Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Csibének nevezte és ezernél is több feljegyzést, valamint több tucat novellát szentelt nevelt lányának Móricz Zsigmond, akinek történetei ihlették az Árvácska alakját is. Az író és a nehéz sorsú fiatal lány között gyengéd érzelmek alakultak ki.
1936. szeptember 25-én Móricz Zsigmond éppen a Ferenc József hídon (ma: Szabadság híd) készült átkelni, amikor arra lett figyelmes, hogy egy fiatal lány éppen a mélybe akarja vetni magát. Az 57 éves író ekkoriban már második házasságában élt: első felesége, Holics Eugénia (Janka), nem tudván elviselni, hogy az írónak viszonya van a színésznő Simonyi Máriával, 1925-ben végzett magával.
Lelencgyerek, majd ágyrajáró
A rá következő évben, 1926-ban Móricz feleségül vette Simonyi Máriát, de tíz év múlva nagy valószínűséggel már ez a kapcsolat sem perzselt a régi lánggal. Móricz sokat járta a pesti éjszakát, és a család által kanonizált verzió szerint egy ilyen útján botlott véletlenül a húszéves Litkei Erzsébetbe. Erzsébet – vagy ahogyan Móricz később nevezte: Csibe – nehéz sorsú leány volt: törvénytelen gyermekként született, apját nem ismerte, anyja önkezével vetett véget az életének, majd állami gondozásba került, lelencgyerekként. Különböző családoknál nevelkedett vidéken, de mindenhol dolgoztatták, bántalmazták, megalázták – így inkább Budapestre szökött, ahol a nem túl jó hírű Bérkocsis utcában lakott ágyrajáróként. Különböző munkákat vállalt: takarított, kifőzdékben mosogatott, majd prostitúcióból tartotta fenn magát.
Titkolta a gyermekét
1935-ben gyermeket szült, akit Imrének nevezett el, és akit nevelőszülőkhöz adott. Valószínű, hogy Imre apja valójában Móricz Zsigmond volt (ezt a verziót támasztja alá Hamar Péter irodalomtörténész Móricz Zsigmond utolsó szerelme című könyve is); tehát megismerkedésünk már 1936 előtt megtörténhetett. Mindenesetre 3 nappal a Ferenc József hídon történt találkozás után Móricz a következőt írta a naplójába:
„Ezek után lelkileg kötelességemnek éreztem, hogy magamévá tegyem. De sok zavar volt bennem. Én egy züllött s kétségbeesett lelkiállapotban jöttem ide, s a kéjt akartam kipróbálni, a fiatal test hatását, hogy alvó idegeimre hat-e? Másfelől rettegtetett a betegség fertőzése.”
Nevelt lánya volt a szerelme
A külvilág felé az óriási korkülönbség ellenére a fiatal lányba belehabarodó író azzal próbálta védeni magát, hogy Erzsébetre, azaz Csibére a nevelt lányaként hivatkozott, nem is alaptalanul: vér szerinti három lánya ellenérzései dacára lányává fogadta a folyton csacsogó, egyesek szerint jócskán nagyotmondó, gyereklányra emlékeztető húszéves Erzsébetet, aki viszont Móriczot kezdte papának, apukának szólítani. Az író, afféle 20. századi Pygmalionként felruházta, irodalomra, történelemre, nyelvtanra, illemtanra tanítgatta, sőt, beprotezsálta a Kelet Népe szerkesztőségébe is titkárnőnek. Így már „legálisan” jelenhetett meg Csibével a nyilvánosság előtt – miközben második feleségétől, Simonyi Máriától nem vált el, csak különköltöztek.
„Ősz fejemmel fiatal lányt leltem”
Móricz a leányfalui nyaralóba is odavette maga mellé Csibét, sőt, fiát, Imrét is adoptálta. Csibe beletanult a háziasszonyi teendőkbe, de az író naplójából az utókor számára is világossá válik: bizony nem apa-lánya kapcsolat volt közöttük, hanem szerelmi kapcsolat.
„Milyen megható, hogy ősz fejemmel fiatal lányt leltem, aki úgy néz rám, mintha fiatal legény volnék”
– sóhajt fel az író, aki mintegy 1500 oldalnyi jegyzetet és 28 novellát szentelt Csibe alakjának, illetve az ő történetei ihlették Árvácska alakját is.
Móricz halála után
A Csibe-szerelem még hét évig, Móricz haláláig tartott. Litkei Erzsébetnek 1942-ben nyolcéves kisfiával együtt ki kellett költöznie Leányfaluról, ekkor könyvüzletet nyitott a Baross utcában (Móricz Zsigmond könyvesbolt néven), két évvel később pedig házasságot kötött dr. Keresztes Károly jogásszal. A háború alatt embereket mentett, amiért később (posztumusz) megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Hamar megözvegyült: férje 1948-ban bekövetkező halála után trafikot nyitott az Astoriánál, majd egy dohánygyár alkalmazottja lett, végül 1968-as nyugdíjazásáig egy állami antikváriumban dolgozott. 1971-ben, 54 éves korában hunyt el.
Fia, Móricz Imre 2021-ben hunyt el. Még beszámolt az irodalomtörténészeknek arról, hogy amikor gyerekként nevelőapját, Keresztes Károlyt apának szólította, anyja félrevonta, és azt mondta neki: „Ne hívd őt édesapádnak, mert a te apád Móricz Zsigmond.” (Borítókép: Fortepan/Fortepan)
Ha tudni szeretnéd, hogy mi történt Radnóti Miklós szerelmével a költő halála után, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.
