nemzőképességét, és miért nem szabad készpénznek venni az életre szóló termékenységet?

Világom

Magyar tengeri kikötő volt 110 éve: itt esküdött Jókai Mór lánya, emléktáblát is kapott a magyar író

Száztíz évvel ezelőtt Fiume a magyar hírességek és arisztokraták kedvenc luxusmenedéke volt, ahol Jókai Mór a lánya esküvőjét ünnepelte. Ám a történelem viharai után a korzó legpompásabb szállodája, a Hotel Europa már egy titkos társaság fészke lett, amely megágyazott a huszadik század egyik legőrültebb alakjának: egy olasz költő-diktátornak, aki saját mini-államot épített ki a városban, és akitől még Mussolini is tanult. Utánajártunk Fiume aranykorának és sötét titkainak.

Offline

Itt található Magyarország egyetlen diadalíve: Mária Teréziát is lenyűgözte

Bár a diadalívekről a legtöbb embernek Párizs vagy Róma jut eszébe, Magyarország is büszkélkedhet egy ilyen különleges műemlékkel. A váci Kőkapu az ország egyetlen diadalíve, amelyet mindössze két hét alatt építettek fel Mária Terézia 1764-es fogadására. Az uralkodónőt lenyűgözte a monumentális építmény, ám a legenda szerint kezdetben annyira félt a gyorsan felhúzott falak omlásától, hogy nem mert átmenni alatta.

Világom

A falu, ami nem létezik: az ördög művének tartják az Amalfi-part csodáját

Az Amalfi-part számtalan csodát rejt, de van köztük egy, amelynek létezését évszázadokon át titok övezte. Furore, a „láthatatlan falu” nem rendelkezik utcákkal vagy főtérrel, házai magányosan kapaszkodnak a függőleges sziklákon. Legismertebb pontját, a drámai szépségű szurdokot a helyi mondák szerint maga az ördög hasította ki a földből dühében, mikor a lakók elüldözték. A híd lábánál megbúvó, titkos smaragdzöld öböl ma a világ egyik legtöbbet fotózott és legrejtélyesebb természeti képződménye.

Mindennapi

Azonnal tedd le a telefont, ha ezzel hívnak: milliókat bukhatsz miatta

Egyetlen telefonhívás is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki elveszítse az összes megtakarítását. A rendőrség közlése szerint egy sértett bankszámlájáról csaknem 47 millió forintot emeltek le, miközben egy magát banki kiberbiztonsági munkatársnak kiadó férfival beszélt telefonon.

Mindennapi

Kiszámolták: a SZÉP-kártyával ennyi pluszpénzt kaphatnak a nyugdíjasok

Május 1-jétől megszűnt az az átmeneti könnyítés, amely külön kormányrendelet alapján 2025. december 1. és 2026. április 30. között lehetővé tette hideg élelmiszer vásárlását a Széchenyi Pihenőkártyával. Emiatt a SZÉP-kártya kerete már kizárólag az eredeti kategóriákra, azaz szálláshelyre, vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásokra fordítható.