Korának igazi szupersztárja volt Charles Lindbergh, így nem csoda, hogy amikor kisfia eltűnt, egész Amerikát lázban tartotta az eset. A mai napig vannak olyan feltételezések, hogy a család valamelyik tagja volt a bűnös.
Charles Lindbergh 1927. május 20-án szállt fel New Yorkban Lucky Lindy becenevű gépével, hogy aztán 33 és fél óra repülés után Párizsban landoljon, és beírja magát a világtörténelembe. Igazi hősként ünnepelték, miután hazatért, 4 millióan vettek részt a tiszteletére rendezett díszmeneten. A pilóta rekorder igazi szupersztár lett, ám az ismertségnek voltak komoly árnyoldalai.
Nem indultak útnak, a gyerek eltűnt
A korabeli sajtó címoldalon számolt be az életével kapcsolatos minden történésről. Arról is, amikor egybekelt Anne Morrow-val, és arról is, hogy megszületett kisfia, Charles Augustus Jr. A család számára azonban egyre terhesebb lett a fokozott médiaérdeklődés, többek között ezért is vásároltak több nyaralót, például Hopewellben, New Jersey-ben. 1932. március 1-jén is itt tartózkodtak. Az eredeti terv az volt, hogy aznap hazaindulnak, ám a kis Charles megfázott, és úgy döntöttek, jobb neki az ágynyugalom, ezért elhalasztották az utazást.
Aznap este a dada fedezte fel, hogy a 20 hónapos Charles Jr. eltűnt az emeleti szobából. Miután az alkalmazott értesítette a szülőket, átkutatták az egész házat, és megtaláltak a gyerekszoba párkányán egy levelet, amelyben 50 ezer dollárnyi váltságdíjat követeltek, meglehetősen rossz helyesírással.
Egyes források szerint Lindbergh nem értesítette azonnal a rendőrséget, hanem maga indult a gyerek keresésére, ám amikor végül mégis felhívták a helyi hatóságot, óriási erőkkel érkeztek a Lindbergh-birtokra. A nyomok rögzítése során találtak egy, a ház falának támasztott létrát, amely a gyerekszoba ablakához futott fel. A létra egy részen eltört, tehát biztosnak tűnt, hogy amikor a gyerekrabló lefelé tartott, valószínűleg leesett a gyerekkel a karjában. A gyerekszobában sárnyomok is voltak, így egyértelműnek látszott, hogy a rabló kintről érkezett.
A temetőben volt a találkozó
Lindbergh megmozgatta kapcsolatait, üzent a rablóknak, hogy hajlandó fizetni, ha épen visszakapják a kisfiút, ugyanakkor nyomravezetői díjat is kitűzött. Március 6-án újabb levelet kézbesítettek, New York-i postabélyegzővel. Ebben 20 000 dollárral emelték a váltságdíjat, és már 70 ezer dollárt követeltek. Az ügyben ezután meglepő fordulat következett: egy nyugdíjas iskolaigazgató, bizonyos John. F. Condon a Bronx Home News nevű újságban hirdetést tett közzé, amelyben felajánlotta idős éveire összespórolt pénzét a gyermekrablóknak.
A lap hasábjain válaszolt a feltételezett elkövető, majd a levelezést követően Condont a Woodlawn temetőbe hívták, ahol találkozott egy magát Johnnak nevező férfival, aki a gyermekrablók összekötőjének vallotta magát. Condon volt az, akinek – bizonyítandó, hogy a kicsi valóban a rablóknál van – odaadták Charles Jr. hálóruháját, amelyet a szülők azonosítottak. Ezután az alkudozás tovább folytatódott, végül áprilisban Condon átadta a követelt összeget megjelölt bankjegyekben. Cserébe leírást kapott, hogy hol találják a gyermeket; Martha’s Vineyard közelébe, egy Nellie nevű hajóra irányították az egykori iskolaigazgatót, ám a rendőrség nem találta ott a kis Charlest.
Német asztalost tartóztattak le
Május 12-én 7 kilométerre a Lindbergh-birtoktól egy teherautó-sofőr megtalálta a kisfiú holttestét. A halottkém szerint a gyerek halálát a fejére mért ütés okozta, és valószínűleg már akkor sem élt, amikor elindult utána a hajtóvadászat.
A nyomozás során furcsa fordulatok következtek be; mérget ivott például a nagymama egyik alkalmazottja, amikor behívták kihallgatásra, pedig megdönthetetlen alibije volt a gyerekrablás estéjére, de természetesen sok hamis nyomon is elindultak a hatóság emberei. Végül 1934 szeptemberében egy Bruno Hauptmann nevű asztalos az egyik megjelölt pénzzel fizetett egy benzinkúton. A kút kezelője felírta a rendszámát, és a házkutatás során újabb jelölt bankókra bukkantak. A férfit azonnal letartóztatták, Hauptmann pere volt az egyik első, ahol a bizonyításban szakértőket kértek fel, például vizsgáltak ujjlenyomatot, bevontak írásszakértőt, és még olyan tudományos munkatársat is, aki a faszerkezeteket vizsgálta. Ő azt állapította meg, hogy a rablás estéjén használt létra erezete megegyezett azzal a fával, amelyet Hauptmann padlásán találtak, illetve a rajta található szerszámnyomok is az asztalos műhelyéből származhattak.
A kézírásszakértők is azt vallották, hogy a váltságdíjon látható írás megegyezik Hauptmann írásával. A férfi 11 évvel korábban érkezett Németországból az Egyesült Államokba, ez pedig magyarázhatta a helyesírási hibákat. 1936. április 7-én Bruno Hauptmannt villamosszékben végezték ki. Felesége, Anna halála napjáig próbálta bebizonyítani, hogy ártatlanul ítélték el a férjét. Ám egy 2005-ben forgatott dokumentumfilmben a modern technika eszközeivel is megerősítették, hogy a szakértők véleménye helyes volt.
Charles Lindbergh állt az események mögött?
Ennek ellenére a 30-as évektől egészen a mai napig vannak elméletek, melyek szerint nem Bruno Hauptmann volt a tettes. Többen úgy gondolják, hogy egyedül senki nem tudta volna a gyereket nyom és hang nélkül kicsempészni a házból. A gyanú árnyéka vetődött többek között Lindbergh sógornőjére, Elizabethre, ugyanis a világhírű pilóta először neki udvarolt, ám végül a húgát vette feleségül. A korabeli pletykák arról szóltak, hogy Elizabeth így akarta megbüntetni a Lindbergh házaspárt. Ugyanakkor Lindbergh viselkedésével kapcsolatban is sok gyanús momentumot fedeztek fel. Többek között kiadta a dadának, hogy este 8 és 10 óra között ne zavarják a kisfiút, és éppen ez idő alatt rabolták el.
Ráadásul, először a dada és a pilóta felesége meg sem ijedt, mivel néhány nappal korábban Lindbergh azzal viccelt, hogy a gyereket bedugta a szekrénybe, és azt mondta, hogy elrabolták.
Azon az estén Amerika első számú kedvence egy összejövetelre volt hivatalos, de nem jelent meg végül az eseményen, ráadásul a váltságdíjat követelő első levelet nem látta sem az anya, sem a dada; Lindbergh találta meg, miután hosszabb időt töltött egyedül a gyerekszobában.
Akik arra gyanakodtak, hogy maga a rekorder pilóta áll a gyermek eltűnése mögött, két forgatókönyvet és lehetséges okot emlegettek. Az egyik szerint a pilóta ismét halálra akarta rémíteni a feleségét, ám a vicc rosszul sikerült: az odakészített létra eltört, és a gyermek fejre esett. Ezután önmaga védelmére találhatta ki a gyermekrablás történetét. Egy másik magyarázattal egy Lise Pearlman nevű bűnügyi író állt elő idén januárban. Ő úgy gondolja, hogy Lindbergh maga ajánlhatta fel barátjának, a Nobel-díjas Alexis Carrelnek, hogy kísérletezzen a fián. A kis Charles ugyanis speciális diétán élt, az átlagosnál nagyobb volt a feje, és több más tünet is arra utalt, hogy esetleg nem teljesen épen jött a világra. A szerző szerint valószínűleg egy rosszul sikerült műtétben vesztették el a fiút, amit aztán gyerekrablásnak álcáztak. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Lindbergh szinte azonnal elhamvasztatta a kicsi testét, így semmilyen további vizsgálatot nem tudtak rajta elvégezni.
Talán soha nem derül ki, hogy mi történt pontosan azon a márciusi estén. Azonban a későbbiekben az amerikaiak egykori nagy hőséről, Charles Lindberghről kiderült, hogy nem erőssége az igazmondás. Bizonyítja ezt számos házasságon kívül született gyermeke és eltitkolt kapcsolata, amiről a feleségének fogalma sem volt.
Ha kíváncsi vagy még hátborzongató esetekre, olvasd el ezt a cikkünket is.
