Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A jó idő beköszöntével otthonunkban nem várt vendégek is megjelenhetnek: a poloskák az óvatlanul nyitva hagyott ajtón vagy ablakon át repülnek be, hogy aztán szörnyű bűzt eregessenek, amikor megpróbáljuk kitessékelni őket.
A poloska sokak szerint az egyik legvisszataszítóbb bogár, amelynek csak Magyarországon 900 faját írták már le. Nálunk leggyakrabban a barna ázsiai márványpoloska és a zöld vándorpoloska tűnik fel, de megjelent már a nyugati levéllábú poloska is. Az invazív fajok déligyümölcs-szállítmányokkal érkeztek hazánkba, és igen gyorsan elterjedtek. Legveszélyesebb fajtájuk a piros-fekete mintázatú gyilkospoloska (Rhynocoris iracundus), amit csókos poloskaként is emlegetnek, és már Magyarországon is találkozhatunk vele, bár szerencsére nem túl gyakran. Ezek a rovarok, ha védekezésre kényszerülnek, fájdalmasan szúrnak, de a híresztelésekkel ellentétben nem támadják meg az embert. A gyilkospoloska akár úgynevezett Chagas-kórt is okozhat, amelynek tüneteitől (hasmenés, gyengeség, egyensúlyvesztés, görcsök, remegés, puffadás, depresszió, étvágytalanság, szapora szívverés) Amerikában évente több százezer ember szenved, a házi kedvencek pedig akár bele is pusztulhatnak.
Szipókával szívják ki a növények nedveit
A poloskák legtöbbje élősködő, azaz különböző élő szervezetek (növények, gombák, algák, állatok, vagy akár az ember) nedveinek szívásából tartják életben magukat, de vannak közöttük ragadozók is, amelyek levéltetvekkel, takácsatkákkal vagy hernyókkal táplálkoznak. Szájszervük a szipóka, amellyel a növényekkel táplálkozó, mezőgazdaságilag igen káros rovarok kiszívják a növények nedveit. A poloskanyál hatására a levelek és a hajtások károsodnak, a bimbók, virágok és magkezdemények pedig teljesen elhalhatnak.
A ruhán utazva is bejuthat a lakásba
A poloskák szinte bármit szívesen fogyasztanak, de elsősorban az alma, a sárgabarack, az őszibarack, a körte, a cseresznye, a kukorica, a szőlő, a bab, a paprika és a paradicsom a kedvencük. A poloska bűzmirigyének és emésztőnedvének váladékával, továbbá ürülékével beszennyezi a termést, ami így élvezhetetlenül poloskaízű lesz. Természetes ellensége nem igazán van, legfeljebb szúnyoghálóval és vegyszeres irtással védekezhetünk ellene. De a ravasz kis élőlény így is megtalálja a módját, hogy bejusson a lakásba:
sokszor a ruhánkon utazva vagy a kinn száradó ruhákkal együtt kerül be az otthonunkba.
Sőt, elég egy néhány milliméteres repedés az ablak alatt, és máris bent dörzsölgeti a lábát (vagy a szipókáját), jellegzetes hangot kiadva. Vagy, akár az éji bogár, „nekimegy a falnak, nagyot koppan akkor, azután elhallgat”.
Szereti a fényt
A poloskát vonzza a fény: napközben szívesen rejtőzködik például a függöny ráncain, este viszont, ha felkapcsoljuk a villanyt vagy a televíziót, azonnal odarepül. Éppen ezért jobban tesszük, ha a poloskaszezon kezdetével csak sötétben szellőztetünk. A poloskáknak nemcsak a hangjuk jellegzetes, hanem a szaguk is:
a bogár, ha veszélyben érzi magát, bűzmirigyein bocsátja ki a jellegzetes szagú váladékot, megkeserítve a szobában tartózkodók komfortérzetét.
A lárvák bűzmirigyei a potroh hátoldalán helyezkednek el, az imágóké pedig a tor utómellnek nevezett részén. A kibocsátott váladék nemcsak bűzös, hanem idegmérget is tartalmaz. A módszert védekezési mechanizmusként fejlesztették ki, és leggyakrabban az őket fenyegető ragadozók, például a madarak ellen használják – no meg az őket kitessékelni igyekvő kétlábúak ellen.
Ezért büdös a poloska
Az erős és jellegzetes szagot egy aldehideket tartalmazó zsíros váladék okozza, mely a tor alsó részén található bűzmirigyben termelődik. Az aldehid vegyületcsoport legismertebb tagja a többek közt holttestek konzerválására használt formaldehid. Érdekesség, hogy a jellegzetes poloskaszag nem mindenki számára irritáló: egyes emberek nem is érzik a büdösbogár-szagot. (Ők minden bizonnyal a koriander ellen sem ágálnak, amelynek aromáját szintén egyfajta aldehid adja.) Mások viszont éppen azért nem képesek megenni a koriandert, mert – nem is alaptalanul – a fűszernövényt poloskaszagúnak érzékelik.)
Mit tehetünk ellene?
Többféle módszer van arra, hogyan szabaduljunk meg tőlük: egyesek a porszívózást javasolják, mások szerint viszont éppen ettől a módszertől lesz kibírhatatlan poloskaszag a lakásunkban. Mások a fokhagymás permetezőszerre esküsznek: néhány gerezd fokhagymát ha állni hagyunk fél liter vízben, utána olyan elegyet kapunk, ami taszítja a poloskákat – bár lehet, hogy nemcsak őket, hanem mindenkit, aki megfordul az otthonunkban. Kellemesebb illatot biztosít a menta- vagy teafaolajjal történő permetezés, de kétséges, hogy az apró betolakodókat mennyire zavarja.
