Túlélte a zuhanást a Niagarán, egy narancshéj lett a végzete

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha te is azt gondolod, hogy aki túléli a Niagarát, az minden bizonnyal sebezhetetlen, nagyot tévedsz: egy férfi példája a bizonyíték.

Bobby Leach élete az adrenalin volt: amilyen extrém kaland létezett a 19–20. század fordulóján, abban ő biztosan részt vett. Hőlégballonból ugrott ki ejtőernyővel, repülők közt kifeszített kötéllétrán mászott a levegőben, és 1911-ben arra is vállalkozott, hogy egy acélhordóban legurítsák a Niagara vízesésen.

Manchesterből a Niagarához

Robert Leach 1857-ben született Manchesterben: 18 éves volt, amikor átköltözött Amerikába. Ekkor már kiváló úszó volt, egy cirkuszban kezdett el dolgozni, ahol ezt a képességét is kamatoztatni tudta. Úszós trükköket mutatott be, illetve a magasból vetette magát a mély vízbe. A cirkuszi kaszkadőrség lett élete hivatása, és a rekordokról sem akart lemondani – 

1909-ben már hídról ugrott a Niagara folyóba, feltehetően egy ejtőernyővel biztosítva azt, hogy ne essen bántódása.

Ez azonban még mindig nem volt elég a különleges kihívásokra vágyó férfinak. Úgy döntött, egy háromszoros rekordkísérlet keretében két további kihívással is megpróbálkozik: a Niagara folyó egy örvényekben gazdag részén halad a hordóval, majd magán a vízesésen is lejut azzal. Számításaiba nem is csúszott hiba, sikerrel hajtotta végre ezeket a tetteket is – bár nem teljesen úgy, ahogyan arról a korabeli sajtó beszámolt.

A Niagara ellenállhatatlan kihívás volt Bobby Leach számára is
Fotó: Â Allard Schager / Getty Images Hungary

Már csak második lehetett

1908 nyarán kezdte el a hordós kísérlet előkészítését, amelynek egyik kihívásában már nem lehetett első: Annie Edson Taylor személyében volt már egy ember, aki hordóban utazva élte túl a Niagara zuhatagát. 

Annie nyugdíjas tanárnőként azért vállalkozott erre a mutatványra, hogy hírnevet szerezhessen, amit dollárra akart váltani.

Miután férjét és gyermekét is elvesztette, valószínűleg már nem is érezte, hogy bármitől lenne félnivalója, így egy kifejezetten e célra készített, speciálisan párnázott és alul súlyozott fahordóban teljesítette a veszedelmes mutatványt 1901-ben, 63 évesen. Sikerült, túlélte – de szegény maradt.

Bobby Leachnek a hírnévre nem volt már semmi szüksége, ennek ellenére mégis igyekezett csavart vinni a dologba. Neki nem fahordója volt, hanem egy fémszerkezete, amelynek aljára rögzített súlyt, tulajdonképpen egy horgonyt, hogy az segítsen némileg egyenesben tartani a leginkább centrifugadobra hajazó, de természetesen zárt eszközt. Az első próbán a folyó örvényekben dús habjaiban próbálta ki a szerkezetet.

Idézőjel ikon

Minden teljesen jól ment, egészen addig a pillanatig, amikor az aljára rögzített súly le nem szakadt, ekkor ugyanis kontrollálhatatlan pörgésbe kezdett.

Ki tudja, mi történt volna, ha Willam Hill Sr. ki nem menti őt hordóstul – ugyanis amikor a férfi heroikus küzdelemben partra húzta a szerkezetet, abból eszméletlenül emelték ki a vakmerő férfit.

Ez ugyanakkor nem akadályozta meg őt abban hogy tovább próbálkozzon, és a nyár folyamán három sikeres kísérletet is végrehajtott, de ez még mindig nem volt elég neki, megpróbálta keresztben átúszni a folyót, ám ez egyik alkalommal sem sikerült neki.

Komolyan meg is sérült

Végül aztán 1911-ben jött a legnagyobb próbatétel: fémhordóban lezúdulni a Niagarán. Július 25-én délután 2:55-kor engedték el a hordót a folyón, a kanadai oldalon: 18 percbe telt, hogy elérje a vízesést, majd ott a víztömeggel együtt a mélybe zuhant. 22 perc múlva sikerült a vízesés alján kihalászni: szó szerint ez történt, mivel a fémszerkezet megakadt valamiben, így egy Fred Bender nevű férfi úszott be érte, majd a derekára kötött kötél segítségével kivontatta.

Amikor kinyitották a hordót, azonnal látszott, hogy Leachet kórházba kell szállítani. Habár egyes híradások szerint sértetlenül úszta meg a kísérletet, a valóságban eltörte az állkapcsa mellett mindkét térdkalácsát is, több mint öt hónapon keresztül kellett ápolni őt, hogy felépülhessen.

Amikor végre elhagyhatta a kórházat, turnéra indult, melyre elkísérte őt a fémszerkezet is. Visszatért a vízeséshez is, ahol ejtőernyős ugrással tette ismét emlékezetessé jelenlétét. Ezt később még kétszer ismételte meg: láthatóan nem szabott neki határokat az, hogy korábbi Niagara-kalandjai azért nem teljesen múltak el nyomok nélkül.

Egy baleset vetett véget életének
Fotó: Wikimedia Commons

Baleset vetett véget életének

Azt gondolhatnánk, hogy akit az égiek ilyen sokszor megóvtak attól, hogy komoly baja legyen, száz évig élt, de úgy tűnik, Bobby Leach szerencséje egyszer csak elfogyott. Egészen banális ok vezetett halálához: 1926 februárjában Aucklandben, ahova felesége és lánya társaságában érkezett turnéja keretében, megcsúszott egy narancshéjon, lába eltört, komplikációk következtében amputálni kellett azt, majd áprilisban, 69 éves korában elhunyt. A közvetlen ok a sérülés volt, de csontjainak gyengülése és azok daganatos megbetegedése is halála hátterében állt. Ami Annie Edson Taylornak nem sikerült, azt Bobby Leach elérte: igazi hírnevet szerzett kalandos tettével, melyet 15 évig tudott élvezni.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.