Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Senki nem számított arra, hogy Kasztíliai Johanna, más néven Őrült Johanna a 16. században megörökli Kasztília és Aragónia trónját. A mentális betegségei miatt félreértett királynőnek azonban nem volt hosszú az uralkodása, igaz, férje is mindent megtett ennek érdekében. A hatalom birtoklásáért képes volt arra is, hogy őrültnek nyilváníttassa feleségét.
Johanna királynőt végül alkalmatlannak nyilvánították az uralkodásra, és saját apja záratta egy szobába élete hátralévő részére, mintegy 45 évre. De vajon ki volt ez a félreértett királynő, és miért volt éppen azoknak a férfiaknak az útjában, akik számára a legfontosabbak voltak?
Érdekházasság lett a veszte
Kasztíliai Johanna 1479. november 6-án született I. Kasztíliai Izabella és II. Aragóniai Ferdinánd harmadik gyermekeként. Amikor Johanna betöltötte 16. életévét, 1496-ban feleségül ment Flandriai Fülöphöz, akit Szép Fülöp néven is ismertek. Ahogyan az az uralkodói körökben szokás volt, Johanna és Fülöp frigye is politikai érdekből született házasság volt, amelyet valójában nem két ember, hanem két uralkodócsalád, a Habsburgok és a Trastámarák kötöttek. Mindez különösen akkor vált jelentőssé, amikor egy évvel Johanna és Fülöp házassága után meghalt a feleség trónörökös bátyja, majd nem sokkal utána a nővére is. Idősebb testvérei halála miatt Johanna a kasztíliai trón örököse lett, és kinevezték Asztúria hercegnőjének.
Miután Johanna politikailag befolyáshoz jutott, Fülöp megpróbálta irányítani feleségét. Ám Johanna fékezhetetlen hercegnőként nem tűrte, hogy megmondják neki, mit tegyen.
Büntetésképpen férje bezárta Johannát a szobájába mindaddig, amíg felesége úgy nem dönt, hogy feladja uralkodását.
Fülöp ezen cselekedete sok pletykára adott okot az udvarban, egyebek között az a szóbeszéd járta, hogy Johanna megőrült, amikor negyedik gyermekük születése után férjét rajtakapta egy másik nővel. A pletykák szerint dühében egy ollóval támadt férje szeretőjére, akinek megvágta az arcát.
Hercegnőből királynő lett
Johanna édesanyja 1504-ben bekövetkezett halála után újabb trónt örökölt, ő lett Kasztília új királynője. A veszteség nagyon megviselte Johannát, aki mély depresszióba esett. Az újonnan megkapott trónnak köszönhetően férje a házastárs jogán uralkodótárssá lépett elő. Bár Johanna apja még mindig Aragónia uralkodó királya volt, ám ő már felesége halála után nem tarthatott igényt Kasztíliára.
Ám a néhai I. Izabella királynő még halála előtt világossá tette, hogy ha Johanna nem változtat a viselkedésén, akkor elhalálozása után férje, II. Ferdinánd átveheti Kasztília vezetését. Mivel Ferdinánd képtelen volt belenyugodni kasztíliai státuszának elvesztésébe, ő és Fülöp Johannát őrültnek és alkalmatlannak nyilvánították a kasztíliai uralkodásra.
A férfiak kergették az őrületbe
Utólag szinte már lehetetlen megállapítani, hogy Kasztíliai Johannának valójában volt-e mentális betegsége, vagy sem.
A történészek úgy vélik, hogy a királynő depresszióval, bipoláris zavarral, elmebetegséggel vagy skizofréniával küzdhetett.
A kora újkorban a mentálhigiénés problémák kezelése azonban ismeretlen volt. Ehelyett hatékony eszköznek bizonyult uralkodói körökben, hogy egymást alkalmatlanná nyilvánították az uralkodásra.
Fülöp halála után Johanna néhány hónapig egyedül próbált megbirkózni az uralkodó teendőkkel Kasztíliában. De apja végül visszatért a trónra, és bezáratta a lányát egy kolostorba, akinek „távollétében” ő, majd V. Károly, vagyis Johanna fia uralkodott. Johanna idővel testileg és lelkileg is megtört, és 1555-ben, 75 éves korában meghalt.
Örök szerelem
További, és egyben talán a legérdekesebb történet, ami Johanna nevéhez fűződik, hogy Fülöp 1506-ban bekövetkezett halála után megszállottja volt férje holttestének. A történészek úgy vélik, Johanna őrülten szerelmes volt férjébe, ezzel magyarázható az a féltékenységi jelenet is már, amit korábban Fülöp szeretője váltott ki belőle.
A korabeli visszaemlékezések szerint amikor Johanna terhes volt utolsó gyermekükkel, Fülöp meghalt, ami még sebezhetőbbé tette a királynőt. Akkoriban megszokott volt, hogy az özvegyek férjük holttestének közelében maradtak mindaddig, amíg el nem temették őket. És bár valószínűleg csak a férfi iránt érzett őszinte, heves szerelem vezérelte, a Johanna elmezavarodottságáról már korábban is terjesztett pletykákat alátámasztotta, hogy Fülöp holttestét hetekig ölelgetni és csókolgatni akarta.
A kacsaszindróma korunk jellemző társadalmi, pszichológiai jelensége. Ha szeretnéd tudni, hogy milyen tulajdonságokban nyilvánul meg, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
