Ezek az ijesztő nyolclábúak élnek nálad otthon

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem csak keresztes és vízi van belőlük, bár kétségkívül ők a legismertebb példányai fajuknak. Számtalan nyolclábúval osztozunk a környezetünkön, s mivel laikusként nem tudunk róluk semmit, talán félünk is. Szakértő segítségével most megmutatjuk, vannak-e olyan fajok, amelyektől érdemes félni, és mit tudnak a többiek.

A pókfélék valamiféle misztikus, félelmetes állatként élnek a köztudatban, amiktől rettegni kell, hiszen álmunkban megcsípnek vagy megesszük őket, és a horrorfilmek rendszeres szereplői. De tényleg veszélyesek ránk?

Ugyan a természeti népek a mai napig képesek a legfurcsább állatokkal szimbiózisban élni, a nyugati értelemben vett középkor számtalan babonája hatással volt az emberek és a környezet viszonyára. Rengeteg állatot ruháztak fel az évszázadok során olyan vélt, negatív tulajdonsággal, ami a mai napig indokolatlan félelmet kelt bennünk. Vajon valóban rettegnünk kell a pókoktól? 

A hazai pókok egyik fajtája sem veszélyes az emberre
Fotó: aire images / Getty Images Hungary

Hasznos vagy mérgező?

A pókokkal szembeni fóbiák gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, amikor szimbolikusan az ördögök és boszorkányok kísérőinek tekintették őket, sok esetben összekapcsolva a betegségekkel és rontásokkal. Helyzetükön az sem javított, amikor a modern korok horrorfilmjeinek ijesztő szereplőivé váltak, de számtalan rémhír terjeng csípéseikkel kapcsolatban, összemosva az ártatlan fajokat a sokkal veszélyesebb külföldiekkel. A pókmarás, melyet a köznyelv csípésnek is nevez, azonban hazánkban meglehetősen ritka. 

„Magyarország mai területén mintegy 850-900 pókfaj előfordulásáról van adatunk. Az őshonos fajok egyike sem jelent veszélyt az emberre, csupán néhány olyan faj van, amelynek enyhe tünetekkel járhat a marása. A pókmérgek esetében nem ismeretesek olyan egyedi fokozott érzékenységek, mint például néhány darázs vagy méhfaj esetében” – mondta a Díványnak dr. Szinetár Csaba, a biológiai tudomány kandidátusa, a ELTE Savaria Egyetemi Központ tanára.

Idézőjel ikon

„Rendszeresen tapasztalom, hogy ismeretlen eredetű, csípés jelleget mutató bőrelváltozások megkapják a pókcsípés diagnózist. Ennek a sokszor félrevezető és a páciensnek sem segítő, nem alapos diagnózisnak is a pókok isszák meg a levét.”

Megéri jóban lenni velük

Az emberre teljesen veszélytelen nyolclábúak ráadásul nemhogy az embereket nem csípik meg, de pont azokat a rovarokat, legyeket és szúnyogokat fogyasztják előszeretettel, amelyek viszont valóban megcsíphetnek bennünket. Amikor pedig ők maguk szaporodnak el, más pókfajokkal is táplálkozhatnak, azaz magukat is szabályozhatják. Képesek elpusztítani a ránk veszélyes, újonnan megjelenő, invazív rovarokat is. 

„Hallhatjuk, hogy a minden kétséget kizáróan melegedő klíma következtében folyamatosannő azoknak a csípőszúnyogfajoknak a száma, amelyek az emberre és házi kedvenceire nézve is komoly kockázatot jelentő kórokozókat terjeszthetnek” – magyarázza az arachnológus, aki azt is hozzáteszi, irtani nemcsak azért nem érdemes, mert veszélytelenek, de az őshonos beporzókat, lepkéket és egyéb ízeltlábúakat is védjük azzal, ha a természetes ellenségeikre veszélyes apró ragadozókat életben tartjuk. A rovarok ugyanis az ökoszisztéma olyan résztvevői, melyek nélkül megszűnne az élet a Földön.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.