Boldog gyerekek hangos kacaja helyett szomorú szürkeség uralja a világ legelhagyatottabb vidámparkjait. Van, amelyiket azért kellett bezárni, mert a konkurencia elcsábította a látogatókat, de akad olyan is, amelyre a sötét titkai miatt került lakat.
Bár több száz vidámpark működik szerte a világon, ugyanennyi került a szórakozás történetének sötét süllyesztőjébe is. A szórakoztatóközpontok tulajdonosai és üzemeltetői különféle okok miatt ugyanis úgy döntöttek, bezárják a sokáig vidám gyerekek zsivajától hangos helyeket. Az elnéptelenedett, sokszor lepusztult helyek varázsa azonban megmaradt – az urbexezők nagy örömére.
Életében és holtában is rejtélyes park
Mianmar egykori fővárosában, Yangonban 1997 környékén nyitott egy vidámparkot a burmai katonai kormányzat, nem titkoltan azzal a céllal, hogy ettől majd egy kicsit jobban érzi magát a polgárháborúkkal és a katonai diktatúrával terhelt ország zsarnokság alatt élő népe. A parkot azonban már a kezdet kezdetén rejtély övezte, olyannyira, hogy máig ismeretlen még a neve is, egyes források csak Yangon Vidámparkként emlegetik.
A burmai vezetők és a japán nagykövet részvételével tartott hivatalos megnyitó előtt az állami média világszintű rekreációs központként jellemezte az állatkert szomszédságában létrehozott, új, 10 hektáros vidámparkot.
Volt itt hullámvasút, viking kalózhajó, körhinta és dodzsem, sőt még egy kifejezetten gyerekeknek készült játékterem is. A vidámparknak azonban 2012-ben leáldozott, valójában senki sem tudja, miért.
Számos elmélet máig kering, hogy azért, mert a gyerekközpont tulajdonosa nem tudta megújítani a földbérleti szerződést, ám olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a parkban történt halálos balesetek miatt került pont a vidámpark történetének a végére.
Hivatalosan. Az elhagyatott park ugyanis még ma is áll, és időnként visszajárnak a gyerekek is, akiket egy cseppet sem zavar, hogy az ócska, lerobbant, megrongált kültéri játékokat visszavette a természet.
A hely, aminek a hurrikán lett a végzete
Még szinte ki sem nyitott, már be is zárt az egyesült államokbeli Six Flags New Orleans. A louisianai vidámpark öt évének a Katrina hurrikán vetett véget. A pusztító természeti jelenség máig látható károkat okozott a parkban, a közelben lévő Pontchartrain-tó vize túlcsordult, és ellepte a Six Flags vízelvezető rendszerét, így elárasztotta az egész parkot.
A területet elöntő, közel 2 méter magasan álló vizet több mint egy hónap alatt sikerült csak elvezetni onnan.
A hurrikán minden útjába akadót a földdel tett egyenlővé, egyedül az Ozark Splash rönkfolyó és a Zydeco Scream hullámvasút emlékeztet arra, hogy itt valaha egy szórakoztató-központ állt. A területet azonban nem hagyják veszni: idén tavasszal New Orleans városa magánfejlesztőkkel kötött megállapodást, így a helyszínt filmstúdióvá, sportkomplexummá és családi szórakoztató-központtá alakítják majd át.
Ho Thuy Tien, Vietnám
Inkább tűnnek ezeréves romoknak, mintsem egykori szórakoztató-központnak a vietnámi Ho Thuy Tien park maradványai. A Thiên An és a Huế vízikomplexum a rövid élete alatt, 2004 és 2011 között is csak időszakosan volt nyitva a folyamatos pénzügyi problémák miatt. Mára az izgalmakat kedvelő, hátizsákos turisták kedvenc úti céljává vált a park, ám az elhagyatott területen való felfedezést nem sokáig élvezhetik, hiszen azt tervezik, hogy felújítják és újranyitják a parkot.
Nara Dreamland, Japán
Nagy reményekkel nyílt meg 1961-ben Nara közelében a Dreamland, amely megpróbálta átvinni a tengerentúlról Japánba Disneyland varázslatos hangulatát. Ez sikerült is, ugyanis nem volt még egy olyan park a környéken, sőt, talán az egész szigetországban sem, amely felvehette volna vele a versenyt. A negyvenöt évig működő park csúcsidőszakában évente mintegy 1,7 millió látogatót regisztráltak.
1983-ban, a tokiói Disneyland megnyitásával minden megváltozott: a narai park látogatói kezdtek elmaradozni.
A helyzetet tovább súlyosbította a 2001-ben létesült Tokyo DisneySea és a Universal Studio’s elindulása is, ezzel ugyanis a Dreamland már a látogatóinak több mint a felét elveszítette. Ezzel párhuzamosan a park állapota rohamos romlásnak indult, ezért 2006 augusztusában a bezárása mellett döntöttek.
Botrányos üzemeltető
A Spreepark már több mint két évtizede áll elhagyatottan a német főváros délkeleti részén. A parkot eredetileg VEB Kulturpark Plänterwald néven a keletnémet kommunista kormány építette még 1969-ben, amely 1989-ig, egészen a berlini fal leomlásáig működött.
Nem is akárhogy, évente 1,7 millió látogatóval.
A vidámpark vezetését 1991-ben egy kétes hírű férfi, Norbert Witte vette át, tőle származik a Spreepark elnevezés is. A nevéhez megannyi újítás köthető, meg kokaincsempészet, amely során a kábítószert a park adminisztrátoraként Peru és Németország között szállított lovaglófelszerelésben rejtette el. Részben emiatt, no és a park fogyatkozó látogatószáma miatt 2002-ben végleg bezárt. Azóta a vidámpark teljesen tönkrement, ráadásul néhány épület gyújtogatás miatt meg is semmisült. Néhány dolog azért még megmaradt az utókornak.
Az ikonikussá vált pripjatyi vidámpark
Az elhagyatott pripjatyi vidámparkban magányosan álló, 26 méter magas óriáskerék a csernobili nukleáris katasztrófa szimbólumává vált. Az ukrajnai város szórakoztatóparkjának megnyitását eredetileg 1986. május 1-jére tervezték, végül már néhány nappal korábban, április 27-én kitárta a kapuit azért, hogy a lakosság figyelmét eltereljék az atombalesetről.
A felhőtlen pillanatokat azonban nem sokáig élvezhették Pripjatyban, a város evakuálásával ugyanis már sosem szállhatott óriáskerékre és többé nem ülhetett dodzsembe Pripjaty apraja és nagyja.
Ráadásul a Vörös-erdő mellett a vidámpark is úgynevezett forró pontnak számít, ahol még mindig meglehetősen magas a radioaktív sugárzás.
