A VIII. kerület titkos művésztelepén faragták a Parlament lépcsőjét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Budapest belvárosában gyakran megfordulóknak a VIII. kerületről nem egy nyugalmat árasztó és időutazást kínáló, különleges hangulattal átitatott művészi miliő jut eszébe, pedig ilyet is rejt a Józsefváros. Ferenczi Béni mellett Kós Károly és Róth Miksa is alkotott egy, a magas épületek között rejtőzködő művésztelepen, ahol ma is izgalmas alkotások születnek.

A VIII. kerület szívében, Józsefvárosban, a hírhedt „kocsisor” helyén, ahol nem is annyira régen még örömlányok kínálták bájaikat, ódon emeletes házak között bújik meg egy művésztelep. Leginkább művészek, főként szobrászok ismerik, és bizony előfordult, hogy csak az a falra felskiccelt vázlat mentette meg a ledózerolástól, amelyet maga Ferenczy Béni, a magyar szobrászat kiemelkedő mestere rajzolt úgy 1950 táján, amikor itt dolgozott.

A vázlat a Géniusz című szobráról készült, amelyet feleségéről mintázott, s akkor nem is sejtette, hogy ezzel a gesztussal hozzájárul ahhoz, hogy a művészkert mind ez idáig megmeneküljön a pusztulástól.

Nagy presztízsű művésztelep a Józsefváros szívében

Martsa Piroska szobrászrestaurátor, művész, rajzfilmkészítő, jelenleg a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum rajz-, művészettörténet- és animációtanára a Martsa művészcsalád sarjaként született ebbe a különös világba. Martsa István szobrászművész és M. Szűcs Ilona festőművész lányaként, számára nem szokatlan az egykori kőfaragó műhely művészettől átitatott közege. Jelenleg is itt alkot mint restaurátor, és évente egyszer, a Kulturális Örökség Napján nagy érdeklődésre számot tartó helytörténeti előadásokon mutatja be a hely történetét. 

Martsa Piroskánál ma kevesen ismerik jobban a művésztelepet
Fotó: Martsa Piroska

Kincseket rejtő Józsefváros

„A 19. század végén Seenger Béla kőfaragó műhelye működött itt, mely olyan illusztris épületekbe készített kő lépcsőzetet és szobrokat, mint az Operaház, a Parlament vagy a Grasham Palota, de a Zeneakadémiát és a Belügyminisztérium Széchenyi téri épületének szobrait is ez a műhely látta el szobrokkal, épületfaragványokkal” – meséli a restaurátor, tanár, rajzfilmkészítő.

„A 20. század elején a család Budára költözött, s az üresen maradt helyiségeket szobrászok vették bérbe. Első közülük Maróti Géza kitűnő épületszobrászunk, aki nem csak a Zeneakadémia épületszobrainak megalkotásával vívott ki megbecsülést, de ő tervezte a Milánói Világkiállítás pavilonját, sőt, a mexikói Operaház – ma Kultúrpalota – 9 méter átmérőjű, múzsákat ábrázoló, kerek üvegmennyezetét is.

Idézőjel ikon

Ennek kivitelezését Róth Miksa végezte, s az elkészült hatalmas műalkotást egészben, óceánjáró hajón szállították át a közép-amerikai fővárosba.

A Maróti - Róth üvegmennyezet szintén a művésztelephez köthető
Fotó: Martsa Piroska

A józsefvárosi művésztelep rejtett titkai

„Apám, Martsa István 40 köztéri szobor megalkotója, kiváló művész volt” – emlékszik vissza a bennünket a múltba és a művészet világába kalauzoló Martsa Piroska. „A háborúban, fiatal katonaként túlélte a Don-kanyart, azután végigküzdötte az 50-es éveket is, és megbecsült alkotóként, kitűnő szervező készségével sokat tett a hazai művészekért.

Idézőjel ikon

Amikor édesanyámmal ide költöztek, ebbe a harcoktól megviselt, beszakadt tetejű, leromlott épületbe, a szegényes körülményekkel is meg kellett birkózniuk.

A háború után a város tele volt patkányokkal, amik bizony itt rohangáltak a műteremlakás padlódeszkái alatt. A járatokat nem lehetett annyi vízzel feltölteni, hogy elriasszák őket, apám azt a módszert választotta, hogy egy nagy bajonettel odaült az egyik szélesebb padlórés mellé, és villámgyors döfésekkel próbálta leteríteni a visongó rágcsálókat. Állítólag egészen jó hatásfokkal” – meséli Piroska nevetve.

Kevesen ismerik a kincseket rejtő művésztelep kertet a Józsefváros szívében

„De a történelem és a művészet légköre itt mindent átitat. Nemrégiben a művésztelep egyik traktusában le szerettük volna zárni a vizet, ehhez kerestük a kertben a vízcsövet. Egy-két mozdulat után valami keménybe ütközött az ásó. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy

Idézőjel ikon

a föld egy 120 centiméter magas, szépen faragott – bár sérült – kő falikutat rejt,

amit letisztítva felállítottunk a fal mellett. Korábban a Horthy-korszakból való ún. „Vitézi telek” táblákat találtunk a földbe forgatva, amelyek annyi sok itteni kincs mellett szintén a múlt izgalmas emlékeit idézik fel.”

Ha érdekel az építészet,nézd meg ezeket a különleges épületeket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.