Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Számos népszokás létezik, amelyekkel őseink megpróbálták előre megjósolni a tél időjárását. Vajon tényleg megtudták, hogy milyen tél várható, pusztán a libacsontok vagy az aznapi időjárás alapján? És mi a helyzet a többi, téli időjósló módszerrel?
A Dívány megkereste Tóth Tamást, a közmédia meteorológusát, hogy megtudjuk, van-e tudományos alapja ezeknek a hagyományos megfigyeléseknek. Nézzük hát meg a népi időjóslási módszereket, és próbáljuk meg kideríteni az igazságot.
Márton-napi időjóslás: Libák, csontok és babonák
Egészen a középkorig vezethető vissza a Márton-napi időjóslás hagyománya, és ekkor is különösen a libákkal kapcsolatos megfigyelések kaptak kiemelt szerepet.
Libacsont jóslás: Márton napján hagyományosan libát fogyasztottak, és a liba csontjait – különösen a mellcsontját – alaposan szemügyre vették. A hiedelem szerint, ha a mellcsont hosszú és fehér volt, az kemény, havas teles jósolt, míg ha sötét volt, enyhébb időjárásra utalt.
Márton-napi időjárás: Az aznap uralkodó időjárást minden esetben előjelnek tekintették. Ha Márton-napkor fagyos és hideg idő volt, a hagyomány szerint enyhe tél következett. Ha viszont enyhe és napos idő volt, hosszú, kemény télre számítottak. Nem hiába mondják ezen a napon: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz; ha barnán, kemény télre számíthatunk”.
Ilyen időre számíthatunk, ha…
Nézzük meg a téli ünnepkörhöz kapcsolódó további időjárásjósló praktikákat, amelyeket az emberek évszázadokon át komolyan vettek.
Luca naptól karácsonyig: Luca napjától – december 13-tól számított tizenkét nap időjárását a dédszüleink úgy tartották, hogy a következő év hónapjait jelzi előre: amilyen idő volt az adott napon, olyanra számítottak az év megfelelő hónapjában: ha például december 13-án havas idő volt, úgy gondolták, hogy a következő év januárjában is hóra lehet számítani. Ha következő nap szintén havas idő volt, akkor a február is havazást hozhatott, és így tovább.
Luca-napi hagymakalendárium: Egy másik időjósló módszernek számít a Luca-napi hagymakalendárium, amikor egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak, és ezeket a szeleteket elhelyezték szép sorban egy tányérban vagy tepsiben, úgy, hogy megjegyezték melyik hagymadarab melyik hónapot jelöli. Ezután minden darabot megsóztak, és megvárták, hogy melyik hagymadarabon olvad el először a só. Az a hónap, amelynek a hagymáján lévő só elolvadt vagy átnedvesedett, csapadékos időt jósolt arra az időszakra. Amelyik hagyma pedig száraz maradt, értelemszerűen kevés esőt vagy aszályt hozott.
A népi időjóslás és a modern tudomány: megkérdeztük a meteorológust
A modern meteorológia ma már fejlett műszerekkel, statisztikai elemzésekkel és műholdas megfigyelésekkel dolgozik, és sokkal pontosabban tud előrejelzést adni, mint évszázadokkal ezelőtt. Vajon van-e valóságalapja a régi megfigyeléseknek? A népi időjóslás elsősorban megfigyeléseken alapult, amelyek generációról-generációra öröklődtek. Bár ezek nem tudományos módszerek, az időjárás és a természet ritmusának hosszú távú megfigyeléséből származtak. Lehetséges, hogy van valami igazság ezekben a régi időjóslásokban?
A Dívány kérdéseire Tóth Tamás meteorológus válaszolt.
Valóban van bármilyen összefüggés a Márton-napi időjárás és a tél hidegsége között?
Egyetlen nap időjárásából következtetni egy teljes évszakra vonatkoztatva véleményem szerint elég bátor dolog volt a régmúlt időkben is. Hiszen, ha belegondolunk, egy-egy télen is nagyon szeszélyesen viselkedhet az időjárás; hosszabb enyhe periódust is nagyon gyorsan akár zord tél is felválthat, fordítva ez rendszerint sokkal lassabban zajlik.
Ráadásul a népi mondás nem tér ki arra, hogy ha csak az ország egy részén érkezik fehér lovon, akkor ott lenne enyhe tél?!
Ugyanakkor a régmúlt időkben – amikor az emberek sokkal inkább természet változásaival összhangban éltek – nagyban kellett támaszkodniuk a saját megfigyeléseikre. A korai hideg beköszöntét egyfajta jelnek értékelhették, amelyet a későbbiekben enyhébb időszak is követhet, azonban statisztikailag ebből nagyon erős kapcsolatot biztosan nem lehet találni.
Tudományosan van-e bármi esély arra, hogy a libacsont színe, vastagsága vagy állaga összefügghetne a tél hidegségével vagy ez inkább babona?
Véleményem szerint az állatok viselkedése és a tél keménysége között már sokkal szorosabb lehet az összefüggés. Az állatoknál kulcsfontosságú tényező, hogy a téli időszakban mennyi tartalékuk van, hiszen a hosszú, havas télen hetekig, de akár hónapokig nélkülözniük kell a táplálékforrást, ugyanakkor egy enyhébb, kevésbé havas télen nem kell olyan mértékű zsírréteget felhalmozni magukon, amely biztosítja tavaszig a túlélést. A libacsont állaga, színe ezzel biztosan összefüggésben van, de erre a választ a biológusok sokkal részletesebben tudják, mint egy meteorológus.
Hogyan értékeli a Luca-napi hagymakalendáriumot?
Szerintem a hagymakalendárium lehet a legkevésbé működő módszer a tél becslésére, hiszen a hagymaszeleteket teljesen véletlenszerűen rendeli a szeletelője egy-egy adott hónaphoz, az időjárási folyamatok pedig ennél sokkal-sokkal bonyolultabbak.
Ma is léteznek hasonló "időjárási indikátorok" a mezőgazdaságban vagy a meteorológiai gyakorlatban?
A mezőgazdaságban egészen biztosan létezik ilyen indikátor, a mai modern meteorológia mindenben a számítógépes előrejelzésekre támaszkodik. Nem tudunk ugyanis pontosabb módszert, mint a légkör numerikus modellezése, amely a fizikai törvényszerűségeket a matematika nyelvére fordítva írja le, és ebből lehet következtetni a várható változásokra, de nagyon korlátos ideig. Az évszakos előrejelzések ugyan léteznek, de ezek leginkább a hosszútávú átlagtól vett időszakos eltérésekre vonatkoznak. Pedig napra bontott, több hónapos előrejelzésekre óriási igény mutatkozik és a bulvársajtóban szinte minden nap megjelenik valami népbutító iromány, de ezek mellőzik a tudományosságot – még akkor is, ha ilyen köntösbe öltöztetik.
Miért van az, hogy az emberek mindig is próbálták előre megjósolni az időjárást?
A mai előrejelzések mellett nőtt csak meg igazán a vágy, hogy hónapokra előre tudjunk pontos időjárás-jelentést adni! Szomorú tapasztalatom az, hogy lassan már másnapi időjárás-előrejelzésre nem is kíváncsi az ember, mert annyira magától értetődően jön szembe mindenkivel a különböző eszközeinken. Ilyenkor pedig gyakran az történik, hogy felületesen megnézzük, aztán ha nem úgy alakul, mint amit elsőre leszűrtünk belőle, akkor jön a markánsan megfogalmazott vélemény, hogy „másnapra se tudják megmondani”… Holott minden okoseszköz mögött képtelenség egy meteorológust elrejteni, ez bizony automatikus informatikai megoldás az emberek óriási információigényének kielégítésére…
Ekkor volt minden idők leghidegebb tele: -20 fokban szenvedtek az emberek hetekig. Ha érdekel, olvasd el ezt a cikket is.
