A házimunkában mesterséges intelligencia segít majd, sérült testrészeinket pedig robotok helyettesíthetik: ez már nem teljes mértékben sci-fi, hanem a talán nem is olyan távoli jövő a technikai újításoknak köszönhetően.
Az egyik nagyvállalat előrejelzése szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia 15,7 billió dollárral növelheti a világgazdaságot, ami több, mint amit jelenleg Kína és India megtermel. Nem túlzás azt állítani, hogy a történelem legnagyobb technológiai újításainak küszöbén állunk. Ez az óriási fejlődés pedig nemcsak a világtól elzárt, titkos laborokban, de a mindennapi életünkben is rövidesen megjelenik.
A fejünkben olvas a ChatGPT
Olyan technikai újítások várhatók hamarosan, amelyek nagyban megkönnyítik az emberek életét. Szolgálják a kényelmüket, ugyanakkor az egészségügyben is forradalmi változásokat idéznek elő.
Az egyik ilyen újítás egy olyan kontaktlencse, amellyel kiváltható az okostelefon, hiszen a segítségével láthatunk minden szükséges adatot, amelyet a mobilunkon hordunk magunkkal, illetve amit a számítógépünkről továbbítunk.
Őrültségnek hangzik? Biztosan így gondolkodtunk volna, ha valaki 20 évvel ezelőtt azt mondja, hogy a mobiltelefonunkkal fogunk fizetni, zenét hallgatni, vagy éppen a buszbérletünket felmutatni az ellenőrnek.
A kutatók azonban még ennél is tovább mennek, és állítják, a gondolatolvasás valójában már a lehetőségeink között van. A mesterséges intelligencia már ma képes az agyról készített MRI-képeket szöveggé átfordítani, miközben valaki egy adott képet vagy jelenetet néz. Tehát tulajdonképpen gondolatainkat alakítja a szöveggé.
Technikai újítások az egészségügyben
2009-ben került a mozikba Bruce Willis Hasonmás című filmje. A történet szerint a jövőben az emberek robothasonmása éli az életüket – tökéletes testtel és egészséggel –, miközben a valódi férfiak és nők a szobájukban követik a hasonmás életét egy szemüvegen keresztül, meglehetősen leromlott állapotban. Ha azt mondom, hogy ez rövidesen akár valósággá is válhat, az kellően ijesztően hangzik?
Pedig a digitális ikreket már használják a gazdaságban, például egy szélturbinát ily módon kettőznek, így a mérnököknek nem kell kimenniük a helyszínre, hogy feltárják egy esetleges meghibásodás okát. A kutatók szerint, ha ez az emberi testen is sikerül, azzal óriási áttörést érhetnek el az orvoslás területén, hiszen például egy szervátültetésnél nem lenne szükség donorra, hanem a beteg megkaphatná a saját digitális ikre szerveit.
Szintén egészségügyi területen lehet mérföldkő, ha általánossá válik a digitális tabletták használata.
A szakemberek szerint ezeket lenyelve már azelőtt kiderülnének a betegségek, mielőtt még nagyobb problémákat okozhatnának.
Mesterséges hús után zöldség a laborból
Bár a technika már most jó néhány feladatot levesz a vállunkról – gondoljunk csak bele, hogy nem kell térképet nézegetnünk, hiszen az útvonaltervező a pontos házszámig vezet minket, vagy a karóránk figyelmeztet, hogy ideje vizet innunk –, ez még csak a kezdet. A jövőkutatók szerint 2030 és 2050 között várható, hogy olyan segédeket kapunk a mesterséges intelligencia által, akik az élet minden területén segítséget nyújtanak majd, kezdve az ételkészítéstől az edzésig.
A legnagyobb előrelépés azonban az életminőség javulásában lesz tapasztalható. Előrejelzések szerint a 2060-as évekre jóval tovább fogunk élni, és mindezt jó egészségi állapotban.
A robotika és a technológia olyan ütemben fejlődik, hogy a következő 40 évben az öregedés jó néhány kellemetlen velejáróját ellensúlyozni tudják majd az ízületi bántalmaktól egészen a kognitív képességek romlásáig, de az sem kizárt, hogy sérült tagjainkat a robottechnika vívmányaival pótolják.
Az átlagéletkor növekedése azonban még inkább előmozdítja a Föld túlnépesedését, amire szintén megoldást kell találni.
A mesterséges húst és a mesterséges tejet már létrehozták, de egyre valószínűbb, hogy ennyi ember csak úgy juthat elengedő táplálékhoz, ha a menünk legnagyobb részét idővel szintén laboratóriumi körülmények között hozzák létre.
A sejtszintű mezőgazdaság az elmúlt években óriásit fejlődött, és nem kérdés, hogy a következő évtizedekben – ha nem akarunk beláthatatlan károkat okozni a bolygónak –, ezekkel a lehetőségekkel kell élnünk, hogy 8 milliárd ember élelmiszerhez jusson.
